Kisvárda

Kisvárda az ipara, a kultúrája és a hagyományai miatt igen fontos települése megyénknek, hazánknak. Nemzetközi hírű város ez, s a következő évezred elejétől még inkább ismertté és vonzóvá válhat. A terv szerint 2000. január 1-jén a 4. sz. főút mentén idegenforgalmi centrumot hoznak létre. Kisvárda dicső múltra tekinthet vissza, az előre tekintés pedig biztató lehet. Ebben a városban az alpolgármesteri teendőket Gubik Tibor látja el, egyben ő a gamesz (műszaki dolgokkal, épületfenntartásokkal foglalkozó szervezet) vezető-helyettese is.

Annak idején Virágh Ferenc ezt írta Kisvárda múltjáról: „Kisvárda területe már a legrégibb időktől lakott hely volt. Már a neolit korszakban is ki tudjuk mutatni az ember jelenlétét. Rómer Flóris ásott ki 1870-ben a kisvárdai határ délnyugati részén tizenkét kőkori sírt zsugorított temetkezés szerint. Kisvárda hagyománya igen korán Szent László kunok feletti diadalához kapcsolta a templom eredetét. Legelső okiratos nyoma ennek a hagyománynak 1453-ból való, amikor is V. László király Pozsonyban kelt oklevelében Várdai István patai esperes, később kalocsai bíborérsek kérésére Várda város Szent László terére vásárjogot engedélyez. A vár olyan régi, mint maga a város. A magyar szabadságküzdelmek legendás, eszményi hőse, a nagyságos vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc négy alkalommal fordult meg Kisvárdán.” A hétkötetes lexikon örök időkre megőrzi, hogy e városban burgonyanemesítő kísérleti gazdaság működött. A vasöntödéről és a szeszgyártásról is említést tesz a lexikon. Az egykor oly híres és fontos vasöntöde talán a végnapjait éli, a szeszipari vállalat nemzetközi szinten is felszálló ágban van. Az iparnál említheti a ma krónikása, hogy itt van a világhírű amerikai mamutvállalat fényforrásgyára. A kisvárdai égők eljutnak a világ szinte valamennyi tájára. Miért ne írnánk le büszkén, hogy itt élt és dolgozott Béres József, a gyógyító erejű Béres-csepp feltalálója. Ezt a szert külföldön is ismerik és terjesztik.

A külföldi kapcsolatoknál említjük, hogy a Kisvárdai Várszínpad deszkáin évről évre híres hazai és külföldi művészek, társulatok, együttesek is fellépnek. A várfürdőt a környező országok turistái is szívesen látogatják. A lovasnapoknak szintén vannak külhoni vendégei, résztvevői. Említést érdemel, hogy Kisvárda része a Záhony és Térsége Vállalkozói Övezetnek. Kisvárdának testvérvárosa a romániai Kézdivásárhely és az izraeli Karmiel. Az alpolgármester elmondta: a közeli jövőben egy német várossal is kialakítják a testvéri kapcsolatot.

A legutóbbi helyhatósági választások után kiadvány jelent meg, amely röviden bemutatja megyénk valamennyi települését. Kisvárdáról ez olvasható a kiadványban: „Polgármester dr. Oláh Albert. Jegyző Mártonné dr. Csimbók Ildikó. Öt éve alpolgármester Gubik Tibor. Kisvárda a megyeszékhely és Mátészalka után a megye harmadik legtöbb lelket számláló települése, melyet 1970-ben nyilvánítottak várossá. 1998 elején 17 866 lelket számlált, a megye népességének három százalékát. Területe harminchat négyzetkilométer. Népessége az egy évvel korábbihoz képest mérséklődött. A természetes népmozgalmi folyamatok ugyanakkor szaporodást mutatnak, hiszen az élve születések gyakorisága jóval nagyobb, mint a megye városaira jellemző átlag. 1997-ben intenzív lakásépítések színtere volt a város, százhat lakást vettek használatba és harminckettő szűnt meg, a lakásállomány hatezer-kétszázkilencvenkettőre növekedett. A közüzemi vízvezeték-hálózat hatvanhat km, a szennyvízcsatorna pedig negyvenkilenc km hosszú. 1997-ben az önkormányzat hétszáznegyvenhét óvodai férőhelyet és kilencvenhét általános iskolai osztálytermet tartott fenn. A középiskolai oktatás ötvenhat osztályteremben zajlott. A lakosság áruellátását háromszázötvenkilenc kiskereskedelmi üzlet végzi és hetvenkilenc vendéglátóhelyet is üzemeltetnek a városban. Ezerkétszázkilencvenhat működő vállalkozás van, ezek héttizedét egyéni vállalkozások teszik ki.”

Saját erőből és pályázati pénzek felhasználásával napjainkban is gyarapszik a város. Éppen a gamesz közreműködésével az egyik óvoda romossá, életveszélyessé vált részét átalakították. Az átalakított részben lesz hamarosan az öregek otthona. Egy másik óvodában teraszt építettek, így a gyerekek esős időben is a szabad ég alatt, friss levegőn tudnak játszani. A kábeltelevízió hálózatát az ezredfordulóra alakítják ki. Ami a jövőt illeti: a zsidó kultuszt is figyelembe véve növelni akarják Kisvárda pénzügyi, kereskedelmi és iskolavárosi szerepét.

Gubik Tibor Kisvárdán született, Nyíregyházán tanárképző főiskolát végzett, egy ideig Nyírbogáton tanított. A debreceni egyetemen számítástechnikát tanult, majd a miskolci egyetemen terület- és településfejlesztési szakon másoddiplomát szerzett. Most németül tanul. 1990-ben az SZDSZ támogatásával került a testületbe. A felesége gyógypedagógus, igazgatóhelyettes. Két lányuk van. Gubik úr krimiket és térképeket gyűjt kevéske szabadidejében.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)