Bende Tamás

Református lelkész

Csomakőrös

– El tudtam érni, hogy azok is eljöjjenek egy közösségbe, akik valamilyen okból haragosai egymásnak.

Tizenhárom éve szolgál a településen. A mögöttünk maradt csaknem másfél évtizedben számos más, látványos változás tanúskodik munkájáról, mégis ezt gondoltam írásom elején kiemelendőnek. Különösen annak fényében, hogy már beszélgetésünk elején leszögezi: közös munka eredménye minden, ami ittléte alatt megvalósult.

Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor szülőhelye, kicsiny település a történelmi Magyarország dél-keleti szegletében. Központja olyan csinos “főtér”, hogy egy város is büszke volna rá. A nagy világvándor szobra mögött, az út másik oldalán a református templom, mellette a lelkészi hivatal. Bende Tamás maga főzi a kávét vendégének és közben a közösségükről, életéről beszél.

– 276 lelket számlál gyülekezetünk – kezdi statisztika adatokkal. – Nagyon kevesen vannak a más vallásúak. Az egyházi élet tehát nem választható el a község mindennapjaitól, gondjaitól, kultúrájától, fejlesztési célkitűzéseitől. Kezdettől fogva láttam ezt, és kerestem a lehetőséget, hogy a templom falain kívül is bekapcsolódhassak ebbe a munkába.

Kőrösi Csoma Sándor emlékének méltó ápolása a mindenkori református lelkész legfontosabb feladatai közé tartozik. A lelkész úr ideérkeztekor úgy ítélte meg, hogy a múzeum gyűjteményét, belső elrendezését, magát a bemutatott anyagot olyanná kell tenni, hogy megfeleljen modern korunk igényeinek.

– Ha jön egy csoport iskolásgyerek, az ők figyelmét csak a ma eszközeivel nyerhetjük meg, és ez a dolgunk – adja magyarázatát a múzeumbelső mai arculatának. – Négy tárló, néhány koszorú… Kevés! Úgy érezhették, eljöttek a semmiért.

A most látható gyűjteményben “benne felejti magát” a látogató, mint ahogy velem is megesett. Szebeni Zsuzsa és férje, Szebeni Norbert, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központjának a vezetője, és dr. Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa útmutatásával készült el a kiállítás. A Csomakőrösön kezdődött, Darjilingig tartó, az emberiség egyetemes kultúráját gazdagító vándor útját interaktív módon, filmvetítéssel is kiegészítve követheti a szemlélődő vendég.

Székelyföld régmúlt korát és az akkor élt emberek életét a Kőrösi Csoma Sándor Emlékházban veheti szemügyre, aki a múzeumban “végigment” a tibeti kolostorokig tartó úton. Egy 18. századi orbai széki katonarendi család lakáskultúráját rendezték itt be korabeli bútorokkal, használati tárgyakkal, ruhadarabokkal.

– Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke nagy odaadással támogatta ennek a gyűjteménynek a létrehozását, és a már említett dr. Kinda Istvánnak köszönhető a szakmai irányítás – sorolja a lelkész úr, miként újhodhatott meg, és válhatott teljessé a Kőrösi Csoma kultusz Csomakőrösön.

Egyetlen beruházásnál, vagy a falut érintő más akciónál sem mulasztja el felsorolni, kiket nyert meg személy szerint az adott program megvalósításához. Van köztük valaki, aki alighanem a legtöbb projektben ott volt vele. Jeszenenovics Albertről, a csomakőrösi református gyülekezet főgondnokáról van szó, akinek nevét a leggyakrabban említi. Többször feltűnik személyesen is beszélgetésünk helyszínein. Félszavakból értik egymást. Éppen a forgácskalapkészítésről, a faluban űzött ősi foglalkozásról beszélgetünk, amikor betoppan. Villámgyors fonási bemutatót tartva mutatja meg, él még a hagyomány.

Bende Tamás minden szava és minden gesztusa egy Csomakőrösért élő és lelkesedő emberé, pedig nem itt született, hanem Sepsiszentgyörgyön, 1975-ben. Életpályájában meghatározó a származása. Édesapja ugyancsak református lelkész volt, ma már nyugdíjas, édesanyja tanítónő. Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézetben végzett, majd ‘99 őszén hazajött a Vártemplom Gyülekezetbe segédlelkésznek. 2002 őszén a közeli Kisborosnyón lépett szolgálatba, 2005-ben pedig itt, Csomakőrösön.

– Borosnyón meleg lelkületű emberek között szolgáltam, a csomakőrösiek talán egy kicsit nyíltabbak – emlékezik vissza, hogyan élte meg a váltást.

A Bende család meggyökerezett az 1896-ban ültetett, a templomtoronnyal vetekedő magasságú fa melletti paplakban. A feleség, Bende Izabella pedagógus, a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban tanít Kovásznán. Leányuk, Beatrix, most megy a hatodik osztályba.

A közben eltelt években megtalálta a helyét egyháza életében a község határain túl is. Az egyházmegye számvevője. Korábban ugyanott katetékiai előadó volt, és gyermektáborokat szervezett. Ez utóbbihoz nagyban hozzájárul az a rendezvényhelyszín, ami már itteni szolgálata alatt létesült a falu mellett. Az évente megrendezett Kőrösi Csoma Sándor napok záró közös ebédjét is itt tartják. A vendégek, köztük az igét hirdető püspök a Nőszövetség asszonyainak főztjét kóstolhatják meg.

– Békesség Istentől – köszön el beszélgetésünk végén Csomakőrös református lelkésze. Békés csendességben telik a délután a falu központjában. A bevezetőben említett egymással haragban lévők közül bizonyára sokan megbékéltek Bende Tamás gyülekezetében közös munkálkodásuk eredményei között élve.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése