Csiporka és Bíborka – Újra az iskolában – 1. rész

Csiporka, Bíborka és az önállóság

– Te Ibi! – dugta Csiporka az orrát az első iskolanap reggelén az ablakhoz. – A nagyok mind egyedül mennek iskolába! Látom, hogy ott a hátukon a hátizsák, és nem is kíséri őket senki! – jelentette ki, szemét barátnőjére szegezve.

– Ez igaz –mondta Ibi, miközben belekészítette a bogárkák tízóraiját az ételes dobozaikba, s a kulacsukba. – De itt a közelben három iskola is van. Nem is! Négy! És van, akinek még úton sem kell átmennie! De a ti Bogársulitok azért nagyon nem a szomszédban van ám!

– De biztosan ki tudnánk találni, hogyan járhatnánk egyedül, vagyis kettesben iskolába, hogy  te is időben ki tudd nyitni a virágboltodat, mint régen – javasolta Bíborka, aki persze egyedül a világ minden kincséért sem indult volna sehová, de Csiporka mellett mindig biztonságban érezte magát.

– Hát, ami igaz, az igaz – ült le közéjük Ibi, miután az ajtóhoz készítette a tele töltött táskáikat –, sok vevőm másik virágost keresett magának, mióta később nyitok, korábban zárok… – sóhajtotta.

– Akkor itt az ideje, hogy ne hátráltassunk a munkádban! Már igazán elég nagyok vagyunk az önállósághoz! Jól olvasunk, így megértjük a feliratokat, és boldogulunk a mobillal is, így tudunk szólni, ha valami gond van.

– Rendben! Ma reggel mindenképp együtt megyünk autóval, mert már nincs is idő másra, és délután is értetek megyek délután négy órára, ahogy az iskola kiadta az időpontot. Persze, csak a főbejárat előtt tudlak kitenni, és várni benneteket, mert írt a tanító néni, hogy csakis a tanulók léphetnek be az iskola területére. Suli után viszont mindenképp átgondoljuk, kitaláljuk, hogyan utazhattok biztonságosan, mégis önállóan. Jó lesz így?

– Persze! – csúszott le Csiporka a fotel karfáján, s máris szaladt az előszobába, s a hátára kapta a hátitáskáját.

– Mit kell ezen kitalálni? – ücsörgött tovább értetlenül Bíborka. – Van szárnyunk!!! Egyszerűen odarepülünk!

– Persze, az jó lehetne, de nekem ez még mindig nem megy valami jól… Csak rövid távokat tudok egyszerre haladni ezekkel az apró szárnyakkal, és teli táskával meg biztosan még kevesebbre jutnék…– válaszolt csüggedten Csiporka. – De most gyere, induljunk, nehogy már az első nap elkéssünk!

– Repülöööök! – libbent át a pille bíbor szárnyaival a lakáson egy szempillantás alatt, s felkapta a táskáját. Kis híján a földre zuhant, alig bírta megtartani az egyensúlyát. – Hűűűű! Megint igaza van Csiporkának… – gondolta. – Cipelve repülni még nekem is nehéz! – nézett végig karcsú testén.

– Beszállááás! – tárta ki Ibi a kocsi ajtaját, miután gondosan ellenőrizte, hogy jól bezárta-e a bejárati ajtót. – Látom, rátok fog férni egy kis testnevelés! Mintha elpuhultatok volna az utóbbi hónapokban! – jegyezte meg viccelődve, de azért mindkét bogárka hátáról azonnal levette a degeszre tömött zsákokat, s betette a hátsó ülésre.

Mivel időben indultak a beszélgetés ellenére is, az állatparki iskolához vezető, erdővel körülvett úton még alig volt forgalom, így nagyon hamar az óriásparkolóhoz értek.

– Kiszállááás! Táskákat fel! Vigyázzatok nagyon magatokra és egymásra is! Boldog új tanévet kívánok nektek! – simított végig a két bogárka fején, majd visszaszállt az autóba, és elhajtott, hogy ne láthassák, mennyire rosszul esett ott hagyni őket, és egyedül hazaindulni. – Hónapok óta mindig együtt voltunk… – gondolta –, s egy meglepett-zavart mozdulattal megtörölte könnybe lábadó, aggódó szemét.

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes
Written by
Szerző: 2020. 09. 07.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése