Elölkéthóemberes és libakettes

Csiporka, a számsegéd

– Most akkor én mit gyűjtsek??? – állt meg Bobo a számgyűjtögetésben az első néhány lelkes lépés után.

– Minden olyan számot, ami nyolcvannal kezdődik – súgta neki Csiporka. – Gyere, soroljuk gyorsan végig együtt, és próbáld megjegyezni!

– Nyolcvan, nyolcvanegy, nyolcvankettő, nyolcvanhárom, nyolcvannégy, nyolcvanöt, nyolcvanhat, nyolcvanhét, nyolcvannyolc, nyolcvankilenc.

– Megjegyezted őket? Akkor indulj gyűjtögetni! – buzdította barátját Csiporka.

– Mennék, de azt sem tudom, hogy néznek ki! – kornyadt le ismét Bobo szája, mert az is bántotta, hogy az ő hiányosságainak a pótlása igencsak gátolja Csiporkát abban, hogy megnyerje a versenyt.

– Tudod! Két karika van egymás tetejében! Minden számod azzal kezdődik! Na, induljunk el, jó?!

– Köszönöm! Igazi barát vagy! – mosolygott rá Bobo megkönnyebbülten.

– Futáááás! – súgta neki Csiporka, és eliramodott a huszonos számokat megszerezni.

Bobo szétnézett, s látta, már minden osztálytársa kezében van kártya.

– Sebaj – suttogta maga elé –, nem a győzelem a fontos! Ott az első a szőnyeg szélénél! – villant fel a szeme, és futni kezdett.

– Ott a húszas! – hallotta meg távolabbról Csiporka hangját. – Nem baj, hogy lemaradtam, de legalább Bobo is boldogul!

Aztán egy szempillantás alatt előbújtak a számok a virágcserépből a polcról, és a terem minden szegletéből.

– Már csak a huszonnyolcas hiányzik! – biztatta magát Csiporka.

– Itt van nálam! – súgta neki az odapattanó Bobo. – Épp most jöttem rá, hogy nem mindegy, hogy a kártyán elöl, vagy hátul áll a hóember.

– De hát süt a nap! Mit beszélsz? – nézett rá értetlenül Csiporka.

– Mért? Szerinted a nyolcas nem olyan, mint a hóember? Dehogynem! – bizonygatta Bobo. – Csak éppen nekem a két hóemberes kivételével azokat kell gyűjtenem, amelyeken elöl áll. Így jöttem rá, hogy ez a tied, mert a libakettest meg magamtól is jól felismerem!

– Készen vagyok! – kurjantotta Csiporka, miközben rámosolygott Bobóra.

– Én is! – kapott a kéthóemberes kártya után abban a szempillantásban Bobó.

– Mind megvan! – kiáltotta boldogan Pötyi.

– A szemfülességi versenyt ti hárman nyertétek! – dicsérte meg őket Balambér tanító bácsi. – De meg kell vizsgálnunk azt is, jó kártyákat szedegettetek-e össze! Tegyétek le sorban magatok elé a földre a gyűjteményeteket!

– Tökéletes, Csiporkám! És a tied is, Bobo, pedig mennyire megijedtél, hogy neked milyen nehéz feladat jutott!

– Meg én! Mert akkor még nem tudtam, hogy az „elölkéthóemberesek” az enyéim!

– De hát nincs is… Jaaaa! Értem már! Igazán találékony vagy, hogy valami számodra ismerthez kötötted a számok kinézetét, mert így már jó nagy esélyed van arra, hogy többé ne felejtsd el őket! – dicsérte meg az amúgy is büszkeségtől ragyogó bolhagyereket a tanító néni.

– És nézzük a harmadik helyezettet! – fordult a lapjai mögött ácsorgó Pötyi felé Balambér bácsi. – Mind stimmel! A mai győztesünk tehát Csiporka, a második Bobo, és a harmadik pedig Pötyi! – kiáltotta örömmel, s mindhármójukkal kezet rázott.

Gyike szája megrándult, Hangyi fintorgott egyet, de aztán mindannyian odamentek gratulálni az osztályból.

– Menjetek egy kicsit levegőzni! – küldte szünetelni a csapatot Stefi néni.

Amikor mindannyian kisereglettek, Balambér bácsi Stefi nénihez fordult:

– Megnyertük az utolsó csatát is! Pötyi belement a vízbe, és még élvezte is, most meg a győztesek közé került, holott eddig inkább semmiben nem vett rész, annyira félénk, visszafogott volt. Innentől miénk az osztály!!!

– Reméltem, hogy így lesz! – mosolyodott el Stefi néni is! Gyere! Meghívlak egy győzedelmi gyümölcslére!

***

Szerző: 2019. 06. 11.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése