Csiporka és Bíborka a Korona-világban – 4. rész

Koronás virágvasárnap

– Megjötteeem! – szólt Ibi, ahogy belépett a lakásba. – Ne gyertek ki! – kiáltotta kicsit furcsa hangon a maszk alól. – Levetkőzöm, beteszem a ruháimat és a maszkot 60 fokon kimosni a gépbe, lefertőtlenítem a cipőm talpát, a kabátomat meg felakasztom a sufniba, oda nem járunk, hadd pusztuljon el rajta a vírus, ha volt képe rám mászni az utcán! – viccelt Ibi, mert tudta, a lányok másképp megijedhetnének. – Jaaa, és megyek, lezuhanyozom, és hajat is mosok! – húzta be maga után a fürdő ajtaját.

– Mennyi macera…! – sóhajtott Bíborka boldogtalanul.

– Semmi baj – simogatta meg Csiporka a hátát –, majd megszokjuk ezt is, ha már egyszer ez a vírus azt akarja, hogy ne találkozzunk másokkal, és sokat legyünk idehaza… – csitította barátnőjét, miközben éppen jó forró vasalóval átgőzölte a frissen elkészített maszkokat.

– Itt vagyoook! – toppant be Ibi a szobába, szépen átöltözve, csillogóra mosott, fésült frizurával. – Mi ez a gyönyörű, virágos a kezedben, Csiporkám??? – kérdezte.

– Míg oda voltál, maszkokat készítettünk a rongyos zsákban talált anyagokból! – harsogta felvidámodva Bíborka.

– Kétrétegűek! – büszkélkedett Csiporka. – Ezt szántuk neked – nyújtotta Ibi felé épp a virágosat.

– Gyönyörű! Hogy ti milyen ügyesek vagytok! Virágos maszk virágvasárnapra! – nézegette körbe a bogárkák művét Ibi, örömében mosolyogva.

– Virágvasárnaaap??? Az mi? – tátotta nagyra Bíborka a szemeit. – Minden vasárnap egyforma, nem?

– Nem pillém, ez a nap különlegesebb a többinél. Ekkor kezdődik el a húsvéti ünnepkör. A farsang véget ért hamvazó szerdán, ami idén február 26–a volt…

– Bekenték magukat hamuval??? De minek??? – értetlenkedett Bíborka. – Hát nem azt mondja folyton a tévé, hogy tisztálkodjunk, mossunk kezet, meg fertőtlenítsünk???

– Képzeljétek, azért kenték magukra a hamut, mert azt tartotta a hiedelem, hogyha az előző virágvasárnapon leszedett, megszentelt barkát elégetik ezen a napon, és megkenik vele magukat, akkor nem fog fájni a fejük, nem lesznek betegek, elkerüli őket a villámcsapás – mesélte Ibi. – Utána meg elindult a böjt…

– Nem a böjt indult el, hanem a bent! – vágott közbe most meg Csiporka. – Nem sokkal későbbtől kellett itthon maradnunk a koronavírus miatt, tudod… – bizonygatta igazát.

– Az igaz! – mosolyodott el Ibi. De a kettőnek csak annyi köze van egymáshoz, hogy a böjt során is sokkal kevesebbet találkoztak egymással az emberek, mert nem lehetett mulatságokat, esküvőket tartani. Ráadásul még a húsevést is tiltották!

– Én olyat nem eszem egyáltalán! – fintorgott Bíborka.

– Hát, az igaz, de az emberek többsége szívesen fogyasztja – magyarázta Ibi. – Bár az is igaz, hogy régebben sokkal kevesebbszer ettek húst, mint mostanság, inkább csak vasárnap, vagy ünnepekkor.

– Én meg mindig csak zöld szárakat, leveleket eszem – szólt közbe Csiporka.

– Ők is hasonlóan tették, a régi világban – mosolyodott el Ibi. – Megtermelték maguknak a gabonát, a krumplit, a zöldségeket, a fűszernövényeket, a gyümölcsöket, és azokból készítették el az ételeiket.

– És énekelni sem lehetett olyan hosszú ideig? – kérdezte Bíborka, aki gyakran még tanulás közben is dudorászott.

– De, de, azt lehetett, csak éppen nem mulatozhattak közben, de karikázót járhattak, és egyszerű kinti játékokat is játszhattak.

– Már csak azt nem értem, hogy jön ehhez az egészhez a virág… – morfondírozott Csiporka.

– Jézusról már meséltem nektek karácsonykor. Emlékeztek?

– Igen! Ő a Megváltó, Isten fia – vágta rá Bíborka.

– És éppen karácsonykor született meg Betlehemben – egészítette ki Csiporka.

– Bizony, így van. Sok jót tett az emberekkel, meggyógyította őket, és arra próbált mindenkit megtanítani, hogy a szeretet uralkodjon közöttük, ne a kapzsiság, és a máson való uralkodás vágya. Tanait, gondolatait sokfelé hirdette. A szegények szerették, hittek neki, tisztelték is, de Jeruzsálemben voltak olyan magas rangú egyházi emberek, akik irigyek voltak rá. Amikor pont a húsvétot megelőző vasárnapon Jeruzsálembe ment 12 tanítványa kíséretében, hamisan, értelmetlenül megvádolták őt, és bíróság elé állították. Ennek emlékére vágják le pont ezen a napon a friss barkaágakat, majd a misén megszentelik. Van ahol meg a virághéten, ami a virágvasárnap előtti hét, virágokat ültetnek, hogy vasárnapra sok nyíljon.

– Jaaa! Akkor már értem a virág dolgot! – bólintott Bíborka.

– És képzeljétek, gyakori szokás volt az is, hogy a 15–18 éves lányok a mise után színes masnikkal feldíszített, zöldleveles ággal járták végig a falut a mise után, köszöntve a tavaszt, a természet újjászületését.

– Óóóó, de jó lehetett nekik! – sóhajtott vágyakozva Csiporka. – Én is úgy kipróbálnám! Olyan szépen süt kint a nap!

– Mindjárt megebédelünk, utána egy kis csendes pihenő, és aztán felöltözünk, maszkot veszünk, és kiautózunk az erdő túlvégére, amerre senki nem jár. Ott aztán kipróbálhatjátok a virágvasárnapi zöldág-járást, énekelhettek, futkoshattok, játszhattok egy nagyot a friss levegőn!

– Éljennnn! – kiáltotta boldogan Bíborka, és magától, minden felszólítás nélkül elkezdte megteríteni az asztalt.

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése