Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Sveda Béláné
Könyvtáros,
Nyíregyháza
Az életéről írt riportját egy szép Kierkegaard-idézettel kezdi Salzmann Katalin: „ A múltat csak előre felé lehet élni, de csak visszafelé lehet megérteni.”
Földi léte kalandosan kezdődött: 1946. február tizenhetedikén született Ausztriában „menekülés” közben. Édesanyja, Ruzsonyi Sára, irodagép-műszerész, édesapja, dr. Salzmann Zoltán ügyész, Nyíregyháza közismert személyiségei voltak. Az „ötvenes évek” édesapja karrierjét derékba törték. Édesanyja a három gyerek mellett az ismerősök révén betanított munkás lett. A család legkisebb tagja igen „eleven” kislány volt: sokat sportolt, és még többet olvasott. Otthon megtalált mindent, ami érdekelte, így hamarosan „könyvtárfüggővé” vált. Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban 1964-ben érettségizett. Szerette a tanárait, akik viszontszerették őt. A „Zrínyiben” tanulta meg az igazi könyvolvasást. A közös programokról szinte sohasem hiányzott. Az elsők között tett érettségit testnevelésből, mert a továbbtanulást e téren képzelte el.
A mindennapok valóságára az első munkahelyén, áruforgalmi előadóként ébredt rá. Édesanyja segítségével jutott be a Megyei Könyvtárba, ahol 1966-ban négyórás adminisztrátorként kezdte könyvtárosi pályafutását. Vezetői patronálásával 1967-ben sikerült eredményesen felvételiznie a Tanítóképző Intézet népművelés–könyvtár szakára Debrecenbe, ahol 1971-ben kapta meg diplomáját. Időközben férjhez ment dr. Sveda Béla jogászhoz. A majd négyévi „próbaidő” alatt kitanulta a könyvtáros szakma minden csínját, annak ellenére, hogy nem igazán szeretett nyolc órán át egy helyben maradva dolgozni. 1970-ben született meg első fiuk, György. A gyest kihasználva a házukban lévő könyvesbolt rendszeres látogatója lett, ezzel könyvbizományosi működése is elkezdődött. Fiával megszerettette a hangos meseolvasást, a meséskönyveket.
Az 1973-as év kezdetéről így ír: „Bartha Dénes bácsi (akkori igazgatóm, ma már címzetes igazgató, nyugdíjas), Bardóczi Sándorné (Marika néni, ő is nyugdíjas már) kikértek a Megyei Könyvtárból, iskolai könyvtáros lettem a mai Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola elődjében, a 107-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben a Hatzel téren.”
Ebben az oktatási intézményben immár 32 évet töltött el családias hangulatban, s boldogan várja 2006. január harmadikát, nyugdíjba vonulása napját. A „könyvtár” a kezdet kezdetén 4780 kötetből állt, ezek a tanári szobában lévő szekrényekbe zárva, dupla sorokban várták majdani olvasóikat. Ekkor már épült a Dugonics utcában az „inasegyetem”. Katalin hamar bekapcsolódott a kulturális munkába: vetélkedőket szervezett, iskolaújságot szerkesztett. Segítette a KISZ-es Valent Ilike munkáját, akivel életre szóló barátságot kötöttek, és nem utolsósorban a diákok a barátai lettek. „Különleges kapcsolat ez mind a mai napig, tőlem nem függnek, engem kérdeznek – de nehéz erre őket megtanítani –, bármikor elérnek, a könyvtár mindig nyitva van, s mindig tudtam olyan könyvet a kezükbe adni, amiből játszva tanulhattak.” – írja erről az időszakról.
Az 1974-es tanévnyitó ünnepséget az új épületben tartották meg. Ekkor kezdődött el, az iskola vezetése által támogatva a könyvtár gyarapítása és használata. Ennek eredményeként sikerült egy jó könyvtárat kialakítania, ami az iskola „nyugodt szigete” lett, ahová bármikor bemehettek a tanárok és a diákok. A visszajárók már saját gyerekeiket is hozzák, s jóleső érzés volt hallani azt, hogy miért szerettek ebbe az iskolába járni…
Három év múlva megszületett második fiuk, Zoltán. 1981-ben az édesanya főiskolai végzettséget szerzett. A nyolcvanas évek békésen, sok munkával teltek: könyvtári órák, kis könyvtáros foglalkozások, vetélkedők, az iskolaújság szervezése és szerkesztése vitt színt a hétköznapokba. Az 1988-as igazgatóváltás jó hatással volt a könyvtár fejlesztésére. Az új iskolavezetés, élén dr. Farkas Lászlóval, mindenben támogatta törekvéseit.
A huszonöt éves jubileumra hosszas előkészítő munkával szerkesztették meg és adták ki első évkönyvüket, a Csengettyűszót. A következő ünnepi kiadást, a harmincéves évfordulóra tervezik, de az már a „fiatalok” dolga lesz, akik a Szivárvánnyal tették le a névjegyüket. Az iskola történetének krónikása, Ferencz Miklósné (Gizike) munkásságát mindenképpen meg kell említeni: az ő keze nyomán életre kelt „Feljegyzések” segítenek megérteni, s valóban csak „visszafelé” a történelmet. Dr. Sveda Béláné jól érezte magát az iskolában, ahol kollégáival is emberi kapcsolatot alakított ki. Három évtizedes pedagógiai pályája során megkapta a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést, s 1988-ban vezető pedagógus lett. Menyei két fiú- és egy leányunokával ajándékozták meg.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése