Vaja

Óriás csíbor (Dytiscus latissimus) is található a vajai tóban. Eszmei értéke ötvenezer ezer forint. A tó körül botanikai és zoológiai értékek találhatók. Nem is oly régen fogtak ebben a vízben férfimagasságú és súlyú (nyolcvankilós) harcsát is.

Ez a hely egyik gyöngyszeme a megyének. E gyöngyszem egyik őrzője Tisza Sándor alpolgármester, aki szívügyének tekinti az őstó megmentését. Ő a helyi horgászegyesület elnökhelyettese. Kettős minőségében igyekszik megmenteni a jövőnek az egykori „vadvízországot”. A Magyar Televízióban nemrég Tisza Sándor mutatta be e tavat, a tévéműsornak ez volt a sokat mondó címe: Segélykiáltás.

A tó, a természeti értékek megmentése érdekében a szó szoros értelmében segélyért kiáltanak a nagyközség illetékesei, elsősorban természetesen az alpolgármester.

Pár hónappal e könyv megjelenése előtt országos fórumnak adott helyet Vaja. Polgármesterek, országos és megyei politikusok folytattak eszmecserét a nagyközségben.

Itt volt Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter is. Az alpolgármester szenvedélyes hangon mutatta be a miniszternek a tavat, s kérte: adjon segítséget megmentéséhez. A miniszter támogatásáról biztosította az alpolgármestert. Megállapították: kutakat kell a közvetlen közelbe fúrni, ezek táplálják majd a tavat. Igen ám, de egy mélyfúrású kút manapság majdnem 4 millió forintba kerül! A miniszter ígérte: egy kút létrehozásához anyagi forrást biztosít.

Mit is kell, mit érdemes tudni erről a tóról? Az alpolgármester elöljáróban elmondta, hogy 1962-ben felduzzasztották, azóta átmegy rajta a 3. sz. főfolyás. Ez duzzasztaná, táplálná. Ám az aszály itt is megtette a magáét. Az utóbbi aszályos évek sok kárt okoztak. Itt nem kevesebb, mint hetvenkét hektáros tórendszerről van szó. Ideális esetben 1 millió köbméter víz lenne a rendszerben.

Megjelent egy tanulmány, amelynek ez a címe: A Vajai-tó természeti értékei. Önkényesen ragadunk ki részleteket e tanulmányból. Íme:

− Ez a tó eredetét tekintve − hasonlóan a közismert kállósemjéni Mohos-tóhoz − polifiletikus, egyszerre szerepet játszottak kialakulásában a folyóvízi erózióval és akkumulációval, valamint pleisztocén homokmozgással, sőt tektonikai változásokkal kapcsolatos folyamatok.

A háború előtt a község tulajdonát képezte. A hasznosítását tehát a község elöljárósága szervezte. Ennek jellemző módjai a kenderáztatás, a halászat, és a nádvágás voltak. A nádvágás kiterjedt volta a jelenleginél alacsonyabb vízszintre utal, a halászati hasznosítás viszont arra, hogy ebben az állapotában is jelentős kiterjedésű nyílt vízfelületek voltak rajta.

A védetté nyilvánítás előzménye: ezerkilencszázhetvenötben fordultak szakvélemény elkészítése ügyében a Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanszékvezetőjéhez, Borsy Zoltán egyetemi tanárhoz. Állásfoglalása szerint a beépítettség és a környező területhasználati módok ellenére is érdemes még a tó védetté nyilvánításra.

1986-ban a tó intenzív halasításával szembeni véleményt adott ki az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-alföldi Felügyelősége, gondolva arra, hogy a tó védelemre érdemes. A védetté nyilvánítást előkészítő adatgyűjtéseket és egyeztetéseket a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilencvenben kezdte meg.

Botanikai értékek. A tőzegpáfrányos nádasokban és a füzesekben − égeresekben találhatók, ezek társulásokként is nagyon fontosak. Itt vannak a legértékesebb fajok. Tarajos pajzsika, Magyarországon jégkori, vagy korai holocén reliktumnak tekintik. Kúszó csalán. Nem túl nagy gyakorisággal fordul elő. Hagymaburok. Fokozottan védett orchideaféle. A kihalás veszélye fenyegeti.

Tisza Sándor tősgyökeres vajai család sarja. Nagyapja kutyabőrös dobbal járó kisbíró volt itt. Az édesapja most hivatalsegéd a polgármesteri hivatalban. Felesége a helyi termelőszövetkezetben számvitelvezető volt, jelenleg gyesen van. A kislányuk ötéves, a fiúk kettő.

Hivatali feladatai közé tartozik, hogy helyettesíti a polgármestert. Műszaki végzettségű, így beruházásoknál, építkezéseknél különösen sok feladata adódik. A közelmúltban pályázatot nyújtottak be a nagyközség teljes szennyvízcsatornázására. Ez is sok feladattal jár.

Nemcsak alpolgármesterként, műszaki ügyintézőként is szolgálja a település lakóit. Mint helyi képviselőnek, saját körzete van, de nem csak a saját körzetében lakók keresik meg gondjaikkal, örömeikkel. Szívesen emlékszik rá: indult az utóbbi polgármesteri választásokon. Második lett… Vallja: alpolgármesternek lenni is szép és felelősségteljes feladat.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)