Balmazújváros

A hortobágyi puszta keleti csücskében, a Debrecen–Hajdúszoboszló–Hortobágy idegenforgalmi háromszögben terül el Balmazújváros. A kora Árpád-korból származó település Balmaz néven írott formában először 1411-ben Zsigmond király adománylevelén fordul elő. A XV. század második felében Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet lett Balmaz földesura. 1798-ban a Semsey-család birtoka lett a település, egészen 1945-ig, mai arculatát ekkor nyerte el, legrégibb épületei is e korból származnak. 1989. március 1-jén Balmazújváros városi rangot kapott.

Legújabb kori történelmének fontos közszereplője Gál István polgármester, aki 1998 óta irányítja a települést „a józan kompromisszumok híveként, bizonyos mértékig kiegyenlítő szerepet játszva”. Nagyszülei és szülei révén tősgyökeres balmazújvárosiként született 1966. január 16-án a katolikus családból származó vállalkozó édesapa és a református varrónő öt gyermeke közül másodikként. Főként apai részről igen szigorú, következetes nevelésben részesült, amelynek egyik központi gondolata a kötelességtudat volt. Nagyon korán kivette részét az otthoni munkából, ami elsősorban különböző mezőgazdasági tevékenységeket, főleg állatgondozást jelentett.

Gyermekkorában a településen belül többször költöztek, a városszéli erdők-mezők, többek között Veres Péter „gyepsora”, jelentették a gyerekkori játékok helyszíneit. Az általános és középiskolában mindvégig jeles vagy kitűnő volt, dicsérettel érettségizett. Iskolás korában hamar „könyvmoly” lett, heti öt-hat könyvet is elolvasott. Humán beállítottsága révén érdekelte minden, imádta a nyelveket. Ennek hasznát vette a Külkereskedelmi Főiskolán is, ahol 1987-ben végzett jó eredménnyel a külkereskedelmi-áruforgalmi szakon. Társadalmi ösztöndíjasként diplomamunkáját a halászat történetéről és a hal külkereskedelméről írta.

Három nyári gyakorlat után a Hortobágyi ÁG lett első munkahelye is, ám a halexport recessziója miatt hamarosan az erdő-, vad- és halgazdasági ágazatnál dolgozott üzletkötői-műszaki vezető munkakörben, részben idegenforgalommal, részben a mezőgazdasági termékek exportjával, importjával foglalkozott.

A rendszerváltás után a Hortobágyi Nádgazdaság Kft.-nél felelősségteljes beosztásban a cég harmadik embere lett, addigi életének legnagyobb kihívásaként a teljes keleti kereskedelem kialakítása és menedzselése tartozott hozzá.

Közéleti tevékenysége 1994 tavaszán kezdődött, amikor az országgyűlési választáson induló munkahelyi vezetője felkérte, hogy legyen a kampányfőnöke. Ez, amellett, hogy szervezési képességeinek elismerése volt, olyan jól sikerült, hogy az SZDSZ helyi szervezete tagjai sorába hívta. Egy hónap múlva már a helyi szervezet elnöke, majd megyei alelnök lett, ezt a tisztséget a mai napig betölti. Még ugyanebben az évben az önkormányzati választások során képviselő lett, majd a testület alpolgármesterré választotta. 1997-ben másoddiplomát, újságírói képesítést szerzett.

1998-ban négy jelölt közül nyerte meg fölényesen a választást és harminckét évesen lett Balmazújváros polgármestere. Az elmúlt három évben, annak ellenére, hogy az önkormányzat takarékos gazdálkodásra kényszerült, sok olyan eredményt értek el, amire büszke lehet a város. Több tízmilliós beruházással megvalósították a belvízrendszer rekonstrukcióját, a szilárd burkolatú utak arányát 55%-ról 75%-ra növelték. A település évtizedes álma valósult meg 1999-ben, amikor átadták a 40 millióért épített mentőállomást, egy évre rá megépült a modern orvosi ügyelet épülete. Balmazújvárosi Kulturális Napok néven egyhetes, augusztusi rendezvénysorozatot indítottak, fellendült a kulturális élet, civil szervezetek, egyesületek alakultak. Kialakították az idősek otthonát, fejlesztették az általános iskolákat, és az idegenforgalom egyik motorja lehet a gyógyvízzel rendelkező egész évben üzemelő strand. Testvérvárosi kapcsolatot létesítettek a Dél-Lengyelországban található Lancˇut városával.

– Szigorú és következetes neveltetésem révén a távlati és a boldogulást jelentő célok érdekében kész vagyok a rövid távú előnyök és kényelem feladására is. Barátaim véleménye szerint nagy munkabírású vagyok – vallja be Gál István –, és nagy önfegyelemmel tűröm az engem ért támadásokat, ebben talán a némi diplomáciai képességem is segít, hivatásomat nemes szolgálatnak tekintem. A kölcsönös tisztelet alapján minden korosztállyal meg tudom értetni magam és a kapott jót többszörösen igyekszem visszaadni. A céltudatosságot, önfegyelmet, minden bizonnyal édesapámtól, az önzetlenséget, humánumot pedig édesanyámtól örököltem.

Eddigi sikeres munkáját két miniszteri elismeréssel és a honvédelemért végzett tevékenységét (a helyi védelmi bizottság elnöke) 2001-ben Ezüstkereszt kitüntetéssel ismerték el. Fiatalon nősült, felesége, Hartman Anikó, pedagógus. Nagylányuk gimnazista, a két fiú általános iskolába jár.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)