Csőröspocakos pöfögi és a kenyérfa

Csiporka és Bíborka megtudja, mit és hogyan reggeliznek az emberek

– Ó, de jó! Megláthatjuk végre, mit esznek az emberek! – örvendezett Csiporka.

– Meg azt is, hogyan használod a szádat, a fogaidat! Még jó, hogy tegnap megjavította a doktor bácsi azt a barna tetejűt! – kotnyeleskedett ismét Bíborka.

– Inkább meggyógyította – kacagta el magát Ibi. – Javítani a gépeket szokták. De igyekezzünk! Mindjárt nyitnom kell!

Gyorsan átmentek a konyhába. Ibi szépen megterítette az asztalt kék alapú, margaréta mintás terítőjével. Rátette kedvenc zöld lapostányérját és bögréjét. Kiskanalat, kenőkést tett a tányér fölé, vágókést a tányér jobb oldalára, alá pedig egy napsárga szalvétát. Így olyan lett a terítéke, mint a tavaszi, nyár eleji virágos rét. Egy hengeres tartóból kis darab barnás külsejű, világos belsejű kerekdedséget, a konyhaszekrény polcáról egy ezüst, a hűtőszekrényből egy szögletes dobozkát vett ki, majd egy hengeres üveget is.

– Ez a kenyér – mutatott a cipóvégre. Már csak kevés van itthon. Ebben a fémdobozban van a tea, abban a műanyagban a vaj, az üvegben meg a lekvár. Ez a csőröspocakos a vízmelegítő. Beleeresztem a hideg vizet a csapból, lenyomom a gombot, és egy szempillantás alatt felforrósítja a vizet.img_20171015_0004-crop.jpg

– Minek neked felfőzítő, ha a csapban is van meleg víz? Vagy a tekerőkéken a kék pötty nem a hideg, a piros meg a meleg vizet jelenti? – okoskodta ki a látottakat egy szempillantás alatt megértve Csiporka.

– De bizony, azt jelenti. Nagyon okos vagy! – dicsérte meg Ibi. De a csapból jövő meleg víz nem elég meleg ahhoz, hogy kioldja a keverékből az aromát. Ahhoz forrnia kell a víznek.

– Akkor miért nem tűzforró víz jön a csapból? – Kérdezte Bíborka.

– Azért, mert akkor sokan, köztük a gyerekek is, leforráznák magukat – válaszolta Ibi.

– Ha leforrózzuk magunkat, elégünk? – kérdezte Bíborka.

– Nem égünk el, de a bőrünk, ami befedi az emberek egész testét, bizony kivörösödne, nagy hólyagok keletkeznének rajta, majd sebek, amik után csúnya, fájó hegek maradnának.

– Ó, akkor igazán vigyáznia kell minden embernek a forróságokkal, hogy meg ne csúnyítsák magukat – állapította meg Bíborka elkomolyodva.

– Folytasd csak! Hogy lesz teád a forró vízből? – kérte a kissé hosszas kitérő után kíváncsian Csiporka.

– Amikor elég forró lesz a vizem, a szárított teakeverékemre öntök belőle egy adagnyit. Egy pár percet várok, hogy kioldódjanak a szárított gyümölcsből a finomságok, aztán már ihatom is. Sokan cukrot, mézet tesznek bele, mert nagyon édesen szeretik. Vannak, akik citromot is csavarnak rá, hogy savanykás legyen, de én a természet ízeit kedvelem minden egyéb nélkül – nyelt egyet már a kedvelt íz gondolatától is.

Ibi bekapcsolta a vízmelegítőt, majd a kiskanalával tett a teakeverékből bögréje szűrőjébe, majd vágott egy szelet kenyeret. Megkente először vajjal, majd lekvárral. Mire ezekkel elkészült, csak úgy áradt a meleg pára a pocakos teteje mellett. Hirtelen kialudt a fény a pocak aljánál, és egy kattanás hallatszott.

– Jééé! Pöfögi kikapcsolta magát! – ámuldozott Bíborka.

– Bizony! Okos kis szerkezet! A legtöbb vízmelegítőbe beszereltek egy érzékelőt, ami kikapcsolja a gépet, ha a benne levő folyadék kellően felmelegedett.

– Nagyon okos ember lehetett, aki kitalálta! – bólogatott elismerően Csiporka. Így, ha elfeledkezünk arról, hogy vizet melegítettünk, akkor sem történik semmi baj.

– Gondolom, eléggé feledékeny ember lehetett a feltalálója, aki azért ötölte ki ezt a szerkezetet, hogy ne kelljen újabb és újabb vízmelegítőt vennie a boltban, mert folyton leégette a gépet, ha máson kezdett vízforralás közben járni az esze – kacagott Ibi.

– Most meleg a víz. Ráöntöd a teakeverékre, és felélednek tőle a bögrédben levő gyümölcsök? – kérdezte Bíborka.

– Sajnos, igazán nem tudnak átváltozni, de visszakapják napsütötte nyárigyümölcs ízüket, illatukat, zamatukat – szippantott a bögre fölötti levegőbe elégedetten Ibi, amint beöntötte a forró vizet.

– Azt értem, hogy a teád szárított gyümölcsökből és vízből készül, de miből készül a kenyér? Gyümölcsöket, bogyókat otthon is láttam a réten, de kenyeret nem láttam nőni egyetlen növényen sem – emlékezett vissza Csiporka.

 – Nincs is a mi vidékünkön kenyérfa, vagy bokor, az biztos – kacagta el magát Ibi, aki igen jó képzelőerővel volt megáldva.

– Akkor miből készül a kenyér? – kérdezte Bíborka.

– Gabonamagvak őrleményéből, vízből, sóból és kovászból.

– Ó, ebből csak a vizet és a magvakat ismerem – közölte Csiporka.  – De ha egy mag beleesett a gombaágyam alatt összegyűlt harmatvízbe, sosem láttam, hogy kenyér lett volna belőle – nyitotta tágra hatalmas szemeit Bíborka kíváncsian.

– Azt meghiszem! A kenyér elkészítése nem ilyen egyszerű. Szeretnétek látni a kenyérsütést?

– Igeeen! – harsogták a bogárkák.

– Akkor felhívjuk édesanyámat, hogy ma kivételesen ne délelőtt, hanem délután süsse meg a cipókat. Munka után mindhárman kocsiba ülünk és meglátogatjuk a szomszéd faluban. Nála mindent alaposan megfigyelhettek – válaszolgatott két harapás és teakorty között Ibi a bogárkáknak.

– Van autód? – ámuldozott Bíborka, aki meglepődésében még megköszönni is elfelejtette, hogy Ibi újabb érdekességet mutat nekik.

– Akkor tegnap miért gyalogoltál a fogorvosig? – értetlenkedett Csiporka.

– Nagyon fontos a mozgás ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Ha olyan rövid távolságokat kell megtennem, mindig gyalogolok. Az felélénkíti a szervezetet, megpihenteti az elfáradt agyat, és jobb kedvre derít.

– És mi beülhetünk az autódba? – kanyarodott vissza az előző témához az amúgy örökmozgó pillangó.

– Ti vagytok a legjobb barátaim! Persze, hogy beülhettek az autómba! – simogatta meg a fejüket szeretettel Ibi. – De félre a délutánnal! Ki kell nyitnom a boltot, mert látom, már sorban állnak az ajtó előtt a vendégek. Ti mivel szeretnétek elfoglalni magatokat?

– Varrni szeretnénk – közölte Csiporka azonnal, akinek nagyon fúrta az oldalát minden újdonság kipróbálása.

– Ketten csak elbírjuk a varrószerszámaidat! – bizakodott Bíborka.

– Rendben, de nagyon óvatosak legyetek, hogy meg ne sérüljetek! Ha szükségetek lesz rám, csak kiáltsatok, és feljövök!

Ibi még gyorsan visszapakolt a hűtőbe, az edényeket és az evőeszközöket a mosogatóba tette, de elmosogatni már nem volt ideje. Mire leszaladt a bejárati ajtóhoz, a bolt kakukkos órája éppen kilenc órát jelzett.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Szerző: 2018. 01. 27.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése