Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Korona–mese 9. – Bobo, az onlájnság ellógója
Csiporka és Bíborka megmenti Bobót a bukástól
– Itt vagyok! – huppant le Bobo a Virág család ablakpárkányára, s csak azután vette észre, hogy zárva van, így csakis a főbejárat felől tud bemenni. Mielőtt odapattogott volna, megakadt a szeme az ablakpárkányon álló két, növényekkel teli cserépen.
– Tudhattam volna, hogy átvernek a tesóim!… Nem lett volna szabad elengednem magam… Csiporkáéknak még a kertezésre is volt idejük… Meg biztosan mindent megtanultak, megírtak, elolvastak… Szégyen, hogy mindig a legkönnyebb utat választom… – szidta a lustaságát maga elé motyogva, majd bekopogott a kékvirágos ajtón.
– Nyitvaaaa! Gyere beeee! – kiáltott ki Csiporka, majd kiszaladt a bolhafi elé, s bevezette a nappaliba, ahol a számítógépük állt.
– Sziasztok! – állt meg Bobo bő másfél méterre a bogárkák előtt. – Nagyon szégyellem magam… Nem elég hogy ellógtam az onlájnságot, még goromba is voltam veletek, pedig mióta csak megismerkedtünk, mindig segítetek kérés nélkül is, ha bajba kerülök…
– Baj az nincs, ha a tanító néniék megengedik, hogy a határidők lejárta után pótold a tanulnivalókat… – mosolyodott el Csiporka.
– De azért jobb lett volna, ha végig használod az agyadat! – szólt közbe Bíborka, aki nem könnyen bocsátotta meg az ok nélküli durvaságot.
– Üljünk neki a munkának! – javasolta Csiporka, hogy feloldja a hirtelen támadt feszültséget.
– Akkor a maszkokat fel! – vezényelte Bíborka. – A gépnél közelebb kell ülnünk egymáshoz, hogy rendesen rálássunk a monitorra!
– Mondd, Bobo! Melyik volt a legutolsó tanulnivaló, amivel még foglalkoztál? – kérdezte Csiporka.
– Fogalmam sincs… – vallotta be a barátjuk szomorúan, majd egy szempillantás alatt kiborította a szőnyegre az iskolatáskáját, hogy a rakosgatással se veszítsen a közös időből.
– Nézzük meg! – nyelt egy nagyot Csiporka, döbbenten a férfias megoldástól.
Bíborka hozott a gardróbból három pár frissen mosott, fertőtlenített kesztyűt, aztán nekiálltak a füzetekben, könyvekben való keresgélésnek.
– Jaj! Te el sem kezdted megtanulni a nagybetűket! – sopánkodott Bíborka, és azonnal elkezdte előírni az írásfüzetbe Bobónak először a kis írott betűt – hogy tudja, melyik, melyik párja –, majd a nagy írottat. Ahogy a tanító nénitől látta, megjelölte a kezdőpontot, és nyilakkal jelezte a haladási irányt.
– A számok bontásában is megálltál a nyolcnál, és a nyitott mondatok is érintetlenek… – állapította meg Csiporka. – És sehol az egészséges életmód, a napirend, a tisztálkodás, a táplálkozás – lapozgatott a környezet könyvben.
– És biztosan nem tanultad meg a dalokat, és a hangszerekkel sem foglalkoztál, meg a ritmusokkal, a kottákkal sem… – sorolta Bíborka, az előírásból fel sem nézve. – És nem hinném, hogy elkészítetted a tavaszi képeket, a ruhaterveket, és a kiadott tárgyakat rajzból, meg technikából…
–Háááát, nem…. – borult el egyre jobban Bobo arca, sőt nem is olvastam, és egy mesét, vagy verset sem tanultam meg…
– Csináljunk munkatervet! – vágott közbe Csiporka, mert érezte, egyre nagyobb a súly Bobo vállán… – A legfontosabb az írás, olvasás, és a matek, no meg a környi. Ha elfáradunk ezekben, akkor pihenésként jöhet a többi. Azt javaslom, mindig ebéd után gyere hozzánk, és este, meg délelőtt gyakorold be a nálunk tanultakat. Akkor egy hét alatt elkészülhetünk a leglényegesebbekkel.
– És megkérdezted már, hogy az iskolában elfogadják-e tőled a lejárt határidejű házikat? – kérdezte Bíborka.
– Hűűűű, az cikis lesz… – sóhajtott Bobo.
– Tárcsázz! – adta a bolhagyerek kezébe Bíborka a mobilt, de, hogy ne gondolhassa meg magát, már meg is nyomta Stefi néni hívószámát.
– Nagyon udvarias legyél! – súgta Csiporka.
– Tessék! Itt Légy Stefánia.
– Kezét csókolom, Stefi néni! Bobo vagyok.
– Hetek óta keresünk! – csattant fel Stefi néni hangja. – Akármit tettünk, semmire nem reagáltál, te gyerek!!
– Ne tessék haragudni!… Azt szeretném kérdezni, kapok-e lehetőséget a pótlásra.
– Hogy tudnád egyedül megtanulni azt a két hónapnyi lemaradást???!!! – döbbent meg Stefi néni.
– Csiporka és Bíborka segítenek. Most is itt vagyok náluk…
– Az más! Sajnos, már csak osztályozó vizsgával érvényesítheted az évedet, mert a tanévből hátra levő három nap biztosan kevés lesz – mondta Stefi néni –, de semmi baj! Ha ilyen segítségeid vannak, menni fog! – enyhült meg végre a tanító néni hangja. – Holnap megbeszélem Kockás Alfréd igazgató úrral, hogy a jövő héten melyik nap lehetnek a vizsgáid. Jó lesz így?
– Köszönöm szépen! Nagyon jó lesz! Kezét csókolom! – hálálkodott a bolhagyerek, majd szó nélkül megfogta a grafit ceruzáját, és leült Bíborka mellé, s várta a magyarázatot.
***
Hasonló
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Korona-mese – 10. Bobo kor...
Korona-mese 8. – Június köz...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Korona-mese
Városi lépésbentekergőzés
A türkizhezszállító búgó-su...
A nyaralás hajnala
Vihargyors ötlet – villám e...
Ibi, a nagy titoktervező, s...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése