Biszák László alkotása A festő, aki komplett képekben gondolkodik, vagy csak ráhagyja az ecsetére, hogy dolgozzon, máris kikerekedhet keze nyomán egy tájkép, és ha van még festék a palettán ... Tartalom megtekintése
Kosztya Zoltán Pál
Polgármester,
Zajta
Tősgyökeres zajtai,1968-ban született. – Minden szállal ide kötődik – mondja, s szavait a lokálpatrióta ember tettvágya, szellemisége hatja át. 2010. október óta társadalmi megbízatású polgármestere a 70-es években még 700, de ma már csupán 428 lakosú községnek, s nem mellesleg tanár, iskolaigazgató 1999-től a szomszédos Méhteleken. Tanulmányait Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán végezte, majd oktatási informatikus szakon is diplomát szerzett. – Tanár miért lettem? – teszi fel a kérdést, s természetes egyszerűséggel válaszol. A gyerekek szeretete ez, öröm a kis nebulók fejlődését, okosodását látni és 14-15 éves korukban útjukra engedni őket. Van ettől szebb érzés? De ugyanilyen jó érzés felelősséget vállalni egy falu közösségéért, tenni fejlődéséért – polgármesterként. Különösen ott, ahol sokszínű, a történelem viharaiban megtépázott, de erkölcsi gazdagságban bővelkedő ez a paletta.
A román – és a közeli ukrán – határ menti település történelme az itt élők számára másként is kötelez. A trianoni döntéssel ugyanis Zajtát Romániához csatolták. A falu akkori tanítója, Vitéz Gaál Lajos éppen ez időben, térképészeti kutakodása során felfigyelt arra, hogy a határ Zajta és Nagypeleske (ma Románia) között húzódott. Azonnal felülvizsgálatot kért, levelet írt Huszár Károly miniszterelnöknek, jó barátjának, akivel a szatmári tanítóképzőben együtt tanult, hogy a térkép szerint Magyarországhoz tartozónak érvényesítsék Zajtát. Egy hónap után, 1920. július 4-én meg is jött az örömteli válasz, s a község visszacsatolását a „Visszatérés Napja”-ként ünneplik minden évben. Így lett „A hűség magyar faluja” Zajta.
Persze a Trianon előtti közös történelmi múlt ma is, ma újra elevenen él – sorolja tovább a történteket a falu első embere. Földrajzilag is közelebb vannak (12 km) az egykori Szatmár vármegyei járási székhelyükhöz, a 130 000 lakosú Szatmárnémetihez. A keleti országrész egyik legjelentősebb vasútvonala – Zajtát is érintve – egykor Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között épült ki, azonban a határ kettévágásával Zajta lett a magyar oldalon a legkeletibb végállomás, pályafenntartási, határrendészeti feladatokat látott el, munkát adott 40– 50 embernek. Ma már nem mondható vasúti településnek – mondja, de öröm az itt élőknek, hogy 2010. decemberében visszaállították a két évvel korábban megszüntetett vasúti közlekedést.
A határmentiségben a közlekedés – vasúton vagy közúton – létfontosságú, a fejlesztésben ez utóbbinak van inkább realitása. Megvalósuló projektekről számol be; a túloldalon lévő Lázári településsel közösen, európai uniós pályázati forrásból építik meg Peleske felé is azt a 1,5 km-es útszakaszt, melyen megindulhat a két ország közötti közúti közlekedés. Gazdaság- és munkahely élénkítést várnak ettől. Már ma is vagy 15 család vásárolt itt házat, bár dolgozni sajnos visszajárnak, de gyerekeik itt járnak iskolába, óvodába. – Állampolgársági esküt eddig 250-en tettek a polgármesteri hivatalban, s ez jó érzéssel tölt el mindenkit. – mondja. A lakosságra terelődik a szó. A község történetének sokszínűségét ma is meghatározó momentuma volt a svábok 1700-as évekbeli betelepítése, kultúrájuk, szokásaik gyökeret eresztettek, őrzik hagyományaikat, szellemiségük hatással van a társadalmi és civil közösségi életre. Ma már csupán 40-50 fő vallja magát német nemzetiségűnek. Német Kisebbségi Önkormányzat működik, s elismeréssel beszél munkájukról. Hasonlóképpen szól a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Közhasznú Egyesület – melynek elnökségi tagja – gazdag, országhatárokon túlra is terjedő tevékenységéről. Büszkén említi a csak katonadalokat éneklő férfikórust, akik igencsak kelendőek e műfajban..
Nem egy átlagos település életét igazgatja, a napi feladatokkal, olykor problémákkal is meg kell küzdenie. Fő cél a foglalkoztatás, munkahelyteremtés, ami e régióban nehéz. De eredménynek tartja, hogy a munkaképes lakosság 80 %– a dolgozik Megpróbálnak önellátóvá válni. Az önkormányzat 9 hektáron gazdálkodik, zöldségtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak, jövőre 1,5 hektár gyümölcsöst telepítenek. Vegyesboltot üzemeltetnek, ahol a kistermelők áruit értékesítik. Egy turisztikai centrum létrehozásáról álmodik a most is szép, virágos faluban, a régi határőrség épületét alakítanák ki e célra. S egyáltalán, a schengeni határnyitásra felkészülni, a közúthálózat fejlesztésével, de a szakmunkásképzés támogatása is elemi szükség lenne errefelé – sorolja a tennivalókat.
Nyugodt, kiegyensúlyozott ember, a község történelmi miliőjével, régi és mai társadalmi, kulturális szellemiségével, a jövő feladataival azonosulni tudó. Családja ideális hátországot biztosít ehhez, óvónő felesége, egyetemista és 5 éves óvodás fiai számára, pedig ő ad biztonságot. A szabadidejében űzött sportok, a röplabdázás, horgászás igazi kikapcsolódást, feltöltődést jelentenek.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!
Hasonló
Tanya
“Itt van az ősz, itt van újra…”
Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek. Pompás. Csodás. Szinte itt ... Tartalom megtekintése
Őszikék 22 – 11
Bíró Ernő alkotása Lám-lám idén is eljött minden híresztelés ellenére az ősz! A nyár perzselő volt, áhítoztunk az esőre, kis lehűlésre, és mutató újját felemelve hozott rosszakat, viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése
Kertész utcai ház, Győr
Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et írunk, és 2020-ban készítettem ezt a kis képet. Révfalut jártam, kerestem az emlékeket, lassan az épületek is úgy kipotyogtak a szitán, eltűntek mint a pergő ... Tartalom megtekintése
Lagúna
Huszár Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése
Fornax
Tüttő József alkotása Képzeletem összes zugát nézegetem az elvonatkoztatott témát bontogatva ami a jelenkor megváltozott világát képviseli. A múlt század embere vagyok, ahol a tárgyak tárgyakat ... Tartalom megtekintése
Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt
Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése
“Nem nyitok vitát…”
Tüttő József alkotása Két krumpli egy zsákba hiába nagy a zsák, akkor hátra arc, és úgy vitáznak mint két felfújt hólyag. Tüttő József két figurát állít elénk, hogy fejtsük meg ... Tartalom megtekintése
Munka közben
Biszák László festőállványa előtt Rajzok, festmények, különböző témák, stílusok, felismerhetők, és értékelhetők, miért ne nézzünk bele a kincsesládába ahol a színek alusznak, és várakoznak, hogy teret, lehetőséget kapjanak a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése
A gitáros
Bíró Ernő alkotása Egy huncut kép, egy kedves gitáros, aki talán éppen pihenőjét tartja. hosszú lábai mintha nem is ő viselné, mintha-mintha rongyból volna!, és csupán csak támaszték!! Aranyos grafika, ... Tartalom megtekintése