Tiszacsege

Dédnagyapja Gömörből, a Felvidékről került Magyarországra, nagyapja Polgárról jött Tiszacsegére, így Répási Lajost tősgyökeres tiszacsegeiként tarthatjuk nyilván. Édesapja, aki sajnos már régóta nincs az élők sorában, kétkezi munkás, kubikos volt, később munkavezető, gátbiztos lett. Édesanyja a háztartást vezette és nevelte a család egyetlen gyermekét, aki 1957. április 28-án született Debrecenben. Gyermekkorát a hasonszőrű tiszacsegei gyerekekkel töltötte: közös játékok, barangolás a környéken, horgászás és fürdés a bányagödrökben, ezek voltak a legemlékezetesebbek. Az iskolában jó tanuló volt, különösen a matematikát kedvelte. Máig szívesen gondol vissza egykori osztályfőnökeire, különösen Bacskai Zoltánnéra, aki hetedik-nyolcadik osztályban tanította őket a szépre-jóra.

Az általános iskolában, 1971-ben végzett, és esztergályos szakmunkás tanuló lett a szakmunkásképző intézetben. Az elméleti oktatást Polgáron kapták, a gyakorlati tudnivalókra Tiszacsegén, a Mezőgépnél oktatták őket. A szakmunkás-bizonyítvány kézhezvétele után esztergályosként kezdett dolgozni a Mezőgépnél, egyúttal beiratkozott a Mechwart András Gépipari Technikumba, levelezőn tanult, és 1977-ben érettségizett. Esztendő múltával a technikusi képesítést is megszerezte. 1979-től a dísz-, őr- és rendészezred katonájaként két éven keresztül szolgálta a hazát Budapesten. Leszerelése után szépen araszolt előre a munkahelyi ranglétrán, előbb diszpécser, később művezető, majd főművezető lett.

Az idők szavára hallgatva, 1984-ben elindult a vállalkozás rögös útján a vendéglátásban. Tíz éven keresztül szerződéses formában üzemeltetett egy üzletet, később bérleti formára váltott, végül magántulajdonként épített két saját üzletet, amelyek 1993 óta működnek. A bővítést 1997-ben egy újabb vállalkozás jelentette Újszentmargitán, majd 2001-ben a falusi turizmus hozott újabb előrelépést, ekkor építették azt az új épületet, ahol ma összesen nyolc fő összkomfortos elhelyezésére nyílik lehetőség.

A kezdeti sikereken felbuzdulva most a falusi turizmus lehetőségeinek bővítésén munkálkodnak, pályázat útján egy újabb épület vásárlása van folyamatban. Itt újabb tíz főt tudnak majd elhelyezni. A bővítést a környékbeli lehetőségek indokolják, hisz a vidék megismerésén túl a helyi termálfürdő gyógyvize, a horgászat, a vadászat, a lovaglás, a kerékpározás kínál feledhetetlen élményeket az idelátogatóknak. Nyáron a fő attrakciót a Csegei napok jelentik, ez az esemény mára már szinte egész nyarat betöltő programmá bővült. Rendeznek ilyenkor folklórfesztivált, motorversenyt, főzőversenyt, horgászversenyt és zenekari fesztivált is. Eddigi sikereiről így vall Répási Lajos:

– A legfontosabb a kitartás! Bár sokszor adódnak nehezebb periódusok, nem szabad feladni! A lehetőségekhez mérten előre kell gondolkodni: az ember mindig tűzzön célt maga elé, aztán igyekezzen azt megvalósítani. Úgy látom, a falusi turizmusra van igény, kellemesen csalódtam benne, a helyi fejlesztések is segítik a modernizálódást. Nagyon jó dolog, hogy a Széchenyi-terv keretében sor kerül a termálfürdő téliesítésére, a gyógyító tevékenység kiszélesítésére. A falusi turizmus a munkahelyteremtésben is segítséget nyújt.

Répási Lajos immáron a második ciklust fejezi be a helyi önkormányzat képviselőjeként, és eddigi sikeres tevékenysége alapján harmadszor is megméretteti magát az őszi önkormányzati választásokon. Egy ideig a helyi sportkör elnökségi tagja volt, valamikor több mint egy évtizeden át maga is rúgta a labdát a helyi futballcsapatban, legszívesebben beállóst, söprögetőt játszott. Eddigi munkáséletét a Mezőgép-nél Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el, a katonaságnál pedig a Haza Érdemérem bronz fokozatát kapta meg.

Eddigi sikeres életútjának elengedhetetlen feltétele az a kiegyensúlyozott, nyugodt családi háttér, amit a feleség, az Újszentmargitáról idekerült Kovács Éva biztosít immár közel két évtizede. 1984-ben kötött házasságukból két lányuk született: 1985-ben Éva, ő most negyedikes Polgáron a gimnáziumban, őt öt év múlva követte Boglárka, aki hatodikos a helyi általános iskolában. Répási Lajos számára még mindig a futball jelenti az elsőszámú kikapcsolódást, nélküle nemigen játszik a csapat hazai mérkőzést.

Kedveli a ház körüli munkákat is, most éppen az udvar térburkolásával van elfoglalva. Szeret olvasni, elsősorban a történelmi témájú könyvek érdeklik. Imád a szabadban főzni, kedvenc étele a marhapörkölt, meg a csülökpörkölt bográcsban, de szívesen főz halászlét is. Ennél az a fontos, hogy minél több fajta halból készüljön, legyen átpasszírozva, és a végén főzzék bele a halszeleteket. „Öreg fejjel” a számítógépezést is megtanulta, szívesen „szörfözik” az interneten. Életének további részében a vállalkozás, a falusi turizmus további sikereiért szeretne tevékenykedni, és egyben gondoskodni szeretne gyermekei biztos jövőjéről is.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)