Tiszacsege

A honfoglalás kori település, mivel kereskedelmi útvonal mellett fekszik és az egyetlen kompátkelő hely Borsodba (a Tiszacsege–Ároktő között közlekedő komp nagy forgalmat bonyolít le), évszázadokon át fontos szerepet töltött be. Az 1700-as évekig mezővárosi ranggal rendelkezett, később elveszítette jelentőségét és csak az elmúlt év júliusában kapta vissza a kisvárosi rangot. Ma úgy tartják, hogy az ötezer-négyszáz lakosú város a Hajdú megyében kialakult idegenforgalmi négyszögben (Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy mellett a Tisza mente a „negyedik szög”) meghatározó településének számít. A kiépített két üdülőfalu, a gyógyhatású termálvíz révén idegenforgalmi központ, ahol jelentős a vízi turizmus is. Ez utóbbit szolgálja az impozáns hajókikötő, amely a személyhajózás egyik bázisa (a jelentős személyhajózás felfelé Tokajig, lefelé Abádszalókig tart: egy százötven személyes motoros hajó közlekedik a Tiszán).

Tiszacsege elmúlt közel másfél évtizedes fejlődése elválaszthatatlan Németh József személyétől, aki 1988 óta tanácselnökként, illetve polgármesterként irányítja a kisvárost. 1946. május 13-án született Tiszacsegén, édesapja vízügyi szolgálatos volt, részt vett a tiszai gátépítésben is, édesanyja a háztartást vezette. A nővére családjával ugyancsak itt él. Az iskolában szorgalmas gyereknek számított és már gyermekkorában nagy természetbarát volt: a holtágak, az ártéri erdők és tölgyesek, az ohati erdő kedvenc kirándulóhelyeivé váltak. Persze ha tehette focizott is, barátaival, a kislóger foghíjas telkein rúgták a bőrfutballt. Az általános iskolát Tiszacsegén végezte, majd Békéscsabán, az út-, híd-, vízműépítő technikumban érettségizett és szerzett technikusi oklevelet 1964-ben. Ezt követte a katonai szolgálatteljesítés Kalocsán, majd felsőfokú tanulmányait kezdte meg, melyet nappali és levelező úton végzett Baján és Budapesten.

Munkaviszonya a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál kezdődött, végigjárta a ranglétrát, volt művezető, geodéta, tervező, majd pedig áthelyezéssel a vízügyi igazgatóság egyik „oldalhajtásához”, a Hortobágy Menti Vízgazdálkodási Társulathoz került, ahol 1988-ig dolgozott fő-építésvezető, majd főmérnöki munkakörben. Közben képezte is magát, Budapesten felsőfokú fővállalkozói képzést nyújtó iskolát végzett, ez az oktatás az új típusú menedzseri tevékenységre készítette elő hallgatóit. Tanácselnökként, majd polgármesterként elsődleges feladatának az elmaradt infrastrukturális fejlesztést tekintette, évről évre haladtak előre.

Első nagy feladat az ivóvízhálózat teljes kiépítése, az egészséges vízminőség biztosítása arzénmentesítő programmal, majd a telefonhálózat kiépítése volt (az egykori néhány „kurblis” vonal helyett ma háromezer vonal él a településen). A gázprogramot Tiszacsege gesztorsága alatt Újszentmargitával, Egyekkel és Tiszafüreddel közösen valósították meg, ma már a lakosok hatvan-hatvanöt százaléka használja a gázt.

Az útépítési program keretében a város száz utcájából jelenleg nyolcvanöt pormentesített, (1988-ban tíz volt a számuk). Megépült a szennyvízhálózat is, a város 2/3-a csatornázott, korszerű szennyvíztisztító üzemel. Közben kisebb beruházások is megvalósultak: kétszer is bővítették az általános iskolát, fogorvosi rendelő, bölcsőde, szabadidő park épült és fejlesztették a termálfürdőt, a kempinget. Széles körű intézményrendszert működtetnek úgy, hogy közben minden évben az összköltségvetés ötven százalékát fejlesztésre fordították.

– Eddigi eredményeink az összefogott, közös munka gyümölcsei – mondja a polgármester úr. – Kezdettől fogva az volt a célom, hogy utolérjük magunkat, úgy érzem sikerült felrázni a lakosságot, ők maguk is rájöttek arra, hogy tenni kell valamit sorsuk jobbra fordulásáért. A képviselő-testület segítségére is szükség volt, a képviselők partnerek voltak a döntésekben. A fejlődés eredményeként a tiszacsegeiek ma sokkal jobb, igaz drágább körülmények között élhetnek. Ezért nem is tervezünk olyan beruházást, ami újabb terheket jelentene a lakosságnak. Szeretnénk befejezni a szennyvízberuházást, a gyógyhatású termálfürdő fejlesztését, a belterületi utak burkolását és adni kívánunk a külsőségekre is, a közterületek szépítését tervezzük. Szeretnénk megvalósítani régi vágyunkat is, a szakiskolánkat középfokú intézménnyé kívánjuk fejleszteni.

Németh Józsefnek társadalmi elfoglaltságokra is jut ideje: a Tisza Szövetség, a Hajdú-Bihar Megyei Tisza Menti Kistérség, a Tűzoltószövetség elnöke, a Területfejlesztési Tanács tagja. Munkáját ’88-ban Bocskai-díjjal, 2000-ben, a Parlamentben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el.

A munkájához szükséges nyugodt családi háttérről Béres Mária bölcsődevezető gondoskodik, akivel 1971-ben kötöttek házasságot. Két fiút neveltek fel: József gépészmérnök, Zoltán pedig közlekedési mérnök lett. A polgármester úr szabadidejében másfél holdas gyümölcsösét gondozza és imád barkácsolni.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)