A nyaralás hajnala

Csiporka és Bíborka Türkizországba indul

A nyaralás hajnalán Ibi szeme hajnali öt órakor, ébresztés nélkül kipattant.  Bekapott egy kis vajas kenyeret, lezuhanyozott, felöltözött, meglocsolta alaposan a cserepes virágokat, majd utoljára szétnézett a lakásban, hogy semmi lényegeset ne felejtsen otthon.

– Indulhatunk! – suttogta maga elé, széles mosollyal az arcán, majd felnyalábolta a nagy párnát, amire a két bogárkának ágyazott, s óvatosan lelépkedett a lépcsőn. Fél kézzel kinyitotta a kocsi hátsó ajtaját, s betette a kis alvókat a hátsó ülésre. Aggódva figyelte őket egy ideig, de egyikük sem mozdult. – Ügyes voltál! – dicsérte meg magát, majd visszaszaladt, bezárta a bejárati ajtót, a garázst, s a kulcsokat a táskájába dobta, a kis zippzáros rekeszbe. Még egyszer hátra nézett, aztán behúzta maga mellett az ajtót, és indított. Minden kátyút kikerült, óvatosan vette a kanyarokat, s titkon abban reménykedett, hogy az autó duruzsolása, ringása még mélyebb álomba ringatja a bogárkáit.

Közvetlenül az állatkert kapuja előtt parkolt le, mivel az teljesen üres volt ezen a reggeli órán. Belesett a sétány felé.

– Ó, már jön is Stefi néni! – örvendezett. Kipattant az autóból, de a motort nem állította le, sőt az ajtót sem zárta be kattanásig maga után. Beszaladt az úszócuccokat cipelő tanító néni elé, és kivette a kezéből a szatyrot.

– Jó reggelt, Stefike! Köszönöm a segítségét! – hálálkodott.

– Jó reggelt, Ibike! Nagyon szívesen! A lányok? – nézett körbe keresőn.

– Még alszanak az autóban. Megyünk anyáért, onnan pedig egyenesen a Balatonra! – sorolta csillogó szemmel.

– Ó, hát az édesanyja is magukkal megy! Ez igazán dicséretes! Kevesek törődnek ennyire az idősebb családtagokkal… – komorodott el egy pillanatra Stefi néni szeme.

– Nem volt könnyű rászedni, hiszen este fél kilenc felé hívtam fel. Nem szereti már annyira a váratlan helyzeteket, de végül beadta a derekát. Persze a fő csalétek nem én voltam, hanem a lányok! – mosolygott Ibi.

Időközben az autóhoz értek. Ibi óvatosan bepakolta a hátsó ülés elé a bogárkák strandcuccát, Stefi néni meg közben belesett az ablakon a kis alvókra.

– Lesz öröm, ha rájönnek, merre tartanak! Igazán szerencsések, hogy éppen önnel sikerült összetalálkozniuk! – simogatta meg puha légyszárnyaival Ibi arcát Stefi néni.

– Szerintem mi vagyunk velük a szerencsésebbek! Életemben nem voltam ilyen örökvidám, mint amióta velem élnek! – vallotta be Ibi, majd lassan, csendesen beült az autóba.

– Érezzék jól magukat! Viszontlátásra! – intett Stefi néni, majd felröppenve a városi uszoda felé vette az irányt.

– Köszönjük! – súgta utána Ibi, majd sebességbe tette az autót, s elindultak Márti mamáért.

Nagyon gyorsan tudtak haladni az autópályán, mert hajnalban még elég gyér volt a forgalom. A falu felé kanyarodó mellékút meg éppenséggel kihalt volt, csak néhány munkába induló suhant el mellettük. A szokottnál sokkal hamarabb odaértek a falu határához, onnan pedig csak egy szempillantás volt Márti mama otthona.

– Anya! Nem is gondoltam, hogy már a ház előtt állva vársz! – pattant ki az autóból Ibi olyan gyorsan és csendesen, ahogy csak tudott, s körbeölelte az édesanyját.

– Olyan boldog vagyok, Ibikém! – puszilta meg Márti mama a lányát szeretettel, de a fél szeme a bogárkákat kereste.

– Alszanak még a hátsó ülésen! – suttogta Ibi. – Beteszem a csomagodat, és indulhatunk!

– Bár apád is velünk jöhetne! – nézett vissza Márti mama a nagy házra, meg a kapura felkapaszkodó, szomorú szemű kutyusra. – Aztán vigyázz mindenre! – intette, majd beült Ibi mellé, s a motor halkan felduruzsolt.

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése