Mátészalka

Megyénk második városának – a protokoll szerint – „második embere” a második diplomáját is megszerző Fülöp István. Alapvetően humán beállítottságú, de szerteágazó élettapasztalatokkal rendelkező, dinamikus fiatalember. Egyik mozgatója volt annak, hogy az utóbbi pár évben tovább fejlődött Mátészalka gazdasági és kulturális élete. Szélesebb körben is közéleti munkát végez, tagja a megyei közgyűlésnek. Az alpolgármester tevékenységén keresztül is megörökítjük ebben az almanachban, hogy milyen is volt Mátészalka az ezredforduló előtti években. 1997-ben színes képekkel illusztrált kiadvány jelent meg a városról. Az előszót dr. Szilágyi Dénes polgármester írta. Így: „Ezzel a kiadvánnyal az a szándékunk, hogy a város mai arculatáról, a képes füzetek műfaji lehetőségeit kihasználva a legszínesebb áttekintést nyújtsuk. Szeretettel ajánlom figyelmébe lehetőségeinket a tanulni vágyóknak, a turistáknak, az itt élőknek, a leendő befektetőknek, külföldieknek és hazánk fiainak egyaránt.”

A kiadvány is közzétette, hogy Mátészalka 1945 után 1950-ig megmaradt megyeszékhelynek, ezt követően járási szerepkörben nagyközségként funkcionált. 1969-ben várossá nyilvánították. 1981-ben országosan is elismerték a várost, amikor Hild János-emlékérmet kapott. A városnak ez idő szerint mintegy 20 ezer lakosa van, de a 85 ezer polgárt számláló térségnek kulturális és gazdasági központja. Az ide látogatónak vonzó lehet az 58 fokos termálvíz.

Még egy, sokat mondó idézet a kiadványból:

„A Szatmár Múzeum szekérgyűjteménye a maga nemében egyedülálló. Több mint 1200 vállalkozó szolgáltató, 200 kereskedelmi egység, 7 étterem, 5 szálloda-panzió áll az ide látogató vendégek, illetve a lakosság szolgálatában. Az 1994-es önkormányzati választások nyújtotta lehetőséget kihasználva a városban cigány és német kisebbségi önkormányzat alakult. A város négy középiskolájában 2500-an tanulnak. A közelmúltban korszerűsített kórházban 79 orvos gondoskodik a betegek ellátásáról. A város nyugati oldalán 100 hektáros, teljes infrastruktúrával ellátott ipari park található, amelynek területén üzemel többek között a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., a Buchmann-MOM Rt., a Sandra Form Bútoripari Kft. Jelenleg 30 hektár szabad terület vár újabb ipartelepítésre.”

A kiadvány megjelenése után is tovább változott, fejlődött Mátészalka. Feljegyezhette az almanach krónikása, hogy 1998 őszén egy olasz befektető cérnagyárat avatott az ipari park területén. Egy másik olasz befektető 1999 elején ruhaüzemet és korcsolyacipőket gyártó üzemet hozott létre. Azt is megírta a krónikás (a megyei lapban), hogy 1999. január 15-től új státusban gazdasági referense van a városi önkormányzatnak. A referens közvetlenül a polgármesternek van alárendelve, s koordinálja a város gazdasági életét.

A közelmúltban a megyei lapban interjú jelent meg az alpolgármesterről. Ebből idézünk:

– Szerteágazó feladatai vannak Fülöp Istvánnak, Mátészalka alpolgármesterének. Nincs a reflektorfényben, csendben végzi felelősségteljes napi feladatait. Íme a nyilatkozata:

– Az önkormányzatban eddig hat bizottság volt, az őszi választások után nyolc lett. Új a gazdasági és vagyonbizottsági, szintén új az idegenforgalmi, külkapcsolati és kisebbségi bizottság. Mátészalkának négy testvérvárosa van, (Munkács, Nagykároly, a holland Zevenaar, az olasz Vittoria. A szerk.) szeretnénk egy ötödiket. Egy osztrák várossal tervezzük felvenni a kapcsolatot. A pénz függvénye minden. A költségvetés határozza majd meg az idei feladatainkat. Öt alapítvány tartozik az önkormányzathoz, ezek tevékenységét koordinálom. Az egyházakkal jó kapcsolatot tart fenn az önkormányzat. Ennek is köszönhető, hogy a református egyházzal közösen, a hívek támogatásával szeretnénk a Kálvin téren felállítani egy Kálvin-szobrot. A városközpontban egy Szalkai László-szobor felállítását tervezzük.

Tavaly Mátészalkán a reformáció emléknapját Fülöp István immár tizedszer szervezte. Itt ünnepi szónok volt dr. Csiha Kálmán erdélyi püspök. Tőkés László püspök, Béres Ferenc református énekművész és más híresség is részt vett a hagyományossá vált rendezvényen.

Fülöp István 1958-ban Vásárosnaményban született. Tarpán, Paposon és Jármiban is élt. Apja középiskolai tanár és festőművész, anyja tanítónő. A felesége a Mátészalkai Gépészeti Szakközépiskolában igazgatóhelyettes. Két fiuk van, Arnold tizenhat, Ákos tizenöt éves.

Az alpolgármester úr a nyíregyházi tanárképző főiskolán matematika-rajz szakos diplomát szerzett, később a Debreceni Teológiai Akadémián református hitoktató oklevelet vehetett át. Tanított Nyírmeggyesen, majd a mátészalkai ipari iskolában. Szereti a zenét, a könyveket. 1995 óta főállású alpolgármester. Vagyis a második ciklusban is bizalmat szavaztak neki, mert közéleti munkáját szakértelemmel, hittel és szeretettel végzi.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)