Ujteleki Mihály
Katasztrófamentő, tűzoltó, masszőr, egyetemi oktató
Nyíregyháza
Amikor egy katasztrófa átrajzolja a földfelszínt, megjelennek a romeltakarítók, elsőként a speciális mentők. Noha vannak általános szabályok, soha nincs két egyforma helyzet. Ujteleki Mihály, a címben felsorolt szakmákat hivatásként folytató mester, olyan egyszerűen, természetesen beszél az embert próbáló feladatok megoldásáról, mintha azok hétköznapiak lennének. Elsőként azt emeli ki: fiai, a 20 éves Mihály és a 18 éves Bence is követi őt a mentésekben. Misi a speciális-, Bence a vízimentés területén szerzett jártasságot. Ujteleki Mihály szülei, Szlávik Veronika anya és Ujteleki Mihály apa büszke a fiára, az unokáira, mert sajnos, egyre többször igényel az emberi élet mentése áldozatvállalásra, különleges körülmények közt történő feladatmegoldásra elhivatott szakembereket, bárhol is történjen katasztrófa a Földön. Még jó, hogy a felesége, Bense Brigitta tiszta szívből támogatja családja férfi tagjait ebben a nem mindennapi szolgálatban. Ő egyébként gyógynövényeket és gyógykészítményeket forgalmazó szalont vezet és maga is masszőr.
Az 1971-es születésű Ujteleki Mihály a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola tanulójaként ismerte meg a speciális mentést. A tinédzserekre jellemző óriási energiával, lelki feltöltöttséggel és már-már megszállottsággal kereste a lehetőséget, ahol kipróbálja önmagát. 1993-at írtak, amikor az országosan ismert Mancs gazdáját, Lehóczki Lászlót megismerte, a többi történelem. Megtanulta, hogyan kell a romterületen kutatni, a természeti vagy ipari katasztrófa áldozatait, sérültjeit kimenteni. A kutyás mentést különösen megszerette. Érdekfeszítően ecseteli, miként tanítják meg a kutyát, hogy akkor is teljesítse a feladatot, ha nincs alatta talaj, ahonnan elrugaszkodjon. A speciális mentő hevederrel a hátára erősíti a kosárban ülő kutyát, és már másznak is a vízszintes, vagy ferde kötélpályán a bajba jutottakhoz. Ukrajnában egyszer drótkötélpályán másztak. Még arra is betanítják a kutyát, ha a sérült esetleg – a sokk hatására – megijedne, netán rátámadna a kutyára. Ugyanis a napokig stressznek kitett szervezet, például hidegben, simán farkasnak észleli a mentőkutyát…
Se vége, se hossza az emlékidézésnek. Egy eltűnt néni a mentőkutyába kapaszkodott, és az, mint egy kis radiátor melegítette a szerencsétlenül járt asszonyt, míg lehozták a hegyről. Ujteleki Mihály szerint még az is a sérült életben maradását szolgálta, amikor az idegrángás két napon át fenntartotta a vérkeringést. Bánkúton, a síparadicsomban majdnem őket is menteni kellett volna, hisz a kis Polskiban 3 speciális mentő és 2 kutya szorongott. Egy terepjáró húzta fel a csúszós lejtőn a mentésre igyekvőket…
S ez a tény mutatja, hogy az állami feladatokat végző speciális mentők nagyon kevés anyagi forrásból, nemritkán saját pénzből indulnak lelkiismeretük parancsára másokat kimenteni. A 150 speciális mentőt számláló Huszár Önkéntes Mentőszervezet tagjaként nemzetközi vizsgát tett 2013-ban Mihály is. Angol nyelvismeret birtokában, katasztrófa sújtotta övezetben, zárt kárhelyen mentik mások életét. Idehaza a 2013-as Dunai árvíz tette próbára Kismaros térségében apát és fiát: 10 napon át dolgoztak vállvetve. Vajon ki volt kettejük közt büszkébb a másikra?
A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai karán a leendő mentőtiszteknek oktatja a speciális mentést. Itt ismerhette meg dr. Lipóczki Imre főorvost, tanszékvezetőt, akit nemcsak szakmailag, hanem emberileg is mentoraként tisztel. Mihály eredeti szakmája tűzoltó, volt parancsok is, most ismét vonulóként teljesít szolgálatot Tiszavasváriban. Szabadnapjaiban a nyíregyházi Fazekas János tér 26. alatt lévő Angyalka Szépségszalonban masszőrként kezeli pl. a migrénes fejfájásban szenvedőket, száz százalékos eredménnyel. Talpmasszázzsal baba-projektet végzett: a sok évi várakozás után 5 hét alatt került áldott állapotba az asszony. Gerincsérvet sem kell feltétlenül operálni, igen jó erre is a masszázs.
A segíteni akarás a vérében van. Szeretné, ha a speciális mentést vállalók abból is pénzt keresnének, amiben profik. Például az alpinmentők ipari alpinistaként vállalnak feladatokat, gyárkémények tisztítását például. Az elsősegélynyújtókhoz a masszőri munka áll közel. A tűzoltók a hétköznapokban is gyakorolhatják ezt, a vízimentők uszodamesterként tevékenykednek.
Ars poeticaként Ujteleki Mihály a dalai láma híres mondását idézi: mily furcsa, hogy az emberek tönkre teszik az egészségüket a pénzkeresésért, majd a vagyonukat feláldozzák az egészségük helyreállításáért?! Az arany középút megtalálása, a harmónia visszaszerzése az élet minden területén – ekkor mondhatja el magáról bárki, hogy testileg, lelkileg, szellemileg összhangba került a világmindenséggel, benne önmagával. Ennek előmozdítását tartja Mihály életfeladatának.