Kisvárda

Ha valaki kellően kreatív és lépést tart a változásokkal, akkor akár nehéz döntések meghozatalára, új utakon való „barangolásra” is képes, miként teszi dr. Nagy Szilárd tizennégy évi orvosi-szakmai múlt után, hisz két éve kapott alpolgármesteri megbízást a városi képviselő-testülettől.

1964. február 26-án született Mátészalkán. Szülei már nyugdíjasok, édesapja jogtanácsos, édesanyja könyvelő volt. Két bátyja közül Zsolt Debrecenben építész, Jenő ugyanott vállalkozó mérnök. Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben folytatta, a KLTE Gyakorló Gimnáziumának kémia tagozatán tanult. Alapvetően a reáltárgyak (matematika, fizika, kémia) érdekelték, kémiából megyei első is volt, de részt vett országos tanulmányi versenyeken is.

A sikeres érettségi után 1982-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. A tanulással nemigen volt gondja, az átlagosnál jobban ment a tudományok elsajátítása, a Kórbonctani Intézetben klinikai diákkörös is volt. Különösen sokat köszönhet Endes tanár úrnak (kórbonctan), Schlammadinger tanár úrnak (biológia) és Molnár professzor úrnak (neurológia). Szabadidejében (az ösztöndíjat kiegészítendő!) a színházban statisztált, de dolgozott építkezéseken is.

Ezerkilencszáznyolcvannyolcban került Kisvárdára, a Felső-szabolcsi Kórház fül-, orr-, gégészeti osztálya lett az első munkahelye. 1992-ben tette le a szakvizsgát, elsősorban a fej-, nyaksebészet és az endoszkópos orrmelléküreg-sebészet érdekelte. E két területen sikeres előadásokat is tartott mindkét szekció szakmai rendezvényein. Később a gyermekfülészet is érdekelni kezdte, mai napig is tagja a gyermek fül-orr-gégész szekciónak. A ranglétrát végigjárva előbb segédorvos, szakorvos volt majd kinevezték adjunktusnak.

Kivette részét a kórházi közéletből is: a munkaügyi döntőbizottságban alelnöki posztot töltött be, hosszú ideig a közalkalmazotti tanács elnökeként tevékenykedett.

Kisvárdán a Fidesznek csaknem megalakulása óta tagja, 1998–2002 között önkormányzati képviselő, előbb az egészségügyi, majd a pénzügyi bizottság elnökeként funkcionált. 2002-ben az újabb választáson is képviselő lett és alpolgármesternek is megválasztották. E tisztséget társadalmi megbízatásként tölti be, 2002 őszétől – főállásban – egy nagy gyógyszercég Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi képviselője, orvoslátogató.

Alpolgármesterként elsősorban az oktatási és egészségügyi intézmények felügyeletével, a hulladékgazdálkodással és a beruházások koordinálásával foglalkozik és ellát egy sor protokollfeladatot is.

„Alapvetően ez egy teammunka – vélekedik tevékenységéről az alpolgármester úr – amihez kellő bizalom is szükségeltetik, melyet az alpolgármester a polgármestertől kap. Nem mellékes az alkalmazkodóképesség sem. Tudni kell megjelenni, megszólalni, a protokollfeladatokat ellátni, de a legfontosabb a kreativitás, meglátni a város életében azt, ami kitörési pontokat jelenthet: pl. gyógyturizmus, szállodakapacitás bővítése, a Bessenyei-gimnázium rekonstrukciója, vagy a legújabb ötlet: a könyvtár múzeummá alakítása. Szeretném megtalálni az arányokat a szükséges és a látványos feladatok között.”

Dr. Nagy Szilárd régóta szerepet játszik a város közéletében, alapító tagja az amatőr színjátszó körnek, a Doktorocknak, egykor sikerrel játszott is benne. Közéleti figyelme újabban a civil szervezetek felé fordult (a legutóbbi választáson is civil szervezet színeiben futott be).

Az egyetemi évek alatt, 1986-ban kötött házasságot dr. Szemők Zitával, aki ma a kisvárdai kórház reumatológia osztályán adjunktus. Lányuk, Enikő 17 éves, harmadikos a Bessenyei-gimnáziumban és építészmérnöknek készül. A 15 éves Szilárd most fejezi be általános iskolai tanulmányait, a leendő besis diák az orvosi pálya iránt vonzódik.

Dr. Nagy Szilárd – feleségével, a családdal együtt – „mániákus” utazó, gimnazista kora óta szinten minden megtakarított pénzét utazásra költi. Ez nemcsak egyszerű turizmust jelent, hanem komoly tervezés és felkészülés után vág neki a nagyvilágnak. Európa szinte minden országában megfordult már, de járt Észak- és Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, a Közel- és Távol-Keleten és az észak-afrikai országokban is. Angolul és németül beszél.

Rendszeresen sportol (hetente három focimeccs esténként), teniszezik, sízik és máig sem felejtette el az egyetemen tanult szellemi játékot, a gót.

Alapvetően elégedett az eddig megtett úttal. A továbbiakban a szerettei és saját maga egészsége – ezt nem közhelynek gondolja – áll az első helyen. A közéletben nem sző merész álmokat, tisztában van azzal, hogy a politika ahogyan felkap, el is ejthet, és minél magasabban van valaki, annál nagyobbat eshet. A másfél évtizedes szakmai múlt nem kevés – nagyon szép emlékei vannak a szakmából és a betegektől –, arra is nyitott, hogy egyszer majd újra a praxisban tevékenykedjen.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)