Vihargyors ötlet – villám előkészületek

A türkiz-álom megvalósulásának utolsó lépései

– Jó estét, Stefi néni! Virág Ibolya vagyok, Csiporka és Bíborka…

– Jó estét, Ibike! Ne folytassa! Azonnal felismertem a hangját még suttogva is! Miben segíthetek?

– Holnap elviszem a bogárkáimat a Balatonra! Persze, nem is sejtik! Már aludt mind a kettő, mire mindent kitaláltam, megszerveztem. Azt szeretném kérdezni, hogy meg tudnánk-e oldani valahogy, hogy elhozhassam a szárnyvédőiket és az úszószemüvegeiket holnap hajnalban az iskolából, mert azok nélkül nem merem fürdőhelyre vinni őket?

– Ó, ez igazán szuper ötlet! És már azt is értem, miért olyan halk szavú! – örvendezett a tanító néni. – Képzelje! Reggel én is uszodába készülök a legjobb barátnőmmel, de csak nem régen fedeztem fel, hogy a magamé is a munkahelyemen maradt… Úgyhogy mindenképp be kell mennem, egyet se aggódjon! Hánykor találkozzunk?

– A reggel hat óra túl korai lenne? – kérdezte kissé zavarban Ibi, mert persze tudta, hogy nem egészen illendő dolog sem este, sem kora reggel zavarni a tanárokat, a pihenő idejükben.

– Nem gond, Ibikém! Hétre megyünk mi is, mert akkor még csak úszók vannak, utána meg már olyan nagy a tömeg, hogy alig lehet mozdulni, nem, hogy úszni. Az Állatkert bejáratánál jó lesz hatkor!

– Tökéletes!! – sóhajtott Ibi megkönnyebbülten, hogy ez az akadály is elhárult a meglepetés-tervéről. – Nagyon hálás vagyok, Stefike, hogy segít nekünk! Az utolsó pillanatban jött az ötlet! Köszönöm még egyszer! Jó pihenést kívánok!

– Akkor reggel! Jó éjt! – búcsúzott mosolygós hangon Stefi néni, aki nagyon örült, hogy titkos kis kedvencei ilyen nagy élmény részesei lehetnek.

– Eddig okéééé! És most irány pakolni! – utasította magát Ibi maga elé motyogva, pedig legszívesebben a világba kiáltotta volna örömét.

A földszinti tárolóból elővette a lányok hátizsákjait, meg a strandtáskát.

– Hideg is lehet, meg eső, vagy szél… Szükség lesz a kabátkákra, sapkákra, sálakra… Ja, meg a cipőkre – nyúlt le a szekrény aljába –, és az esernyők sem maradhatnak itthon! Olyan érzékeny Bíborka szárnya! Egyéb se kéne, hogy megint megsérüljön rajtuk a hímpor! Olyan boldogtalan volt, amikor elmesélte a régi, mezei sérülés-történetét… Az úszócucc majd meglesz a suliból, de a fürdőruhák már most is a hátizsákokba mehetnek! És viszem a színes ceruzákat, a könyvtári könyveket, meg a rajzolós füzeteiket. Jaaaa, és ennivaló is kell nekik! Hogy lehetek olyan balga, hogy mindig elfelejtem, hogy ők nem ehetnek a mi étkeinkből! – korholta magát fejcsóválva.

Ibi leszaladt a virágboltba, és cserepestől bepakolta Csiporka kedvenc sásait, meg Bíborka nektárvirágait.

– Ha kevés lesz, biztosan ott is találok virágboltot! Siófok nem kisváros! Meg talán a strand füvei, virágai között is lesz olyan, amit szívesen elfogyasztanak! Nem is lenne baj, ha nem mindig termesztett növényeket rágnának! Akár hogy figyelek rá, biztosan van elég sok vegyszer ezeken a melegházi csodákon – simogatta meg kedvenc orchideái hófehér szirmait.

Miután a bogár-mozgóbüfét elrendezte az autó csomagtartójában, eszébe jutott, hogy a bőröndöt még nem is kereste elő.

– Itt nincs! – nyúlt a szekrény aljába. – A gardróbba tettem volna? Ó, igen! – sóhajtott elégedetten, felegyenesedve, kezében a gurulós kofferrel. – A felébe anyáét, a felébe meg a magam cuccait teszem! Két fürdőruha, papucsok, szandálok, fürdőköpenyek, úszógumi, labda. Jaaaa, tegyek azért valami ruhát magunknak is! – utasította megát vigyorogva. – Mit szólna anya, ha egész héten csak fürdőruhában lehetne! Na, akkor fehérneműk, pólók, rövid- és hosszúnadrágok, pulcsik, széldzsekik. Meg nekünk is kell ernyő, törölközők, tusfürdő, fogmosó cucc! Óóóóó, hát az övékét sem tettem be! – szaladt ki bosszankodva a fürdőszobába. – Olyan nehéz bogár méretűt venni mindenből! Hála az égnek, hogy eszembe jutott! – És kell még a töltő, a telefon, rejtvények, könyv, toll!

Ibi ráhasalt a bőröndre, hogy be tudja húzni a cipzárt, utána leszaladt ismét a virágboltba, mert eszébe jutott, hogy ki kell írnia az ajtóra, hogy egész héten zárva tart.

– Még jó, hogy elfelejtettem friss virágokat rendelni! – gondolta a cetli kiragasztása közben. – Most aztán úgyis elszáradna minden, mire hazajövünk! – Irány az ágy! – utasította magát ásítozva.

Amikor felért a hálószobába, Bíborka váratlanul felült az ágyában.

– Valami baj van, hogy nem alszol? – kérdezte a pille félálomban.

– De gyagya vagyok! Lehettem volna csendesebb is! – gondolta, majd odalépett a kis pillangóhoz. Megsimogatta, visszafektette.

– Aludj tovább! Nincs semmi baj! Mindjárt lefekszem én is, csak lezuhanyozok!

Egy kicsit várt, míg Bíborka légzése ismét nyugodt-egyenletessé vált, majd tényleg elindult a fürdőbe, hiszen igencsak kimelegedett a meglepetés előkészületében.

– Nem velük alszom! Csak megint felverném őket! Jó lesz nekem a vendégágyon is! Lehet, hogy aludni sem hagy az izgalom! – gondolta, majd azon nyomban álomba merült.

***

Szerző: 2020. 02. 11.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése