Jeszenovics Albert

A református gyülekezet főgondnoka

Csomakőrös

– Egy vagyok közülük a munkában – jellemzi viszonyát vállalkozása munkatársaival. Velük dolgozom, ugyanazt csinálom, amit ők. Ahogy telik a nap, amelynek nagyobb részét társaságában töltöm, mind kevésbé van rá szükség, hogy bebizonyosodjon: nem alap nélkül való, amit állít. Reggel, amikor Bende Tamás tiszteletes úrnál beszélgetünk, betoppan egy percre. Váltanak pár szót, és siet is tovább. Annak a délelőttnek a további stációin is fel-fel tűnik. Végül pedig terepjárójába invitál, a hegyek magasából akarja megmutatni milyen szép az ő szülőföldje.

Mind a négy kerekével belekapaszkodik az emelkedőbe az Opel. Öcsi – mindenki így hívja, aki ismeri – rutinból veszi a kanyarokat a szerpentinen.

– Építőipari cégem van – mondja, amikor megkérdezem, honnan hiányzik most a negyedik munkáskéz. – Édesapám örökébe léptem egy évtizede. Sajnos ő nagyon korán meghalt. Síremlékek készítésével is foglalkoztunk. A csiszolóportól kapott szilikózist, az vitte el.

Jeszenovics Albert nagyon sokoldalú ember. Mielőtt átvette az ipart, könyvelőként dolgozott egy fuvarozási cégnél. Járművek munkáját irányította. Olyan buszok utazásait szervezte, amelyek Nyugat-Európába jártak. Szerette a munkáját, jól keresett, háromszor annyit, mint egy buszsofőr. Egy baj volt, nem szeretett egyhelyben ülni, változatosságra vágyott. Így jött a döntés, hogy beáll a családi vállalkozásba. Egyébként is megvolt a vonzalma a két kézzel megalkotható dolgokhoz.

– Fafaragó iskolát is végeztem Sepsiszentgyörgyben – avat be egy olyan készségébe, amelyre születni kell, és fejleszteni lehet. – Lakitelken egy kiállításon sikerrel mutattam be a munkámat.

A famunka alapanyaga Székelyföldnek ezen a részén erdők formájában körülveszi az itt élőt. Közben felérünk Kommandóra, a környék fölé magasodó hegyek egyik kis falujába. Keserű szavak hangzanak el a bezárt fűrésztelepről, a beszükült életlehetőségekről az egyébként mindig mosolygó és vidám alaptermészetű Jeszenovics Albert szájából. A falun túl azonban vár a panoráma. Igaz, csak Zágont látjuk, mert a gyorsan növő fenyők eltakarták Papolcot és Csomakőröst. Alighanem ő maga is régebben járhatott erre. Így legalább van lehetősége a falu életéről mesélni.

– Bende Tamás tiszteletes úr ideérkezése után nagyon hamar kiderült számomra, hogy Csomakőrösön ugyanolyan dolgokat találunk problémásnak, és a lehetséges fejlesztések irányát is egyképpen látjuk. Településünk képe ma már méltó ahhoz a történelmi hagyományhoz, amelyet egyházunk ápol.

Csomakőrös nem nagy település, de szemben más vidékek szomorú elvándorlási statisztikáival, itt az utóbbi évek mindegyikében épült új ház, sőt, volt, amikor három. Jeszenovics Albertet bokros teendői nem akadályozzák meg abban, hogy tevékenyen részt vegyen a falu arculatának formálásában. Az egyházi testület, amelyet vezet, minden tekintetben támogatja lelkipásztoruk ilyen irányú törekvéseit. A sok terv közül egy, kapcsolat kiépítés egy anyaországi községgel. Már a faluhoz közeli lejtőkön csikorog kerekünk alatt a kavics, amikor elmeséli miként találták meg a lehetőséget.

– Városunk, Kovászna már régebben testvértelepülés kapcsolatokat ápol Csengerrel. Amikor itt járt a küldöttségük, köztük volt Kanyó Imre, a velük szomszédos Porcsalma polgármestere. Szóba került az ügy, akkor el is határoztuk mindkét oldalról a részletek kidolgozását és a megállapodás megkötését. Azt hiszem hamarosan sort is kerítünk arra a találkozóra, ahol pontot teszünk a megbeszélések végére.

A hegyekben tett emlékezetes kirándulás végén Jeszenovics Albert a házába invitál. A teleknek az épület mögötti részén a vállalkozásához és munkájához kapcsolódó eszközök állnak. A falon egy tábla, amely ékes bizonyítéka az anyaországgal való gyümölcsöző kapcsolatnak. Egy több mint ötmillió forint értékben elnyert pályázat, melyet cége fejlesztésére fordíthatott. Van közöttük egy porelszívó berendezés síremlék csiszoláshoz… “Ha édesapám használhatta volna, ma is élne”, mondja, és elszomorodik egy pillanatra.

Az épület és a tágas udvar stílusában belesimul az utca házainak sorába, a belső viszont a legmodernebb felfogást és kényelmet tükrözi. Néhány perccel előzi meg érkezésünk családjának többi tagjáét. Mária asszony Zágonban tanít a Mikes Kelemen nevét viselő iskolában. 2005 óta házasok. Bemutatkoznak a rá egy évre született leányikrek, Adrienn és Bernadett. Egy nagyon öntudatos kézszorítást kapok a hatéves Albert Zoárdtól.

Beszélgetésünk végeztével a Jeszenovics család teljes létszámban felsorakozik székelykapujuk íve alá. A míves faragások fölött egy mondat, amely hitelesen jellemzi vendéglátómat és ott látható szerettei arcán is: “Kapunk nyitva, szívünk még inkább”

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése