Sárgul, pirul, él és virul

Hordanak a méhek, kikeltek a kiscsirkék, kacsák, libák, madárfüttytől hangos falu és város

Ezek azok a szép nyár eleji esték, amikor még egyre hosszabbodnak a nappalok, az éjszakák meg egészen Szent Ivánig rövidülnek. Szent Iván éji álom, álom, álom. A diákok már visszafelé számolnak, már nem is tudom, hogy áció, vagy káció-e, ami a táblára van írva. Szokás ez még vajon? A nyár íme nyakunkon, menthetetlenül. A természet még szép zöld, a strandok már élnek, élővizeink melegednek, a halak némasági fogadalma napkeltétől napnyugtáig tart. Az árpa, rozs, búza és zab már a Péter és Pált szavalja. Egyre szőkébbek, teltebbek, tetszetősebbek, nem divat az anorexia. A jó gazda szemével is hizlalja őket. Meg pétisóval.

A szamóca lassan már kifut, a cseresznye ereje teljében van, a meggy készülődik. Növeszti fürtjeit, mint valami hippihuligán. Fütyül és mosolyog. Mutatja magát már a többi gyümölcs is, kacsintgat a szilva, alma, körte, som, a dió is készülődik. A szőlőfürtök is kezdenek rácsodálkozni a világra. Hunyorogva kémlelik a napsütéses órák számát, hogy aztán a szüret után a borászok és a sznobok affektálva mondják ki az ítéletet: ebben az évben a mennyiségi minőségre törekedtünk, különös tekintettel az évi csapadékmennyiséggel szorzott napos órák számára, amelyet elosztottunk a szüret időpontjával és ezt háziasítottuk, mint annak idején a vadlovakat. Ebből lett a nyolcezer forint per palack. A hulló szőlő meg jó lesz hazai piacra. Persze ez nem így van, én nem is értek hozzá, de tényleg.

Hosszú a sor a földi paradicsomban, a ribizli, köszméte, eper, málna csendben beérik. A dinnye ilyenkor még hazudik, nem beszél magyarul, migráns. A zöldségek sem kéretik magukat, a palántákat beszélni tanítják hagymák és borsók. Próbálják kimondani, hogy „elkáposztásíthatatlanságoskodásaitokért”. Mire a palánta gyermek ezt megtanulja kimondani, be is fejesedik, meg is nő, egyszóval nem megy ez olyan könnyen faluhelyen.

A zöldségpalántákat még nem akadémiákon termesztik, persze ők nem is lesznek futballisták. Nem mintha a holland iskola nem lenne követendő, de a vébére a tulipánosok sem jutottak ki. A zöldségek és gyümölcsök vonzzák a bajt, a gazok, gyomok, különféle kártevők és élősködők akkor is megjelennek, ha senki nem hívja őket. Márpedig senki nem hívja őket.

Az új idők a Harlequinkaticákról, Colorado bogarakról (krumplibogár), amerikai fehér medvelepkéről (szövőlepke) meg a fene tudja még, mi minden új átkokról szólnak. Ezek már a tíz csapáson túliak. Az embör meg mit tud csinálni? Megmérgezi őket. Meg ezzel együtt magát is, ez a „természet újkori körforgása”. A méreg megöli a kártevőket, aztán a kártevőket megölőket is.

Régen a buta parasztok megkapálták a földjeiket, ma az okos mezőgazdasági őstermelők vegyszereznek, vagy esetleg nem is termelnek. A piacon is meg lehet venni, akkor meg minek vesződjünk vele? Ki fogja megírni helyettem a doktori disszertációmat, amíg én kapálok? Mert az emberek ma menthetetlenül okosodnak, kitágul előttük a „Mindentudás horizontja”, hiszen minden adott ehhez. A világpolitikai trendek, a világgazdasági folyamatok, illetve ezeknek magyarázatai pro és kontra mindenkinek ott lapul a zsebében, ehhez csak elő kell kapni az okos telefont. Okostelefonunk mindent megold helyettünk, nem is kell már gondolkodni, főleg nem kapálni. Ez a szép új világ? Virágozzék minden virág!

Kicsit elkalandoztam a szép nyárelőtől. Örüljünk hát annak, ami van, örüljünk az életnek, a természet mindennapi csodáinak. Örüljünk annak, hogy visszatértek a gólyák és fecskék, újra hordanak a méhek, kikeltek a kiscsirkék, kacsák, libák, madárfüttytől hangos falu és város, megszólalnak délben a harangok, a nap hajnalban kel, késő este pihen le, mert életet ad és táplál, odafentről igazgatja a mi szegényes kis Földünket, bennünket is jókedvre biztatva. A virágokról akkor még nem is szóltam.

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése