Tunyogmatolcs

Tunyogmatolcs nagyközség alpolgármestere, Tisza János, nem közalkalmazottnak „készült”, de elnyert megbízatásának szívvel-lélekkel igyekszik megfelelni. Közel fél évszázada kezdte életét a Szamos menti községben. A szülők, az ősök itt gazdálkodtak, illetve dolgoztak a helyi tsz-ben. A Tisza fiúk mindegyike szakmát tanult. Kálmán és Béla, de János is úgy lettek nevelve, hogy első a család, s ezzel egyenrangú a tisztességes munkavégzés.

A tizenéves fiú útja a szomszédos Fehérgyarmat ipari szakmunkásképző intézetébe vezetett. A fehérgyarmati Vasipari Ktsz-ben tanult, s közvetlenül a végzés után a lakatos szakmunkást örömmel fogadták régi munkahelyén. Az 1970-es árvizet követően úgy vélte, Tunyogmatolcs termelőszövetkezetében dolgozva, jobban tud segíteni szüleinek. Mindig is jellemző volt a Tisza családra, hogy ott mindenkinek volt tennivalója a házkörüli munkákban is. Időközben vízvezeték-szerelői szakmunkássá vált, s bekerült a fehérgyarmati Tanácsi Költségvetési Üzembe. Állandóan képezte magát, s úgy vélte: egy mai fiatalnak meg kell szerezni az érettségi bizonyítványt is. A város „tanácsi” lakásainak karbantartását végezte 1980-tól. Ez az év arról is nevezetes, hogy házasságot kötött Somi Katalinnal, akinek a szülei is átköltöztek a határszéli Botpaládról Tunyogmatolcsra. Mint mondják, nagyon megszerették a Szamos menti kedves községet. Igazi tunyogmatolcsiak lettek…

Négy évig engedte egészségi állapota, hogy bejárjon a fehérgyarmati üzembe. Ezek az évek egy újabb erőpróbát jelentettek. Felnőtt fejjel vállalta a gimnáziumi tanulást. Az eredmény nem maradt el, 1983-ban sikeres érettségi vizsgát tett. Sajnos nem vállalhatta tovább a komoly fizikai megerőltetést is jelentő munkát, 1984-ben leszázalékolták. Persze, aki megszokta, hogy reggel 6-ra már Fehérgyarmatra kellett érni, s munka után irány a mező, hiszen 14 jószág várta az ennivalót, nehezen tudta feladni…

Ott maradtak házasságkötésüket követően a szülőknél. Évek múltával vásároltak házat, de itt már csökkenteni kellett a mezőgazdasági tevékenységet is. Maradt a sertés. Hivatásos gépkocsivezetői jogosítványa van, de ezt soha nem használta fel kenyérkereseti lehetőségként. Személygépkocsijuknak viszont ő az egyik úrvezetője… Állandóan gyógyszereken él, rendszeresen kell kontrollra járnia. Nem szívesen lazít. A feleség illetve a lányok szintén dolgoznak a gazdaságban (is). A gépes és egyéb nehezebb munkákban segítenek a Tisza testvérek illetve a barátok.

Tisza János életében a Szamos-gátszakadás 30 évvel ezelőtti eseményei is emlékezetesek, de idén, szinte napra az évfordulón, vesztette el egyik szülőjét. Külön éltek az idős szülők, az ősi portán, de napi kapcsolatban gyermekeikkel, unokáikkal. A nagyobbik (Erika) lányuk ezen a napon „ballagott” a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolában. A temetés időpontja egybeesett az írásbelik időpontjával. Az élet azonban nem állhat meg. A nagylány Hajdúböszörménybe, a Pedagógiai Főiskolára készül, de akár halasztás árán is szeretné ötödévben elvégezni a szakiban a számítógépes képzést. A kisebbik leány még a tunyogmatolcsi általános iskolába jár, hetedik osztályos. Óvónő vagy tanárnő szeretne lenni. A két leány, ha kell az aprójószággal foglalkozik, ha kell az állatokkal, de nem vetik meg a határbani munkát sem.

Tisza János nem volt kisdobos, illetve úttörő, de a szakmunkásképzőben tagja volt az ifjúsági szövetségnek is. Bekapcsolódott a kulturális, sport és turisztikai programokba. Hazatérve falujába, sokáig csak csendes szemlélő maradt. 1994-ben úgy vélte, tud segíteni a helyi önkormányzat munkájában. Bízott abban, hogy eddigi élete, munkája alapján elnyeri a választók bizalmát.

Tagja lett a helyi képviselő-testületnek. Ezerkilencszázkilencvennyolcban ismét megmérettette magát. Alpolgármesterré választották. Tiszteletdíjasok irányítják a falut. Feladatul kapta a pályázatok útjának „egyengetését”, a különböző rendezvények szervezésével kapcsolatos tennivalókat. Az eltelt két esztendő alatt másik alpolgármester társa illetve az ugyancsak tiszteletdíjas polgármester munkája által gyarapodott a falu. Az Alkotmány, az Árpád, a Móricz és a Szamosköz utcák útburkolatát felújították. Az etnikai kisebbség lakta területekre elvezették a telefont. Új lámpatestek cseréjére illetve bővítésre is sor került. A mátészalkai Kristályvíz-hez kapcsolódva enyhítettek a lakosság által fizetendő vízdíjon. Őszre szennyvízvezeték lesz a faluban. Egy-egy telektulajdonos négyéves futamidővel, mintegy 740 forintos törlesztést kell vállaljon.

Tisza János alpolgármester nem épít légvárakat. Továbbra is munkálkodni szeretne a közért, családjáért. Bízik abban, hogy lányai is meg tudják valósítani terveiket, s így a kis- és a nagycsalád egyként boldogul.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)