Tunyogmatolcs

A gazdálkodási ismeretek fejlesztését, a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi javítását, az eszközök beszerzését, a termények értékesítésének előmozdítását, a föld termőerejének fokozását és a környezet megóvását fogalmazták meg a Tunyogmatolcsi Gazdakör tagjai, amikor ’94. január 17-én elkészítették Alapszabályukat. Akkor Sándor Miklós – a művelődési ház akkori igazgatója – lett az egyesület elnöke. Abban egyeztek meg, hogy a tagsági díj egy évre 1200 forint lesz (a pártoló tagok esetében ez a díj nem kötelező). Minden kezdet nehéz, viszont az elsőké az úttörő szerep. Sikeres, változatos programot valósított meg az első elnök illetve a vezetőség, s az alapító 36 tag.

1996. február 16-án (az alapszabálynak megfelelően) ismét vezetőséget választottak. Elnökké Fecske Lászlót, helyettesévé Hőgye Imrét, gazdasági vezetővé Szabó Gyulát választották. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetője Balogdy László, tagjai Lőrincz József és Tisza Miklós lettek. Időközben eltelt közel fél évtized, s itt a mérlegkészítés ideje. A „hatok” közösen idézték a történéseket:

Már az újjáválasztást követő időszakban sikerült egy kétnapos szakmai utat szervezni az akkor Gödöllőn tartott OMÉK-ra. Az új vezetőség fontosnak tartotta, hogy a tagok mellett kísérje figyelemmel a hozzátartozókat, bevonva a programokba a családtagokat is. Bizonyára ezzel is magyarázható, hogy az évek során egyre népszerűbb lett a gazdakör. A tagok száma 36-ról 97-re emelkedett (pedig az évi tagdíj 1200 forintról 2400 forintra nőtt).

Annak idején az is belekerült az Alapszabályba, hogy szakmai és tudományos esteket szerveznek, lehetőséget biztosítva ezzel a gazdáknak a kölcsönös tapasztalatcserére. A téli hónapokban évente 10–16 előadást tartottak. Sorozatosan. Szívesen jöttek Tunyogmatolcsra a legjelentősebb növénynemesítők, vetőmagtermelők, növényvédőszer-forgalmazók. Jó alkalom kínálkozott itt arra, hogy a helyi észrevételeket összevessék az országos tapasztalatokkal. Legjelentősebb, s gyakorlati szempontból is legeredményesebb együttműködés a Kiskun Kutatóközponttal (konkrétan prof. dr. Samir Rady főigazgatóval) alakult ki. Ennek kézzel fogható jeleként az egykori tsz-telepen alakították ki a szatmári térségben a Kiskun képviseletét. Ez kiterjed a szaktanácsadásra, kihelyezésre, felvásárlásra egyaránt. A Kiskun kukoricahibridek kísérleti terepéül is szolgáltak a gazdaköri tagok parcellái. Az évek során több bemutatóra, szakmai tanácskozásra adtak így lehetőséget Tunyogmatolcstól Panyoláig. Természetesen a kukorica mellett más növényféleségek bemutatójára is sor került.

Ugyancsak kifejezésre jutott a sokféleség a szakmai utakban is. A martonvásári kutatóintézet éppúgy szerepelt egy-egy programban, mint a Szarvasi Arborétum. Elfogadták a Sándorfalvi Konzervgyár, valamint a szegedi kutatóintézet lehetőségeit. Az utakat úgy szervezték, hogy az évek során eljutottak az ország szinte minden nevezetes helyére. Az egri hegybíró vendégeiként megismerkedtek az egri borvidékkel. Jártak a Szilvásváradi Tájvédelmi Körzetben, de a tordasi OMMI-telepen is. Annak idején, amikor a Tunyogmatolcsi Gazdakör megalakult az elsők között voltak, most 22 gazdakör van a megyében. A tunyogmatolcsiaknak többükkel van munkakapcsolata. Igaz ez az ország más településeinek gazdaköreire is. Így jutottak el Esztergomba az ottani kör illetve a hegybíró vendégeiként. Háromnapos szakmai úton voltak Keszthelyen, meglátogatták Nagykovácsi almáskertjét (a BASF cég vendégeiként).

Rendszeres vendége a Tunyogmatolcsi Gazdakörnek dr. Vágvölgyi Sándor főiskolai tanár. Segítségével eddig is sok mezőgazdasággal kapcsolatos ismerethez jutottak. Terveikben szerepel, hogy a tagok többsége ezüstkalászos tanfolyamot végez. Ami a 2000. évet illeti: sikerült úgy gazdálkodni, hogy az aszályos időjárás ellenére eredményesek voltak. Mint mindig, úgy 2000-ben is eljutottak az OMÉK-ra. Ugyancsak ott voltak a KISKUN-napokon szeptemberben Kiskunhalason. Folyamatos kapcsolatot tartottak fenn a Szatmárnémeti Gazdakörrel. A romániai városból 70 egyesületi tag járt Tunyogmatolcson. A szatmáriak elküldték meghívójukat a Szamos mentieknek. A millenniumi esztendőben olyan találkozót szerveztek a sportpályán, melyen több mint 3000 vendég volt. A gazdaköri tagok a program összeállításában és bonyolításában egyaránt közreműködtek.

Sikeres éveket tudhat maga mögött a Tunyogmatolcsi Gazdakör, és ebben meghatározó szerepe volt Fecske László elnöknek, Hőgye Imre elnökhelyettesnek illetve a gazdasági ügyeket intéző Szabó Gyulának, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottságban tevékenykedő Balogdy László, Lőrincz József, és Tisza Miklós elnökségi tagoknak.

Az 1996 februárjában választott vezetőség mandátuma 2001. február végén lejár. A gazdakör azonban, természetesen, együttmarad.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)