Bende Tamás

Református lelkész

Csomakőrös

– El tudtam érni, hogy azok is eljöjjenek egy közösségbe, akik valamilyen okból haragosai egymásnak.

Tizenhárom éve szolgál a településen. A mögöttünk maradt csaknem másfél évtizedben számos más, látványos változás tanúskodik munkájáról, mégis ezt gondoltam írásom elején kiemelendőnek. Különösen annak fényében, hogy már beszélgetésünk elején leszögezi: közös munka eredménye minden, ami ittléte alatt megvalósult.

Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor szülőhelye, kicsiny település a történelmi Magyarország dél-keleti szegletében. Központja olyan csinos “főtér”, hogy egy város is büszke volna rá. A nagy világvándor szobra mögött, az út másik oldalán a református templom, mellette a lelkészi hivatal. Bende Tamás maga főzi a kávét vendégének és közben a közösségükről, életéről beszél.

– 276 lelket számlál gyülekezetünk – kezdi statisztika adatokkal. – Nagyon kevesen vannak a más vallásúak. Az egyházi élet tehát nem választható el a község mindennapjaitól, gondjaitól, kultúrájától, fejlesztési célkitűzéseitől. Kezdettől fogva láttam ezt, és kerestem a lehetőséget, hogy a templom falain kívül is bekapcsolódhassak ebbe a munkába.

Kőrösi Csoma Sándor emlékének méltó ápolása a mindenkori református lelkész legfontosabb feladatai közé tartozik. A lelkész úr ideérkeztekor úgy ítélte meg, hogy a múzeum gyűjteményét, belső elrendezését, magát a bemutatott anyagot olyanná kell tenni, hogy megfeleljen modern korunk igényeinek.

– Ha jön egy csoport iskolásgyerek, az ők figyelmét csak a ma eszközeivel nyerhetjük meg, és ez a dolgunk – adja magyarázatát a múzeumbelső mai arculatának. – Négy tárló, néhány koszorú… Kevés! Úgy érezhették, eljöttek a semmiért.

A most látható gyűjteményben “benne felejti magát” a látogató, mint ahogy velem is megesett. Szebeni Zsuzsa és férje, Szebeni Norbert, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központjának a vezetője, és dr. Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa útmutatásával készült el a kiállítás. A Csomakőrösön kezdődött, Darjilingig tartó, az emberiség egyetemes kultúráját gazdagító vándor útját interaktív módon, filmvetítéssel is kiegészítve követheti a szemlélődő vendég.

Székelyföld régmúlt korát és az akkor élt emberek életét a Kőrösi Csoma Sándor Emlékházban veheti szemügyre, aki a múzeumban “végigment” a tibeti kolostorokig tartó úton. Egy 18. századi orbai széki katonarendi család lakáskultúráját rendezték itt be korabeli bútorokkal, használati tárgyakkal, ruhadarabokkal.

– Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke nagy odaadással támogatta ennek a gyűjteménynek a létrehozását, és a már említett dr. Kinda Istvánnak köszönhető a szakmai irányítás – sorolja a lelkész úr, miként újhodhatott meg, és válhatott teljessé a Kőrösi Csoma kultusz Csomakőrösön.

Egyetlen beruházásnál, vagy a falut érintő más akciónál sem mulasztja el felsorolni, kiket nyert meg személy szerint az adott program megvalósításához. Van köztük valaki, aki alighanem a legtöbb projektben ott volt vele. Jeszenenovics Albertről, a csomakőrösi református gyülekezet főgondnokáról van szó, akinek nevét a leggyakrabban említi. Többször feltűnik személyesen is beszélgetésünk helyszínein. Félszavakból értik egymást. Éppen a forgácskalapkészítésről, a faluban űzött ősi foglalkozásról beszélgetünk, amikor betoppan. Villámgyors fonási bemutatót tartva mutatja meg, él még a hagyomány.

Bende Tamás minden szava és minden gesztusa egy Csomakőrösért élő és lelkesedő emberé, pedig nem itt született, hanem Sepsiszentgyörgyön, 1975-ben. Életpályájában meghatározó a származása. Édesapja ugyancsak református lelkész volt, ma már nyugdíjas, édesanyja tanítónő. Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézetben végzett, majd ‘99 őszén hazajött a Vártemplom Gyülekezetbe segédlelkésznek. 2002 őszén a közeli Kisborosnyón lépett szolgálatba, 2005-ben pedig itt, Csomakőrösön.

– Borosnyón meleg lelkületű emberek között szolgáltam, a csomakőrösiek talán egy kicsit nyíltabbak – emlékezik vissza, hogyan élte meg a váltást.

A Bende család meggyökerezett az 1896-ban ültetett, a templomtoronnyal vetekedő magasságú fa melletti paplakban. A feleség, Bende Izabella pedagógus, a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban tanít Kovásznán. Leányuk, Beatrix, most megy a hatodik osztályba.

A közben eltelt években megtalálta a helyét egyháza életében a község határain túl is. Az egyházmegye számvevője. Korábban ugyanott katetékiai előadó volt, és gyermektáborokat szervezett. Ez utóbbihoz nagyban hozzájárul az a rendezvényhelyszín, ami már itteni szolgálata alatt létesült a falu mellett. Az évente megrendezett Kőrösi Csoma Sándor napok záró közös ebédjét is itt tartják. A vendégek, köztük az igét hirdető püspök a Nőszövetség asszonyainak főztjét kóstolhatják meg.

– Békesség Istentől – köszön el beszélgetésünk végén Csomakőrös református lelkésze. Békés csendességben telik a délután a falu központjában. A bevezetőben említett egymással haragban lévők közül bizonyára sokan megbékéltek Bende Tamás gyülekezetében közös munkálkodásuk eredményei között élve.

Szerző: 2018. 09. 10.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése