Onderó Szilárd

A Nyírség Könyvtár Alapítvány igazgatója

Nyíregyháza

szszb_32_zsl_ondero_szilard.jpg„A Nyírség Könyvtár a lélek patikája, a könyvek benne a gyógyszerek, az itt dolgozók a gyógyszerészek” – idézem tőle akár mottónak is válaszható megfogalmazását beszélgetésünk lényegéül. Határozott fiatalember, ám érzékeny – és érzékenyítő. Az emberek valós, netán vélt problémái foglalkoztatják – mely tulajdonságát édesanyjától örökölte –  de nem felszíni, sokkal inkább társadalomlélektani minőségben. Elemző gondolkodó és a tettek embere egyszerre. Utakat, megoldásokat keres intézménye-környezete befogadására, egymásra-találására, a kulturális szervezet potenciáljában lévő lehetőségek kiaknázására. A könyvtár hagyományos értékeinek közvetítésén túl a szolgáltatási palettát új, másfajta elemekkel színesíti, teszi vonzóvá. Hamar felismerte azt a fajta missziót, melyet – a kulturális és más területek szaktudósai által is deklaráltan – az intézmény szociális funkciójának megerősítése adhat. Beszélgetésünk során is főleg ere fókuszál.

Impulzív alkat – mondja magáról, s talán nem véletlen, hogy koraszülöttként jött a világra, most is gyors, cselekvő. 1984-ben született, Kótajban nőtt fel a nagyszülők közelségében. Nagy fájdalomként élte meg nagymamája elvesztését, 25 éves volt, nem sokkal később édesapja halálát is. Édesanyja Nyíregyházán él, bátyja Pátyon, boldog családban. Már gyerekként sem volt az átlagos, mentalitásával, saját ízlésvilágával kitűnt kortársai közül. Sokat köszönhet Müller Ferencné általános iskolai és Zombori Tiborné középiskolai magyartanárainak, akik a tankönyv íze helyett az egyéni meglátásokat is szárnyra engedték, ez már akkor alapozta, alakította gondolkodását. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola szobrász tagozatán tanult tovább, ám úgy érezte, ez nem igazán az ő világa. A művészet iránti vonzódása továbbra is megmaradt, de ezt inkább az emberekhez közeli kontextusban képzelte el. Egy segítő szakma kitanulása volt a célja. A Debreceni Egyetemen általános szociális munkás szakon végzett, majd mesterképzésben okleveles szociális munkás diplomát is szerzett. Jelenleg a Nyíregyházi Egyetem mentálhigiénikus szakán fejleszti tudását. Közben elvégzett egy multimédia-fejlesztő tanfolyamot is, gondolván, jól használhatja munkájában, a digitális kommunikáció nyelvén könnyebben megfoghatja a fiatalokat. Már főiskolás korában foglalkoztatta a téma – itt is kitűnt a többiek közül –  szociofotózási tevékenységéért kiemelt ösztöndíjban részesült. Szakdolgozatában is ezt a tárgykört dolgozta fel: „Drog – Art. Művészet és szociális munka”. Drogprevenciós fotósorozataival, a művészet eszközeivel akar hatni, a megelőzésre késztetni. A művészet egy társadalmi csatorna, gondolati lenyomat, egy alkotásnak lelke van, mely lehet megosztó vagy támogató, de mindenképpen üzenetértékű – vallja. Van, akinek kapaszkodót sugall, segítségkérésre vagy befogadásra inspirál, megtanít nyitottá válni.

Munkája során sokfajta emberrel találkozik, ezekből sokféle kapcsolat, közösség alakult a legkülönbözőbb korosztályokban, figyelemmel a jósavárosi lakókörnyezetben élők potenciális és valós igényeire. Új szolgáltatások felé nyitottak: gyermekfelügyelet, gyógytorna, pszichológiai tanácsadás, és különféle tematikájú rendezvényeket (előadóestek) is kínálnak. A szükséges források jelentős részét sikeres európai uniós pályázatokkal teremtették elő. Példaként említi „a „Lapozz tovább” c. projektet, vagy a Tanoda programot, melyek kapcsán sok együttműködő partnerrel dolgoztak. Jó szívvel említi Csabai Cziránku László tapasztalt kollégáját, aki a lebonyolításban segített, sokat, bölcsességet tanult tőle. Tisztelettel beszél elődjéről, Betóriné Irénkéről is. Mikor az megkérdezte, átvenné-e az irányítást tőle, egy hét gondolkodási időt kért. Akkor, 2013-ban közel 20 fős intézmény, hat futó EU-s projekt felelősségével lett vezető, s a vezetést a mai napig tanulja. Talán ez is motiválja tervét a kulturális menedzser végzettség megszerzésére az EDUTUS Főiskolán.

Nekem az életem ez a munka, hit az emberekben, és a hitelesség – hangzik el így szavakba is öntve, de szenvedélyektől sem mentes beszédéből, tevékenységéből, a megfogalmazott célokból is világossá válik. Szeretné, ha a Jósavárosban a könyvtár lenne egy „tető, a közösség felett”. Szeretné az emberi-közösségi kapcsolatokat élővé, éltetővé tenni, melyben így megtalálják a lelki egészséget is, hisz ez a minőségi élet legfontosabb eleme.

Magánéletében is ezt példázza. A barátokkal töltött beszélgetés, kirándulás, zenehallgatás feltölti lelkileg. Oláh Richárd és családja biztosítja számára a lelki feltöltődést, ők azok, akikre bátran támaszkodhat, szinte családtagnak érzi magát körükben. Követendő példának tartja, ahogyan élik az életüket, egy igazi, szerető és szerethető család.

A minőségi emberi kapcsolatok a legfontosabbak életében.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése