Borsó Péter

Igazgató,

Hajdúböszörmény

hb_4-134_borso_peter.jpgA második egyetemi diplomáját már deresedő halántékkal átvevő férfin az első pillantásra látszik, határozott, céltudatos ember. Megérzésünket az is igazolja, hogy ő, Borsó Péter a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Rt. igazgatója. A hatvanas évei elején járó, máig fiatalos lendülettel és energiával dolgozó vezetőt 1942. augusztus 24-én anyakönyvezték a mezőgazdasági termeléséről ismert városban. Édesanyja, Kathi Ilona nyolcvannégy évesen is féltő figyelemmel követi fia lépteit. Édesapja, Borsó Péter az állami gazdaságban dolgozott. Húga, Éva, a hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskolában tanít. Legfiatalabb testvérük, Ildikó nagyon fiatalon, mindössze huszonegy évesen hagyta itt evilági szeretteit. Borsó Péter felesége, Balogh Katalin, óvónő. Házasságuk gyümölcse Beáta és Tamás. Leányuk gyógyszerismertető vállalkozó. A család két „idősebb” unokájának: Teklának és Zsófiának az édesanyja. Tamás és felesége szintén két unokával büszkélkedik a családban: Sárával és Vincével. Ők azok, akik minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a nagyiék dédelgessék őket.

Borsó Péter érettségi vizsgáit 1960-ban tette le, majd sikeresen felvételizett a Debreceni Agrártudományi Egyetem jogelődjén, a mezőgazdasági akadémián. A négy évvel később kapott diplomájával a kezében Hajdúnánáson helyezkedett el. A három évre tervezett ott-tartózkodásból végül tíz lett: előbb agronómusként, majd főagronómusként intézte a vállalat dolgait. Kedvelt területe volt az állattenyésztés, amihez a térség adottságai is kedvezőek voltak. Életpályájának vonala határozott irányt mutatott: kerületi igazgatóként 110 embert kellett irányítania, miközben tovább tanult Gödöllőn, 1970–72 között.

Három év múlva a Vörös Csillag Termelőszövetkezet növényvédelmi agronómusaként szolgálati lakást, majd egy évre rá főagronómusi kinevezést kapott. Az addig működő három üzemegységből kettőt összevontak, aminek őt nevezték ki az első számú irányítónak. Vezetői pályafutása következő állomását 1981 jelentette. Ekkor lett elnökhelyettes. Egy év múlva elnöke lett a szervezetnek. Ezt a munkakörét immár huszonhárom éve, minden érintett bizalmát élvezve tölti be megszakítás nélkül.

Az igazgató úr szívesen emlékszik vissza arra, amikor hatszázötven aktív dolgozója és közel négyszáz nyugdíjasa volt a termelőszövetkezetnek. Mára a helyzet radikálisan megváltozott: mindössze száznyolcvanan vannak a termelésben közvetlenül részt vevők és 220-230-an a nyugdíjasok. Egykoron hatezer-háromszáz hektár földön végeztek mezőgazdasági művelést. Ehhez tartozott mintegy 5100 hektár szántó, legelő, erdő, rét és nádas. A tagsággal járó háztájinak nevezett föld­terület 550-560 hektárt jelentett összességében.

A rendszerváltozást követő években átalakították a termelési szerkezetet. Ma csupán háromezer-egyszázötven hektáron gazdálkodnak. Emellett, a régi tulajdonosok szerzett jogait figyelembe véve, azok nyolcszáz hektárnyi háztáji földjeire is kiterjesztik szolgáltatásaikat. A környéken korábban igen kedvelt volt a sertéstartás, de ez, az idő múlásával szinte kiment a divatból. Nosztalgiával említi Borsó Péter a tehenészet és a juhászat kimagasló eredményeit.

Az értékesítést közel száz szereplővel végezték, s az országos tejtermelésnek mintegy a húsz százalékát adták. A korábban, közel ezer hektáron folytatott vetőmagtermesztést fel kellett váltaniuk napraforgóval, búzával és borsóval. A piaci igényeknek megfelelően váltaniuk kellett zöldség és csemegekukorica termesztésére. Ahogyan gondolatai közt keresgélve elmondja, 1990-ben ez jó ötletnek bizonyult szakmailag és pénzügyileg egyaránt.

A változásoknak azonban voltak negatív hatásai is, amit a saját bőrükön kellett megérezniük: a nem megfelelő termelői háttér, s a nyomott árak miatt – akaratlanul is – veszteségeik keletkeztek.

Borsó Péter az optimista ember szemével nézte és nézi ma is a dolgok alakulását: 2005-ös árbevételüket közel másfél milliárd forint körüli összegre tervezi. Ezt növelheti még a földalapú-, valamint a legelőkre igényelhető és a gázolaj-támogatás. A felvásárlási és az Európai Unió intervenciós lehetőségeinek a kihasználása további bevételeket jelenthetnek az általa vezetett cég számára. Malíciózusan jegyzi meg, hogy a már bennlévő tízek – szerinte – kihasználják az újonnan érkezőket…

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója – amikor jut rá ideje és energiája – szívesen foglalkozik kertészkedéssel, a papa és mama szőlőjével, és nem utolsó sorban unokáival.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése