Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Zselinszky Lászlóné Rehó Éva
Könyvtáros,
Nyíregyháza
Több mit 35 éve könyvtáros. 1971-ben szerzett diplomát a debreceni Tanítóképző Intézet könyvtár–népművelés szakán. Az államvizsga után szinte azonnal elhelyezkedett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban, azóta is hűséges első munkahelyéhez, jelenleg is ott dolgozik. Korábban pedagógus-pályára készült, de végül a könyvtáros-pályát választotta családi indíttatásra: unokatestvére a szakmában köztiszteletben álló ember volt, a Könyvtártudományi és Módszertani Központban vezető pozíciót töltött be. Tőle kapott kedvet ehhez a hivatáshoz. Zselinszky Lászlóné 25 évet töltött az olvasószolgálatban, az irodalomtudományi szakrészlegen volt szaktájékoztató, nem véletlenül. Mindig közel állt hozzá az irodalom. Kedvenc írója Márai Sándor és Szabó Magda, egyik kedvenc regénye Orwell 1984 című műve, és szívesen olvassa Czine Mihály írásait is. Munkája során mindig fontosnak tartotta azt, hogy népszerűsítse az olvasást. Szerinte ezt kiskorban be kell illeszteni az életvitelbe, ahogy a gyermek megismeri a betűket, ki kellene benne alakítani az olvasás igényét. Szaktájékoztatóként, ha egy gyerek azért jött be a könyvtárba, hogy az iskolában kötelező olvasmány rövidített változatát kölcsönözze ki, inkább azt mondta a kisdiáknak, hogy a rövidített kötet nincs bent, és odaadta neki az egész regényt. Úgy érezte, ezzel tesz a gyermeknek jót. Könyvtárosként és irodalomkedvelőként is szomorúan látja, hogy ma generációk nőnek fel könyvek nélkül, az emberek lassan leszoknak az olvasásról. Ma ugyanis az emberek többsége az érvényesülését keresi, s ehhez nem szépirodalmat vesz a kezébe, de a szakirodalom is nagyon fontos.
Zselinszky Lászlóné a könyvtárosi munka mellett elvégezte a Nyíregyházi Főiskola magyar szakát, majd a könyvtár kiegészítő szakot is, az ELTE-n pedig kulturális menedzser képesítést szerzett. Úgy gondolja: hasznos, ha egy könyvtár szakos egy másik tudományágban is otthon van, könnyebben eligazodik a dokumentumok között és a szakirodalomban, jobban tudja segíteni az olvasókat. Úgy fogalmaz: a 70-es években volt a szépirodalom olvasásának fénykora. Azokban az időkben nem azon gondolkodtak a könyvtárban, hogy melyik szépirodalmi művet vegyék meg, hanem azon, hogy melyikből mennyit vásároljanak, akkora volt az igény, és volt pénz, keret is a regényekre. A rendszerváltás után az olvasók már inkább a praktikus információkat keresték: a könyvtárból szereztek ismereteket a kárpótlásról, a vállalkozásról, az adórendszerről és a jogszabályokról. Akkoriban több idejük volt az embereknek a könyvtárhasználatra, és az oktatás is jobban támaszkodott a könyvtárra. És persze nem volt internet. A könyvtáros azt mondja: munkájuk során nekik is nagy segítség a számítógép és az internet, könnyebbség a korszerű technika, de igazán ettől változott meg a könyvtár funkciója, ma már más az olvasók igénye és a könyvtárosok munkája is, ma már „könyvtárhasználóknak” nevezi a terminológia az egykori olvasókat, és az az elvárás a könyvtárossal szemben, hogy minél jobban el tudjon igazodni az adatbázisokban. A rendszerváltás után a Móricz Zsigmond Könyvtár megyei és városi intézményként működött tovább, 1997-ben pedig a kulturális törvény megjelenése után megváltozott a feladatköre. Minden településen biztosítani kellett a könyvtári szolgáltatásokat, sok volt a feladat a könyvtárközi kapcsolatok kialakítása és koordinálása területén, és képzéseket, továbbképzéseket kellett szervezni. Az elmúlt 10 évben Zselinszky Lászlóné a megyei szolgáltatásszervezési osztály vezetőjeként ezzel foglalkozott. Szakmai tanulmányok, elemzések készítése, kiadványok szerkesztése, sikeres és jelentős pályázatok sora fűződik a nevéhez. Emellett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke, és 13 éve szerkeszti a Könyvtári Kis Híradó című folyóiratot. A könyvtáros munkáját több díjjal is elismerték. Az író-olvasó találkozók, az ünnepi könyvhetek és a „Korok, művészetek, stílusok” című rendezvénysorozat szervezése után a 70-es években a Szocialista Kultúráért Díjjal tüntették ki, 2008. augusztus 20-án pedig a szakma rangos elismerését, a Szinnyei József-díjat kapta meg. Azt mondja, a nagy munkabírását szüleitől örökölte. Édesapja főkönyvelő volt, igen precíz ember, édesanyja pedig a családi tűzhely melegét őrizte. Ő és tanár bátyja is tőlük örökölte a fáradhatatlanságot. Zselinszky Lászlóné nemcsak a szüleire gondol nagy szeretettel, a családjára is büszke. Férje köztiszteletben álló földmérő mérnök, egy lányuk van. Eszter jogász, Budapesten él, az Egészségügyi Minisztérium Jogi Főosztályán dolgozik, a férje pedig közgazdász. Lánya már megajándékozta őket egy kisunokával. A fiatalok gyakran jönnek haza Nyíregyházára, így a nagymama rendszeresen láthatja a kis Benedeket, aki már most nagyon szereti a könyveket és a mondókákat, és sok örömöt ad nekik.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése