Dr. Nemes Imre

Állatorvos

Piskolt

Azzal a természetes magabiztossággal pillant rám, ami olyan embereknek a sajátja, akitől ez a tulajdonság el nem vehető, mi több tudatában van annak, hogy senki el nem vitatja tőle azt, ami erre személyes kisugárzásában alapot ad. A polgármesteri hivatal bejáratánál futunk össze. Kovács Endre alpolgármesterrel lépnek ki az ajtón. Harsány „szervusszal” nyújt kezet. Nyílt tekintete, ragyogó kék szeme kíséri kölcsönös bemutatkozásunkat.

– Egyidősek lehettek – mondja, egy kis hamisság bujkál mosolyában, mert azért szemmel látható a köztem és az alpolgármester közötti másfél évtized. Nyoma sincs az ilyen alkalmakkor elkerülhetetlen kisebb-nagyobb feszengésnek, döcögve induló ismerkedésnek. Búcsút veszünk Kovács Endrétől. Amire Dr. Nemes Imre otthonához érkezünk, senki nem gondolná, hogy nem vagyunk évtizedes jó ismerősök.

A gazda barátságos lánggal duruzsoló cserépkályha közelébe ültet. Egy pillanatra csend telepedik közénk. A korát találgatom.

– 1946. május 6-án születtem – vet véget gyorsan a spekulációimnak. Őszintén szólva kevesebbnek néztem. – A székelyhídi líceumba jártam. Amikor a 11. osztályba léptem, időszerűvé vált eldönteni, merre tovább, hol folytassam a tanulmányaimat? Felmerült az is, hogy egyházi pályára lépjek, de aztán más döntés született.

Regényes körülmények között jutott elhatározásra a fiatalember. Meleg hangon és szeretettel emlékezik vissza egykori diák barátjára és iskolai padtársára, akivel úgy döntöttek, hogy állatorvosnak tanulnak. A közeli Érendrédre való fiúval kezdték meg aztán tanulmányaikat Kolozsvárott. Életük során mindvégig jó barátságban maradtak, párhuzamosan futott a pályájuk. Azért a múlt idő, mert a pályatárs három évvel ezelőtt meghalt. Néhány pillanatra őszinte szomorúság költözik a fiatalos és energikus tekintetbe, de aztán folytatja élete történetét Dr. Nemes Imre.

–’69-ben végeztünk az egyetemen – egy pillanatra megáll, észreveszi, amit én is, hogy többes számban fogalmaz. Még mindig a barátjára gondol. – ’84 február negyedikétől 2010 május tízig, nyugdíjba vonulásomig voltam a település állatorvosa. Jó és szép mesterség az enyém – vált vissza most már egyes számra. – Praxisomat elkerülték a rendkívülinek számító események. A nagy járványoknak csak a hírét hallottuk, bennünket megkíméltek. Igaz, hogy azonnal, és határozottan megtettük a szükséges ellenlépéseket a legkisebb gyanú esetén is. Azt is mondhatom, hogy sima, nagy megrázkódtatásoktól mentes volt ez a negyedszázad.

Mármint a szakmában, vetem közbe, hiszen a társadalmi és politikai életről ugyanez egyáltalán nem mondható el.

– Én nem vitatkoztam senkivel sem a mostani, sem a régi rendszerben – árulja el életfilozófiáját. – A mi szakmánkban nem sok választás van, amikor döntésről van szó. Ha valaki mégis okoskodott, én azt mondtam: „milyen jó meglátás”… Közben pedig arra törekedtem, hogy a gyógyító munkában a megfelelő lépést tudjam megtenni. Így aztán békén hagytak, nyugodtan dolgozhattam.

Kicsit elidőzünk szakmai kérdések mellett. Meglep, amikor azt mondja, hogy Szatmár megyében növekszik az állatállomány. A nagyüzemekre gondolok, de ellent mond. Szemben a kettészakított megye másik oldalán tapasztalható irányzattal, itt nem vesztek ki a falusi csordák, nagyon is jelen vannak a háztáji gazdaságok. Akkor itt van dolga az állatorvosnak, mondom. Mosolyogva nyugtázza megállapításomat.

Kávét, aprósüteményt kapunk a ház asszonyától. Megragadom az alkalmat, hogy családi életéről kérdezzem Dr. Nemes Imrét.

– Két gyermekünk született – mondja, és beszélgetésünk alatt először látom elkomorodni az arcát. – A kicsi fiam 14 esztendős korában, egy tragikus balesetben életét vesztette. – Beletúr ezüstös hajába, felveti fejét, és egy nagy sóhajtás után folytatja. A másiknak a nevét akár ismerheti is. Ő Nemes Csaba. Budapesten dolgozik, az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Nagyon büszke vagyok rá. Tőkés László Európa Parlament képviselője vendégünk volt. Azon a helyen ült, ahol most te. Azt mondta: „mikor kigondolok valamit, és mondom Csabának, azt látom, hogy valójában már a dolog megvalósításán dolgozik.”

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése