Dr. László Gézáné dr. PhD

Főtanácsos, helyismereti gyűjteményvezető

Nyíregyháza

szszb_33_tk_laszlo_gezane.jpgPáratlanul gazdag szakmai és emberi életút, boldog nagycsalád, az első munkahelyről történő nyugdíjazás, sok ezer olvasó elismerése, tudományos fokozat, a megye helyismeretének avatott kutatója – korántsem teljes dr. László Gézáné dr. PhD, (született Szarka Ágota), a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár gyűjteményvezetője tevékenységének összegzése. A roppant szerény főkönyvtáros, főtanácsos magától értetődőnek érzi, hogy azt tette a négy évtized alatt, amit fontosnak érzett. Gyermekkori és saját családjában olyan biztonságos hátországot mondhat magáénak, amely ösztönözte és lehetővé tette számára a tanulást, kutatást, tanítást, közéleti teendőket, amely a rá mért járványos gyermekbénulás egész életre szóló terhét is könnyítette. Szülőfaluja Jánd.  Még élvezheti édesanyja, Mándi Erzsébet (88) szeretetét. Édesapja, néhai Szarka Bertalan földműveléssel foglalkozott. Az erőszakos tsz-szervezésnél odalett a megélhetésüket jelentő föld, amit akkor sem tudott feledni, amikor bérszámfejtőként dolgozott. A beregi táj harcedzetté tette a szülőket, és két lányukat, Ágotát és Erzsébetet a tisztességgel végzett munka megbecsülésére és a családi tűzhely őrzésére nevelték.

Ágota férje néhai dr. László Géza főlevéltáros. Házasságukból Lívia (39) jogász, Anikó (36) közgazdász és Blanka (27) építészmérnök született. Lívia gyermekei Réka (9), Lilla (7), László (2) évesek. Anikó is családos, Gergely (7), Gábor (5) és Péter (4) esztendős.

Népművelés-könyvtár szakos diplomával a zsebében 1976. augusztus 1-jén a megyei könyvtárban helyezkedett el, mint feldolgozó könyvtáros. Innen egy év után kérte áthelyezését a helyismereti gyűjteménybe. Az ELTÉ-n könyvtár szakon egyetemi diplomát vehetett át. Érdeklődése a könyv- és sajtótörténet felé irányult. A megye sajtóbibliográfiáját is Lászlóné készítette el. Látta, hogy a gyűjtőkör túlnyúlik a határokon, és Beregre, Szatmárra, Ugocsára és Ungra is kiterjed. Az 1845 és 2000 között megjelent, csak a határokon túl fennmaradt helyi lapokat hivatalosan nem tudta felkutatni, ám a rendszerváltás után itt is megnyíltak a sorompók. Annyira széleskörű és szerteágazó kutatást végzett, hogy munkáját A történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék sajtótörténete 1920-ig című PhD értekezésében összegezte. Summa cum laude minősítéssel védte meg disszertációját. Javaslatára került be a könyvtár örökbefogadási programjába Szabolcs megye legjelentősebb és leghosszabb életű lapjának, a Nyírvidéknek a digitalizálása, amely ma már az interneten is olvasható. Meggyőződése, hogy csak egy virtuális adatbázisban válhatnak teljessé a magyar nyelven megjelent könyvek és sajtótermékek. A határok leomlottak.

„Szakmai munkámban az olvasók magas színvonalú kiszolgálása mellett nagy hangsúlyt kapott a periodikumok helyismereti szempontú figyelése, és a tartalmi feltárás.  Szakcikkeket írtam, szakmai előadásokat tartottam, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek, kutatási eredmények megosztásával segítsem a könyvtárak helyismereti munkáját.”           

Örömmel csatlakozott az Értéktár mozgalomhoz 2013-ban. A felsőoktatási intézmények könyvtár szakos hallgatóinak gyakorlatát vezeti 1985-től. Helyismereti szemináriumot tartott az informatikus könyvtár szakosoknak, a segédkönyvtárosok képzésében ma is részt vesz. Tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezetének, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületnek, a Luby Társaságnak és a Városvédő Egyesületnek. Kollégái tisztelik, bizalmukat tükrözi, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke, a könyvtári alapszervezet titkárhelyettese. 2016-tól a vöröskereszt nyíregyházi területi vezetőségének a tagja.

Munkáját 1994-ben tanácsosi, majd 2002-ben főtanácsosi cím adományozásával ismerték el. A Könyvtárosok Világnapján, 2016. április 18-án a Magyar Könyvtárosok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete az adható legmagasabb díjjal jutalmazta: dr. László Gézáné dr. PhD átvehette a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtári kultúrájáért kitüntetést.

Fantasztikus együtt látni és ismerni a helyismereti gyűjtemény dokumentumait, összegzi élményeit Ágota. 227 éves a legrégebbi, eredeti könyv, Bessenyei Györgytől az Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék. De megtalálhatók nálunk a megye nagy szülötteinek – Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Bessenyei György, Váci Mihály, Ratkó József – írásai, könyvek, folyóiratok, hírlapok, képeslapok, úgynevezett apró nyomtatványok, rendezvény és ballagási meghívók, cégek belső kiadványai, valamint iskolai értesítők, évkönyvek. Boldog vagyok, hogy 40 éven át tevékeny részese lehettem e felbecsülhetetlen megyei érték összegyűjtésének, rendszerezésének, a 21. századba történő átvezetésének. Szerencsére, a fiatal könyvtárosokat is megérinti a helyismeret.  

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése