Csikicsuki Csodalény

Csiporka, Bíborka, és a „páratlan baj”

– Két csapatkapitányt kérek! Csiporka, kék szőnyeg, Bíborka, zöld! – kezdte el a játékot Stefi néni.

Senki sem mozdult.

– Muszáj külön csoportba mennünk? – kérdezte meg halkan, könyörgő szemekkel Bíborka, és azonnal közelebb húzódott Csiporkához.

– Ha azt szeretnénk, hogy a vetélkedés nagyjából igazságos legyen, igen – válaszolta Stefi néni.

– Ti ketten tudtok az osztályból olvasni, és ha egy csapatba kerültök, akkor a másik csapat eleve hátrányba kerül – magyarázta Balambér bácsi.

– Ne aggódj! – ölelte meg Csiporka a pillét. – Úgy ülünk, hogy a hátunk összeérjen. Akkor mindig érzed, hogy veled vagyok! – indította útjára, a zöld szőnyeg felé a bogárka Bíborkát.

– Bíborka! Válassz egy csapattársat magadnak! – folytatta a játékot Stefi néni.

A pillangó szétnézett. Mindenki várakozón meredt rá, és mozdulatlanul ült, kivéve Hangyit, aki kezeit lobogtatva jelentkezett, sőt még kiabált is hozzá:

– Kérlek! Engem, engem válassz! – s közben hevesen magára mutogatott.

– Hangyi! – mondta ki jó sok tépelődés után Bíborka.

– Most te jössz! – nézett Csiporkára a tanító bácsi.

– Bobo! – vágta rá a bogárka szinte gondolkodás nélkül.

– Gyike! – választott egyre magabiztosabban Bíborka.

– Szunyi, ide! – hívta azonnal Csiporka.

– Csak én nem kellek senkinek?! – kezdett el azonnal zokogni Pötyi, ahogy észrevette, hogy egyedül maradt.

– Hogy gondolhatsz ilyet???? – fogta meg a kezét Stefi néni. – Te leszel a Csikicsuki Csodalény!

– Micsodaaaa??? – állt meg a könny a katicabogár szemében egy szempillantás alatt.

– Minden játékban csapatot váltasz majd. Nem tehetünk róla, hogy páratlan az osztály létszáma…

– Mi volt váratlan? – nézett értetlenül Bobo, aki csak félig figyelt a boldogságtól, hogy Csiporka elsőként őt választotta maga mellé.

– Semmi! Abszolút várható volt, hogy egy, három, öt, vagy hét valaki nem tud kettesével párba állni, hiszen mindig egyedül marad valaki, nem? – gondolkodott hangosan Hangyi. – De kettő, négy, hat az már tud!

– Pontosan! És éppen ezért nevezzük az utóbbiakat páros, az előbbieket páratlan számoknak – mosolygott Stefi néni, aki nyíltan örült, hogy milyen okos, gondolkodó lényekkel van körülvéve.

– Pötyikém! Látod, milyen fontos vagy? Mindig az a csapat lesz az erősebb, aki olyan szerencsés lesz, hogy veled összefogva versenyezhet! – mosolygott szeretettel Stefi néni, és beállította a kis katicát elsőként a zöld szőnyegre.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes
Written by
Szerző: 2019. 01. 22.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése