Dr. Nemes Imre

Állatorvos

Piskolt

szszb 30 és Dr. Nemes Imre.JPGAzzal a természetes magabiztossággal pillant rám, ami olyan embereknek a sajátja, akitől ez a tulajdonság el nem vehető, mi több tudatában van annak, hogy senki el nem vitatja tőle azt, ami erre személyes kisugárzásában alapot ad. A polgármesteri hivatal bejáratánál futunk össze. Kovács Endre alpolgármesterrel lépnek ki az ajtón. Harsány „szervusszal” nyújt kezet. Nyílt tekintete, ragyogó kék szeme kíséri kölcsönös bemutatkozásunkat.

– Egyidősek lehettek – mondja, egy kis hamisság bujkál mosolyában, mert azért szemmel látható a köztem és az alpolgármester közötti másfél évtized. Nyoma sincs az ilyen alkalmakkor elkerülhetetlen kisebb-nagyobb feszengésnek, döcögve induló ismerkedésnek. Búcsút veszünk Kovács Endrétől. Amire Dr. Nemes Imre otthonához érkezünk, senki nem gondolná, hogy nem vagyunk évtizedes jó ismerősök.

A gazda barátságos lánggal duruzsoló cserépkályha közelébe ültet. Egy pillanatra csend telepedik közénk. A korát találgatom.

– 1946. május 6-án születtem – vet véget gyorsan a spekulációimnak. Őszintén szólva kevesebbnek néztem. – A székelyhídi líceumba jártam. Amikor a 11. osztályba léptem, időszerűvé vált eldönteni, merre tovább, hol folytassam a tanulmányaimat? Felmerült az is, hogy egyházi pályára lépjek, de aztán más döntés született.

Regényes körülmények között jutott elhatározásra a fiatalember. Meleg hangon és szeretettel emlékezik vissza egykori diák barátjára és iskolai padtársára, akivel úgy döntöttek, hogy állatorvosnak tanulnak. A közeli Érendrédre való fiúval kezdték meg aztán tanulmányaikat Kolozsvárott. Életük során mindvégig jó barátságban maradtak, párhuzamosan futott a pályájuk. Azért a múlt idő, mert a pályatárs három évvel ezelőtt meghalt. Néhány pillanatra őszinte szomorúság költözik a fiatalos és energikus tekintetbe, de aztán folytatja élete történetét Dr. Nemes Imre.

–’69-ben végeztünk az egyetemen – egy pillanatra megáll, észreveszi, amit én is, hogy többes számban fogalmaz. Még mindig a barátjára gondol. – ’84 február negyedikétől 2010 május tízig, nyugdíjba vonulásomig voltam a település állatorvosa. Jó és szép mesterség az enyém – vált vissza most már egyes számra. – Praxisomat elkerülték a rendkívülinek számító események. A nagy járványoknak csak a hírét hallottuk, bennünket megkíméltek. Igaz, hogy azonnal, és határozottan megtettük a szükséges ellenlépéseket a legkisebb gyanú esetén is. Azt is mondhatom, hogy sima, nagy megrázkódtatásoktól mentes volt ez a negyedszázad.

Mármint a szakmában, vetem közbe, hiszen a társadalmi és politikai életről ugyanez egyáltalán nem mondható el.

– Én nem vitatkoztam senkivel sem a mostani, sem a régi rendszerben – árulja el életfilozófiáját. – A mi szakmánkban nem sok választás van, amikor döntésről van szó. Ha valaki mégis okoskodott, én azt mondtam: „milyen jó meglátás”… Közben pedig arra törekedtem, hogy a gyógyító munkában a megfelelő lépést tudjam megtenni. Így aztán békén hagytak, nyugodtan dolgozhattam.

Kicsit elidőzünk szakmai kérdések mellett. Meglep, amikor azt mondja, hogy Szatmár megyében növekszik az állatállomány. A nagyüzemekre gondolok, de ellent mond. Szemben a kettészakított megye másik oldalán tapasztalható irányzattal, itt nem vesztek ki a falusi csordák, nagyon is jelen vannak a háztáji gazdaságok. Akkor itt van dolga az állatorvosnak, mondom. Mosolyogva nyugtázza megállapításomat.

Kávét, aprósüteményt kapunk a ház asszonyától. Megragadom az alkalmat, hogy családi életéről kérdezzem Dr. Nemes Imrét.

– Két gyermekünk született – mondja, és beszélgetésünk alatt először látom elkomorodni az arcát. – A kicsi fiam 14 esztendős korában, egy tragikus balesetben életét vesztette. – Beletúr ezüstös hajába, felveti fejét, és egy nagy sóhajtás után folytatja. A másiknak a nevét akár ismerheti is. Ő Nemes Csaba. Budapesten dolgozik, az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Nagyon büszke vagyok rá. Tőkés László Európa Parlament képviselője vendégünk volt. Azon a helyen ült, ahol most te. Azt mondta: „mikor kigondolok valamit, és mondom Csabának, azt látom, hogy valójában már a dolog megvalósításán dolgozik.”

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése