Korona-mese

Csiporka és Bíborka a Korona-világban

– De gyönyörűen ragyog a nap! – sóhajtott Csiporka, orrát a bezárt ablak üvegéhez nyomva.

– Tudom, hogy innen bentről is boldog tudsz lenni tőle! – törölte le egy fertőtlenítő kendővel az orrát azonnal Ibi.

– Ki szeretnék menni friss fűzöldet falogatni! – sóhajtotta vágyódón Csiporka is, és örökké éhes hasára szorította a kezét.

– Még szerencse, hogy virágboltos vagyok! – kacagta el magát Ibi, így minden nap jut nektek elég finomság a boltban maradt cserepes virágokból – mondta Ibi, majd sóhajtott egy nagyot, hiszen tudta, a koronavírus miatt bezárt boltjából bizony nem lesz egyhamar bevétele. Aztán mégis megkönnyebbült, mert eszébe jutott, hogy most jó hasznukra lesz az évek során összekuporgatott pénz, amit a bankban tartott. Tudta, nem hiába figyelt erre, most anyagi biztonságot adott mindhármuknak, de különben sem kell sokat költeniük!

– Unatkozom… – nyafogta Bíborka.

– Gyertek! Csináljunk egész hétre napirendet! – hívta őket Ibi, és már hozta is a színes filctollakat, és a kartont.

– Mikor szeretnétek reggel ébredni? Most, hogy nem kell elmennetek reggelente az iskolába, szerintem aludhattok egy kicsit tovább – ajánlotta.

– Nyolc-kilenc körül jó lesz! – sóhajtott fel elégedetten Csiporka, aki bizony nagyon szeretett sokáig szunyókálni.

– Utána zuhanyozás jó meleg vízben, majd reggeli – írta be Ibi a kartonra.

– Reggeli után jöhet egy kis olvasásgyakorlás, meg írás, hogy ne rázzuk fel a tele hasunkat! – indítványozta Bíborka.

– Rendben! Utána pedig torna, hogy a mozgás se maradjon ki egyik napból sem! – egészítette ki Ibi.

– Hol sportoljunk? – nézett rá döbbenten Csiporka. – Tudod, hogy nem szabad kint tartózkodnunk!

– Hát idebenn! Mindenki sétál tíz kört a lakásban, majd tíz perc gimnasztika, húsz guggolás-felállás, szökdelés, utána labdázhattok a gardróbban! De felállíthatunk kiürült flakonokat is, és célba guríthattok rájuk.

– Jóóóóó! – kiáltotta lelkesen Bíborka. – Az már játéknak is jó lesz!

– Meg lehet körbe járni könyvvel a fejeteken, vagy könyvemelgetős erősítést is végezhettek, de a bicajotokat is szívesen feltámasztom két székre, és rögtön szobabicikli lesz belőle!

– Utána meg jöhet egy kis matekozás, mert azt jobb felfrissülve csinálni – tette hozzá Csiporka. – Aztán meg ebéd!

– És délben lehet egy kis csendes pihenő? – kérdezte Bíborka.

– Persze! Éppen javasolni akartam. Nem muszáj aludni, olvashattok is valami érdekeset az ágyatokban.

– Utána jöhet a környezet, az ének, a rajz házi, aztán meg újabb mozgás. Csinálhatunk akadálypályát, meg ugróiskolát. A virágboltban, most úgyis jó nagy szabad hely van.

– Ugráló iskolát még sosem láttam! – csóválta meg a fejét Bíborka hitetlenül.

– Felragasztunk három négyzetet egymás után ragasztószalaggal a járólapra, fölé eltolva kettőt, majd újra egyet, és a végén megint kettőt eltolva. Beleragasztjuk a számokat sorban. Aztán mindketten kaptok egy-egy lefertőtlenített, lapos kavicsot, és azt kell mindig beledobnotok a soron következő számba. Egy lábon ugrálva kell érte mennetek úgy, hogy ne lépjetek a vonalra, felvenni a követ, és visszaugrálni. Aki nem hibázott, dobhat a következő szám négyzetébe.

– És mi van a két egymás mellettinél? – nézett Ibire kérdőn Bíborka.

– Ja! Azokba terpeszben kell beugrani – egészítette ki a játékszabályt Ibi. – És lehet gumizni is!

– Mimizniiii? – nyílt nagyra Csiporka szeme az értetlenségtől.

– Gumizni! Egy jó hosszú bugyigumit össze kell kötni. Ketten kis terpeszben beleállnak, a harmadik meg átugrálja, meg közé ugrik, és a szalagot egyre feljebb húzzák a lábszárukon, hogy nehezebb legyen a kitalált ugrássor végrehajtása – mesélte Ibi a gyermekkori élményeire visszaemlékezve.

– De mi van akkor, ha valaki csak ketten, vagy egyen van? – kérdezte Bíborka.

– Akkor ő ugrál, és két szék lábaira teszi fel a gumiszalagot! A lényeg a mozgás, meg az, hogy bent legyen, és ne betegedjen meg senki, és másokat se fertőzzön meg – magyarázta Ibi.

– És hajtogathatunk ugró békákat is, kiszínezhetjük, és rendezhetünk velük célba ugrató, vagy távolugró versenyt is! – javasolta Csiporka felcsillanó szemmel.

– Meg lehet rajzolni, festeni, gunyit építeni, álomvárost, tengerpartot festeni, ragasztani kis dobozkákból, társasozni, de persze a Bogársulis házi feladatokat is mindig el kell készítenetek, hogy ne maradjatok le a tanulással. De szerintem a tanítóitok okosan fogják kiadni a feladataitokat, nem lesz túl sok, és túl nehéz, lesz rá elég idő, és kevés olyan lesz, amihez számítógép kell, mert nekünk is csak egy van – reménykedett Ibi.

– De azért tévézhetünk is, nem? – kérdezte Csiporka.

– Hát persze! Képzeljétek! Azt hallottam a tv–ben, hogy a nagyoknak lesznek a legfontosabb tantárgyakból tv-s órák is minden délelőtt! Ezt igazán jó ötletnek tartom! – mosolyodott el Ibi.

– Rendben! Ez így mind jó lesz – sóhajtott egy nagyot elkomolyodva Csiporka. – De meddig fog ez a királyvírus tartani???

– Nem király! Korona! – kacagott fel ismét Ibi. – Pontosan nem tudom megmondani, de valószínű, hogy még hetekig, de az a lényeg, hogy türelmesek legyünk! Nem szeretném, ha megfertőződnénk! Fontos, hogy ti is betartsátok, hogy mindig meleg vízben, szappannal mossatok kezet, ne menjetek ki a házból, és az orrotokat, szátokat még itthon se dugjátok semmihez hozzá! Ez a koronavírus a levegőben is terjed, nem csak úgy kapható el, ha megfogunk valamit. Így leszállhat bármire itthon is. Így naponta fertőtlenítenünk kell a kilincseket, a mosdót, a mosogatót, a wc-t, a hűtőszekrény, a spájz ajtaját is. No, meg fel is kell mosni egy kis hypós meleg vízzel!

– Ebben ám mi is tudunk segíteni neked! – ajánlotta Csiporka. – Van bogár gumikesztyűnk, meg szájmaszkunk!

– Elfogadom a segítségeteket! – mosolyodott el Ibi, hiszen tudta, milyen szoros kötelékeket tud kialakítani az emberek között a közösen végzett munka is.

– De, de, de…, neked honnan lesz ennivalód? – riadt meg a gondolattól annyira Bíborka, hogy alig tudta elmondani a gondolatait.

– Egy héten egyszer elmegyek autóval a boltba. Veszek fel szájmaszkot, kesztyűt. Nagyon sietek, nem beszélgetek senkivel, és a sorban is megtartom a háromméternyi távolságot. Ha hazajöttem, lefertőtlenítem a kezem, a megvásárolt árut, és csak úgy teszem el, majd meleg vízben, samponnal, tusfürdővel lezuhanyozok, hajat mosok, és a kint viselt ruháimat, meg a védős cuccot is kimosom a mosógépben.

– Miért? Nem lett koszos ennyitől! – nézett rá Bíborka értetlenül.

– Az igaz – nevetett Ibi –, de szerencsére a koronavírus nem szereti a meleget, meg a fertőtlenítőt, abban elpusztul! De a legfontosabb akkor is az, hogy ne menjünk ki a lakásból! Szeressük egymást, törődjünk egymással, beszélgessünk sokat, és olyan jól érezzük magunkat ebben az új helyzetben, amennyire csak jól lehet, mert a stressz betegít, ezt tudjátok – mondta Ibi, majd legszívesebben megpuszilgatta volna a két bogárkáját, de nem tette, mert tisztában volt vele, hogy bármelyikük hordozhatja máris a vírust akkor is, ha ebből semmi nem látszik rajta.

– Mindent értek! – bólintott Csiporka. – Megígérjük mindketten, hogy mindent betartunk, és nem szomorkodunk, hanem kiélvezzük, hogy sokat lehetünk együtt. Máskor erre úgyis kevés lehetőségünk van. Rögtön van egy pici jó is ebben a Korona-világban! – mosolyodott el sokat tudóan, majd kiragasztotta a falra a napirendet.

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése