Tunyogmatolcs

A történelmi és irodalmi hagyományokkal rendelkező község, Tunyogmatolcs polgármestere Rádi Miklós. Nem könnyű itt vezetőnek lenni. Nem volt könnyű kiérdemelni és megtartani az emberek, a választók bizalmát. Tunyog és Matolcs. Két különböző, mégis egyforma és azonos település. Ősidők óta tapasztalható, hogy sok minden összeköti, ugyanakkor jó pár dolog szétválasztja a két települést. Ember legyen a talpán, aki bíróként, tanácselnökként, vagy polgármesterként megfelel minden követelménynek, elfogadtatja magát mindkét településen.

A derék polgármester mindjárt beszélgetésünk elején fontosnak tartotta megemlíteni, hogy rendeződött az egyház és a polgármesteri hivatal viszonya. A kegyeleti ügyeket is sikerült rendezni. A tunyogiak nem csak élni, meghalni és nyugodni is tunyogiként akarnak. A matolcsiak szintén. Ezért kellett rendezni a két temető, illetve a ravatalozó sorsát. Megszépítették, felújították mindkét templomot. A vallási, kegyeleti ügyek tehát rendeződtek, a békítő polgármesternek is köszönhetően, de így is ezernyi gondja van a településnek. S e gondok jelentős része a polgármester vállára nehezedik.

Az égető gondok egyike, hogy a településen megszűntek az üzemek és a melléküzemek, pontosabban a melléküzemágak. Kétezer-hétszázhúsz lakója van Tunyogmatolcsnak, a lakosság egynegyede cigány…

Ez a tény önmagában véve is feszültség forrása… Gazdasági és szociális feszültséget szül a lakosság ilyen arányú összetétele. Ezt elhallgatni azonban nem lehet, a hallgatás nem megoldás. A megoldáshoz persze a pénz mellett szemléletváltozás is kellene…

A rendszerváltás alatti és utáni politikai, gazdasági változások mind-mind lecsapódtak a polgármesteri hivatalban. Rádi Miklós közéleti emberként megélte, megtapasztalta a helyi tsz virágzását és bukását. Nosztalgiával emlékezik rá, hogy munkát, kenyeret adott a tsz a helyieknek, és jó ideig eredményesen működtek a tsz melléküzemágai is. Volt itt ruhaüzem, műanyagüzem… Mi több: a rendszerváltás alatt és után nemzetközi kapcsolata is volt a településnek. A konzervgyár ugyanis német tulajdonba került, német, osztrák üzletemberek, külföldi kamionok is megfordultak a Szamos partján.

Mátészalka és Fehérgyarmat tengelyében kedvező a helység földrajzi fekvése, vasúton, közúton lehetett innen könnyen ingázni a két szatmári város munkahelyeire. Ám mindkét városban megszűntek, illetve minimálisra zsugorodtak a munkahelyek. Így az ittenieknek (illetve csak egy részüknek) csak a tunyogmatolcsi határ, a föld ad munkát, megélhetést. Érthető okok miatt, pontosabban rossz politikai és gazdasági döntések miatt a minimálisra csökkent a településen az állattartási kedv. Itt − főleg a matolcsi részen − régebben szapora volt az állatállomány, a tunyogmatolcsi tenyészbikák messze földön híresek voltak szakmai körökben. Most tehát nincs munka, elapadtak a pénzforrások. A polgármesteri hivatalban egyre többen állnak sorba segélyért. E könyv krónikása a polgármesteri szobában feljegyezhette a kilencvenes évek szabályát, amelynek értelmében a segélykeret felét a közösből, a költségvetésből fedezik, de a másik felét helyben kell előteremteni. Ez pedig azért is nehéz, mert adózó nagyvállalkozók még nincsenek itt.

Rádi Miklós tősgyökeres matolcsi. Rugalmas, mozgékony férfi. Érettségi után könyvelő képesítést szerzett, egy darabig dolgozott a vízműtársulásnál, majd a fehérgyarmati kollégium gazdaságvezető tisztét töltötte be. Lassan már harminc éve, 1965 óta dolgozik a helyi közéletben. Hosszú ideig volt eredményes tanácselnök, a rendszerváltás után polgármesternek választották. Felesége a helyi általános iskolában könyvelő. Két felnőtt fiuk van.

Van mire visszatekintenie. A fejlődés mérföldköveit jelzi a hidak felújítása, felépült a vízmű, a megyében itt volt először falugazdász, járdák, utak épültek, felújították a közintézményeket, 12×24 m-es tornaterem épült. 1993 ősze óta korszerű fűtésnek örülhetnek az itteniek, kiépült a gázvezeték.

Most építik a telefonhálózatot. Még pedig előnyös körülmények között. Az igénylők csak a bekötés után fizetik a 31 ezer forintokat. Szerény anyagi körülmények ide, vagy oda, Tunyogmatolcson háromszáz telefonra érkezett igény. Külön említést érdemel, hogy hosszabb ideje támogatást kapnak az itteni fiatalok a fészekrakásukhoz, a helyben maradásukhoz. Az elvándorlás, a városba költözés megelőzése érdekében kedvezményes telket kaptak és kapnak. Még ebben a pénzszűke világban is 120 ezer forint készpénzt kap az építkező fiatal, ebből 50 ezer forintot soha nem kell visszafizetnie. Cél a népesség megtartása, a pályázati lehetőségek kihasználása.

Ha rendeződik a földtulajdon, a Szamos partján parcellázhatnak, jöhetnek ide horgászok és turisták. Szép környezetben tájjellegű ételek és meleg szívű emberek várják az ide érkező idegent.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)