Csiporka és Bíborka – Újra az iskolában – 4. rész

A nagy lebukás

– Stefi néniiii! Stefi néniiiii! – kiáltozott Bíborka már attól a pillanattól kezdve, ahogy a Flamingó sétányról lefordult röptében az iskola felé.

– Mi a baj, Bíborkám?? – hajolt ki az ablakon mosolygósan a tanító néni, majd, ahogy látta, hogy a kis pille arca milyen zaklatott, és egyedül van, elkomorult.

– Tessék jönni azonnal!!! Csiporka táskáját ellopták, és megdézsmálták az új iskolások! Meg még fenyegetik is!!! – hadarta.

Stefi néni nem tétovázott. A zsebébe tette a mobilját, és kivételesen ő is utánozta a lépcsőket járni lusta diákjait, s egy szempillantás alatt kirepült a nyitott ablakon, s nagy sebességgel követte a szédületes tempóban, a tett helyszínére visszarepülő pillangólányt.

– Mi folyik itt? – kérdezte azonnal, ahogy a fa alatt landoltak, de senki sem vett róla tudomást. Csiporka körül fenyegetően, és gúnyolódva álltak a Csótány-ikrek, és csúfolták:

– Beköpsz minket, hájgombóc? – kérdezte az első.

– Csak merd megtenni! Majd ellátjuk a bajodat! – emelte rá a kezét is a második.

– Szedd össze a vackaidat, és húzz innen! – utasította a harmadik.

– Ha anyámék megtudják, véged! – tódította ismét az első.

Csiporka látszólag bátran állt a gyűrűben, de a szeme sarkából az eget kutatta, mikor érkezik már meg Stefi néni és Bíborka. Igen megkönnyebbült, amikor meglátta, hogy ott vannak, és videózzák is a történteket Stefi néni okostelefonjával.

– Mi folyik itt? – szólalt meg ismét, de már jóval hangosabban, erélyesebben a tanító néni.

– Beszélgettünk, viccelődtünk ezzel a kis csíkossal, itt! – kedélyeskedett az első.

– Megkínáltuk a tízórainkkal! – bizonygatta a második.

– Tessék elképzelni! Ez a kis buta szétszórta a holmijait, most kezdtük összeszedni neki! – mutatott körbe készségesen a harmadik.

– És ugye tudjátok, hogy mindannyian tudjuk, hogy hazudtok, gúnyoltátok, kiraboltátok, megfenyegettétek ezt a bogárlányt?! – kérdezte vészesen komolyan a tanító néni.

A Csótány-ikrek még mindig nem kapcsoltak, s újból hőzöngeni kezdtek:

– Mit hazudozik itt maga????

– Alig győzünk segíteni annak a dagadéknak, és maga még minket vádol??!! – kerekedett ki a második szeme.

– Te pápaszemes hájzsák! Akarsz tőlünk valamit???!!! – sértegette most már Stefi nénit is a harmadik.

Azt persze ismét nem vették észre, hogy a fa ágáról Bíborka mindenről kép és hangfelvételt készített parányi bogármobilján.

– Úgy látom, nem tudjátok, hogy kivel beszéltek…! – közölte Csiporka kemény, de higgadt hangon.

– Sajnos, idén a vírus miatt nem volt személyes megjelenésű felvételi. Látszik az eredménye, sajnos… – szomorodott el Stefi néni.

– Mit beszéltek???? Csak nem Bogársulisok vagytok ti is???

– Dehogynem! Már régen észrevehettétek volna a sok szétszórt tankönyvből, füzetből, és írószerből – sorolta Csiporka.

A három csótány összenézett. Rájöttek, hogy nagyot hibáztak, így menteni próbálták a helyzetet.

– Csak nem a tanító néni tetszik lenni??? Milyen szép és aranyos a néni! – hízelgett mézesmázosra váltva az első.

– Kezét csókolom, Drááága Tanárnő! – hajolt meg lelkendezve a második.

– Milyen jó, hogy végre személyesen találkozunk! – örvendezett a harmadik.

– Most mit játsszátok meg az agyatokat??? – kiáltott le Bíborka jó mérgesen a faágról, s jól láthatóan meglengette a mobilját kihangosítva:

– …pápaszemes hájzsák…. – hallották mindannyian, a beálló néma csendben, a harmadik Csótány-iker hangját.

– Ilyen durva, kétszínű bogarak nem valók a mi iskolánkba! – jelentette ki a pille magabiztosan.

A három iker rájött végre, hogy lebuktak, s elcsendesedve, némán meredtek Csiporkáékra, meg a szétszórt, megdézsmált felszerelésre.

– Indulás az iskolába! De a hangotokat se halljam! Hívom a szüleiteket! – közölte túl csendesen, de határozottan Stefi néni – s a csapat megindult a Bogársuli felé.

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése