A büntetés

Mint tudjuk, mindennek következménye van

Az osztály hosszan, némán állt.

– Hogy tehetted? – törte meg végül a csendet Bobo. – Pötyi majdnem vízbe fulladt…

– Ma meg még el is gáncsoltad!! – villámlott Gyikére Hangyi szeme.

– Nem akarok többé a barátod lenni… – suttogta Szunyi összetörten. – Az rendben, hogy viccelődünk, vihogunk, de ez…, ez már sok… – lépett még távolabb barátnőjétől a szúnyoglány.

Ismét nagy csend lett… Mindenki merőn bámulta Gyikét. Még a légy zümmögése sem hallatszott. Vártak…, vártak sokáig, de Gyike nem szólalt meg, sőt meg sem mozdult. Végül Stefi néni törte meg a csendet:

– Hívom édesanyádat… – szólt szomorúan, s azonnal a tanári asztalhoz sietett, majd tárcsázott. Csakhamar egy élénk női hang szivárgott ki a hallgatóból:

– Szia, tesó! Mi az? Lopod a napot tanítás helyett?

– Kérlek, most azonnal gyere el Gyikéért! Vidd haza, és beszélgessetek! Egy hétre ki van tiltva az iskolából… A belépő kártyája nálam marad – közölte komoly hangon, csendesen.

– Ne viccelj már!  – hallatszott a méltatlankodás a túloldalról.

– Kérlek, gyere érte azonnal! – ismételte meg még jobban elkomorodva Stefi néni, majd letette a telefont.

– Gyere, Gyike, pakoljuk be minden felszerelésedet a táskádba! – hívta kedvesen Balambér bácsi.

Gyike konokul, mozdulatlanul állt. Végignézte, hogy Stefi néni összekapkodta a holmiját, és az ajtó elé tette, de továbbra sem szólalt meg. Kisvártatva egy fekete autócsoda fékezett sikító gumikkal a Bogársuli előtt. Egy elegáns, felékszerezett hölgy pattant ki belőle, igen zaklatottan.

– Gyere, lányom! – kurjantott be a félig nyitva maradt ajtón. – Majd keresünk neked ennél jobb helyet!

De Gyike továbbra sem mozdult… Az osztály meredten állt. Gyike anyukája értetlenül nézte gyermekét egy pillanatig, majd felvágtatott a lépcsőn, megragadta lánya kezét, és köszönés nélkül kivonszolta a néma döbbenetben álló osztályból, s becsapta maguk után az ajtót. Utána már csak a felberregő motorzajt, és a sikítva kiforduló gumik zaját hallották…

Ismét nagy lett a csend.

– Mindenkitől elnézést kérek! – szólalt meg nagy sokára Stefi néni, és egy nagy sóhajtás után megpróbálta összeszedni magát.

– Nem hinném, hogy a tanító néni bármiért hibás lenne… – szólalt meg Csiporka.

– Már tudom, hogy mindenki maga felelős a tetteiért… – egészítette ki Bobo, aki most látta meg igazán, miért is kell mindig uralkodnia magán, hogy ne okozzon visszavonhatatlan bajt.

– Egyetértek! – mosolyodott el Balambér bácsi. – Mit szólnátok egy finom gyümölcsléhez, és utána egy kiadós állatkerti sétához?  – oldotta fel a feszültséget egy szempillantás alatt.

Az osztály pedig felvidámodva készülődni kezdett az új kalandra.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése