Kisvárda

Az olykor mindent fenyegető széles folyam, máskor térdig érő kis folyó, a szeszélyes Szamos partján, Szamossályiban élte le eddigi életének több mint felét Simon József, a Kisvárdán kívül ma már két megyében ismert ital-nagykereskedéssel foglalkozó vállalkozó. 1965. június 21-én született Fehérgyarmaton. Édesapja tsz-brigádvezető volt, édesanyja háztartásbeli, ma már mindketten nyugdíjasok. Nővére ugyancsak vállalkozó, és ő is Kisvárdán él.

Élményekben gazdag gyermekkorából szívesen emlékezik vissza Gudász Sándor napközis nevelőre, aki közvetlenségével a gyerekek közelébe tudott férkőzni, és sok-sok felejthetetlen kiránduláson tanította tanítványait a természet szeretetére. Középiskolai tanulmányait Mátészalkán a gépészeti szakközépiskolában kezdte, majd két évvel később Fehérgyarmaton az ipari szakmunkásképzőben folytatta, ahol géplakatos szakképzettséget szerzett. Ezerkilencszáznyolcvanötben a gimnázium levelező tagozatán le is érettségizett.

Első munkahelye Szamossályiban a tsz-gépműhely, szerelő lett. A munkapadot hamarosan otthagyta, egy IFA teherautó fülkéjébe ült át, sofőr lett. A volánt huszonkét éves korában katonaruhára kellett cserélnie. A vezetéshez itt sem lett hűtlen, miután levizsgázott, buszsofőrként katonáskodott Budaőrsön és Tarcalon. Leszerelése után kis ideig még a tsz-ben dolgozott Szamossályiban, majd ezerkilencszázkilencvenben nagy váltás következett. Újsághirdetés útján a Kisvárdai Szeszipari Vállalathoz került, piackutató-üzletkötő lett. Innen tulajdonosváltás miatt hamarosan a Coca Cola üdítőital-palackozó üzemébe került, területi vezető volt. Másodállásként ekkor kezdett a nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozni. Miután ezt a cégnél nem nézték jó szemmel, váltott, egy évig a Tschibo Budapest Kft. területi vezetője.

Ezerkilencszázkilencvenötben egy társával együtt megalapította a Joker Top Betéti Társaságot, amely kezdetben két-három alkalmazottal, bérelt területen, italáruk és dohánytermékek kereskedelmével foglalkozott, diszkontként működött.

Azóta a következetes, átgondolt tevékenység eredményeként folyamatosan bővült a cég, amelyet 1999. január 2-ától már egyedül irányít Simon József. Ma már négy telephelyen, két megyében, Szabolcsban és Borsodban, kétezer partnerrel állnak üzleti kapcsolatban. A közel félszáz dolgozó többmilliárdos forgalmat bonyolít le évente. Hogy mi a siker titka? Erről így vall Simon József: „Nagyon fontos a tulajdonos hozzáállása, a megfelelő munkatársak kiválasztása, mert rajtuk sok múlik. Elengedhetetlen a jó kapcsolat a beszállítókkal, a vevői körrel. Meg kell felelni a folytonosan változó és esetenként nehezedő követelményeknek. No és persze napi tíz-tizenöt óra kemény munka immáron öt éve. Miután rengeteg versenytárs van és a „multik” nagyon erősek, elsődleges célunk a piaci pozíciók megtartása, a vállalkozás stabilabbá tétele. Ezután sikerülhet akár még növelni is piaci részesedésünket”.

Simon József ezerkilencszáznyolcvanhétben kötött házasságot Tar Csilla, jánkmajtisi leányzóval, aki ma szintén a vállalkozás dolgozója. Két gyermekük született, József tizenkét éves, Kinga pedig nyolc múlt az idén. Szabadidejét gyakran tölti a család Szamossályiban, a Holt-Szamos partján. Itt áll ugyanis, a nagyszülők ősi portájának szomszédságában, a horgásztó szélén a régi kis ház, ami ideális környezet a kikapcsolódásra, a pihenésre. Elsősorban azért, mert gyermekkori emlékei is idekötik, de gyermekeit, vendégeit is elbűvöli a csodálatos környezet, a csend, a nyugalom.

Vadászni is szeret, a Zemplén erdői jelentik számára a kedvenc vadászterepet. Valamikor ígéretes futballkarrier előtt állt, ám egy sajnálatos sérülés miatt húszéves korában abba kellett hagynia az aktív sportolást. A sport szeretete viszont megmaradt, bizonyítja ezt, hogy Kovács Bertalan, Tóth László és Kruppa Zsolt közreműködésével két éven keresztül aktívan támogatta Kisvárda futballcsapatát, és a kiesőjelöltből élvonalbeli csapatot faragtak. Aztán a város vezetőinek köszönhetően visszavonult a sportból, mint mondta, nem szereti, ha baleknak nézik. Talán ezért is áll úgy a város, hogy mára már focicsapata sincs!

Bár középiskolás korában KISZ-titkár, meg vb-tag volt, ma nem politizál, de szívesen emlékezik vissza a régi mozgalmas életre, és abból sem csinált soha titkot, hogy baloldali érzelmű. Úgy érzi, a sok szép kirándulás, az élénk közösségi élet ma is fontos része lehetne a mindennapoknak.

Összességében elégedett embernek tartja magát, úgy érzi, a sok és kemény munka meghozta gyümölcsét. A jövőt illetően szeretne majd változtatni, inkább tulajdonosi jogait akarná gyakorolni úgy, hogy a vállalkozást hozzáértő, felkészült menedzserek vezessék.

Az mindenképpen tervei között szerepel, hogy fiát megismertesse a vállalkozás fortélyaival, bevezesse az üzleti világ rejtelmeibe, hogy legyen majd, aki továbbviszi a céget.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)