Egyek

A hatezer-háromszáz lakosú község a megye nyugati részén, a Tisza folyó partján, a Hortobágyi Nemzeti Park területén fekszik. Noha írásos formában viszonylag későn, 1332-ben bukkan fel, honfoglalás kori település, legkorábbi templomát Szent István tiszteletére emelték. Lakossága a XVI. században református hitre tért át, majd a XVIII. században katolikus lakosok népesítették be, sokáig az egri püspökséghez tartozott, a lakosság kilencvenöt százaléka ma is katolikus. A Tisza folyó galériaerdei, a folyó által kialakított morotvák, holtágak, gazdag növény- és állatvilága, hagyományőrző állattartása, egykori építményei figyelemre méltóak. Közülük is kitűnik az ország egyetlen csárdamúzeuma, a Meggyes csárda. A falu lakói őrzik az ősi mesterségeket, a halászatot, a nádvágást, a vessző- és gyékényfonást.

A település első embere az 1988 óta tanácselnök, illetve polgármester Szincsák Ferenc. Öt hold földön gazdálkodó földműves család idősebbik gyermekeként látta meg a napvilágot 1947. augusztus 24-én. Húgával együtt, aki ma főszakács, a parasztgyermekek izgalmas életét élték kora reggeltől késő estig, ötödikes korától már a jószágok ellátása is feladatai közé tartozott. A játékra is jutott azért néha idő, bigéztek, „nemzetiztek” vagy a kézügyességet fejlesztő labdázást művelték a fal mellett. Nagyon jól ment neki a tanulás, a történelem volt a kedvence. Sok jó tanára volt, mégis az elsős tanító nénire, Kovács Lászlóné Rózsika nénire, emlékezik a legszívesebben. Igaz, sokat köszönhet a felsős osztályfőnöknek, Betes Károlynak is, aki tisztességre, becsületre tanította.

A középiskolát Tiszafüreden a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, az utolsó latinos osztály tagjaként az ókori nyelv szépségeiben is elmélyülhetett. Közben kézilabdázott is, Galambos Sándor testnevelő munkájának eredményeként az iskolaválogatottságig vitte a kapuban. Az 1965-ben sikeresen letett érettségi után a KLTE történelem–latin szakán próbálkozott a majdnem lehetetlennel, és az egyeki általános iskolában tanított egy évet képesítés nélküli nevelőként. Aztán sikeres felvételit tett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen és négy éven át élte az egyetemisták gondtalan, szép életét. Közben a sporthoz sem lett hűtlen, a DASE-ban kézilabdázott.

1970-ben jó eredménnyel diplomázott, és mivel a Polgári Járási Tanács ösztöndíjasa volt, a tiszacsegei Rákóczi Tsz-be helyezték, Zeke Tibor keze alatt dolgozott másfél hónapot, majd hazakerült szülőfalujába. 1972-ben az Új Élet Tsz-ben központi agronómus lett, itt dolgozott az elnöki pozíció kivételével szinte mindent kipróbálva 1988-ig. Ekkor a Hazafias Népfront jelöltjeként megválasztották Egyek tanácselnökévé, majd egymás után három alkalommal polgármesterré.

A közösségi munka mindig is közel állt hozzá, huszonhét évesen ifjúsági mozgalmat szervezett, a színes, mozgalmas tevékenység révén hamar országos hírnévre is szert tettek. Polgármesteri tevékenysége alatt hatvanötmilliós beruházással bővítették az iskolát, korszerű tornatermet építettek, megteremtették a számítógépes oktatás feltételeit.

1992-re kiépült a gázhálózat, korszerűsítették az ivóvíztisztító berendezést, szilárd burkolatú utat építettek a Tiszához, megoldották a szervezett szemétkezelést. 1994-ben szennyvíztisztító épült és három év alatt tizennyolc kilométernyi szennyvízhálózatot létesítettek. Jelenleg bővítik a polgármesteri hivatal épületét, hogy megfelelő körülmények között intézhessék az állampolgárok ügyeit.

A település kulturális életében felpezsdülést hozott az alkotótábor, amelyet minden év őszén szerveznek festők, grafikusok, iparművészek, fotósok részvételével, és áprilistól szeptemberig tart az Egyeki Nyár programsorozat.

– Amíg az ember él, mindig vannak vágyai, tervei – mondja a polgármester úr. – Jó lenne, ha eljutnánk odáig, hogy Egyek megélhetést tudjon nyújtani minden lakójának, ha az itt élők jól éreznék magukat. Ez az a motiváció, ami hajt, persze tudom, hogy mindezért rengeteget kell dolgozni. Komfortosabbá, a fiatalok számára is elfogadhatóbbá kell tenni a települést, javítani kell az életminőséget, és közben fel kell készülni az újabb kihívásokra.

A hagyományokhoz híven az Egyeki Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Tűzoltószövetség elnöke, a Magyar Tűzoltószövetség választmányának tagja, a LÖTOSZ kelet-magyarországi régiójának vezetője. Eddigi tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el.

Mindeközben arra is jutott ideje, hogy megszervezzék a testvérvárosi kapcsolatokat a Lublini Vajdaságban fekvő Radzy´n Podlaskival.

1970 márciusában nősült, felesége Major Erzsébet könyvelő, aki ma a családi kft. ügyvezetője. A négy gyerek közül Alpár tűzoltó, Beáta mentőápoló, Viktória főiskolai hallgató. Viktor 1996-ban autóbaleset áldozata lett. Szabadidejében családi keretek között gazdálkodik, és elégedettnek érzi magát, mert mindig azt csinálhatta, amit szeretett.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)