Nyíregyháza

Élete első munkahelyén, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban dolgozik Magyari Béláné született Korona Erzsébet helyismereti szakreferens. Imádja, amit csinál, hisz változatos, izgalmas, fontos. A társadalom ma egészen másfajta igényeket támaszt a könyvtárakkal szemben, mint pár évtizeddel ezelőtt. Éppen ezért egyre fontosabb szerepet tölt be a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amelynek megyei elnöke immár második ciklusban Magyariné.

Szívügyének tekinti a kollégák tájékoztatását, szervezését, összefogását. A szakmai szervezet önkéntes tagságon alapul, éves munkaterv alapján dolgoznak, s főként a továbbképzést tűzik célul. Közhasznú társaság, a személyi jövedelemadó 1 százalékát is felajánlják nemcsak a tagok, hanem a pártolók is. Tavaly például a megyében száznegyvenöt fizető tagot regisztráltak. Hogy az egész országban milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a könyvtárosok a saját egyesületüknek, jól példázza az a tény, hogy a vándorgyűlésükön, Nyíregyházán több mint nyolcszázan jelentek meg!

Kiemelt figyelmet fordítanak a határainkon kívül dolgozó könyvtárosok segítésére. A tavalyi vándorgyűlés résztvevőit például kirándulásra vitték el Kárpátaljára. Most pedig egy sikeres pályázaton nyert pénzt az európai uniós ismeretek átadására használták fel az öt országból érkező tizenkét könyvtáros informálására.

Nagycsaládból származik Magyariné, hét testvér egyikeként tanulta meg az összetartozás fontosságát. Ő a legkisebb, így sajnos, a szülők elvesztése talán őt érintette a legfájdalmasabban, még kamaszlány volt. Legidősebb testvére, Margit – aki azóta sajnos, igen fiatalon halt meg, két kislányt hagyva hátra – magukhoz vette Erzsikét, gondoskodott róla anyagilag. Másik nővére, Gizella, szintén pedagógus volt és már ő sincs köztük, Miklós agrárszakember, Londonban él, Magdolna szintén pedagógus, Mihály pénzügyet tanult, Katalin pedagógus, és Erzsébet könyvtáros. A férje Magyari Béla humánpolitikai vezető főtanácsos a megyei közigazgatási hivatalban. Két gyermekük született, Ákos ügyvédjelölt, tanári diplomát is szerzett. Eszter kezdő operaénekes.

A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 1967-ben tett érettségi után a megyei könyvtárban kezdett dolgozni. útját nagy szeretettel egyengette a megyeszerte ismert Bory Zsolt költő, könyvtáros. A debreceni tanítóképző népművelés–könyvtár szakán szerzett diplomát és az évek során megismerte a könyvtári munka szinte minden szakterületét. Dolgozott a kölcsönzőben, különböző szakmai osztályokon. Igen kedves emlékeket őriz a módszertani osztályon töltött tizenhárom évről és a párhuzamosan végzett szakfelügyelői tevékenységről. Rendszeresen jártak vidékre, a helyi könyvtárosok szakmai tájékoztatása, közös módszertani eljárások bevezetése és sokféle szakmai segítség tartozott a mindennapjaikhoz.

Magyariné mint helyismereti szakreferens igen sok szakdolgozat elkészítéséhez nyújt segítséget főiskolásoknak, egyetemistáknak. Legalább ezer szakdolgozatot, diplomamunkát őriz a megyei könyvtár. Most éppen Móricz Zsigmond halálának hatvanadik évfordulója alkalmából rendeznek kiállítást és tartanak megemlékezést, erre készülnek. Gyakoriak a megye irodalmi életében kimagasló szerepet játszott írók, költők életútjának bemutatását szolgáló megemlékezések.

Mint azt a szakreferens elmondta: a bő három évtized alatt jelentősen megváltoztak az olvasói szokások. Korábban a szabadidő eltöltéséhez vittek olvasnivalót, ma kész listákkal, konkrét kötetek iránti igényekkel érkeznek a látogatók.

Főként szakirodalmat keresnek, a munkájuk gyakorlásához nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Arról nem is beszélve, hogy két évtizede beköltözött a számítógép a könyvtárba. Egyelőre csak felbecsülni lehet azt a mértéket, amit a komputer majd betölt a könyvtárban. Egyetlen példa erre: az 1880-ban először megjelent Nyírvidék, a mai megyei lap jogelődje, digitalizált lemezen jelenik meg. Mindössze néhány CD és az érdeklődő olvasó előtt több mint száz esztendő újságja jeleníthető meg a képernyőn. A korábbi években az is nagy szó volt, hogy a megsárgult újságlapok helyett mikrofilmen nézhették meg az egyes lapszámokat, és ma már újabb kihívás a CD.

A könyvtár egyik legfontosabb feladata az állomány növelése, ám a rohamosan emelkedő könyvárak mellett ezt a saját beszerzési forrásból már nem tudják biztosítani. Pályázati pénzeket használnak fel a könyvállomány bővítésére.

Vajon milyen egy könyvtáros saját könyvtára?

Magyari Béláné azt mondja, több ezer kötetes, ám egyelőre egy része dobozokban várja jövőbeli helyét. Ákos és Eszter ugyanis még most rendezkedik be, így a könyveik még nem kerültek végleges helyükre. Magyariné azért örül, mert szép családja van, megtalálta azt a hivatást, amit szíve legmélyén, őszintén szeret, s a kollégákkal és az olvasókkal kialakított együttműködés szakmai sikerélménnyel gazdagítja nap mint nap.

Két éve – szakmai munkája elismeréseként – főtanácsosi címet kapott.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)