Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Kovács Sándor
Református lelkész
Egri
Édesapámtól a nemzetem iránti szeretet, édesanyámtól a hitet kaptam örökül – tárja elém, milyen gazdag útravalóval vágott neki az életnek. – A hepe-hupás vén Szilágyból származom – idézi Ady sorait. – Szilágyzoványban születtem 1954. november hatodikán.
A virágokkal gazdagon ékesített parókián beszélgetünk. Az épületbe árnyas szőlőlugason keresztül visz az út. A vastag, erős tőkéket látva, meg is kérdezem, az előd ültette? Nem, a Tiszteletes Úré és az édesapjáé az érdem. Rögtön ki is derül, negyedszázada kerültek földbe a vesszők, így hát azóta áll a gyülekezet élén Kovács Sándor.
– A síksághoz nem szokik hozzá a szemem, de Egrit megszerettem, és a hívekkel elfogadtuk egymást. Máramarosban, Hargitában, ahol ifjúsági táboraink vannak, akad lehetőségem hegyeket látni. Feltöltődve, élményekkel gazdagon térünk haza mindannyiszor az ott töltött napok után.
Kovács Sándor szülőföldje – öt-hat további faluval együtt – magyar sziget. Ahogy mondja, még most is hadilábon áll a románnal.
Beszélgetésünk egy pillanatra megszakad. A tiszteletes úr felesége, Kovács-Balogh Ildikó lép be kezében tálca, gőzölgő kávéval. A parókia hátsó traktusában a Nőszövetség helyi tagjaival éppen csigát csinálnak egy közelgő lakodalom lakomájához. Vendéglátóm itt ragadja meg az alkalmat, hogy gyermekeiről is szót ejtsen.
– A nagyobbik fiam, Mátyás, ’81-ben született. Követett a pályán, a közeli Sándorhomok lelkésze. Három gyermekük van: Bence, Ágoston, és Zalán. A kisebbik fiam, Sándor négy évvel fiatalabb. Ő repülőgépész, Budapesten él.
Kovács Sándor Kolozsvárott, a Protestáns Teológián végzett, és 1980-ban a szatmári Láncos Templomban kezdte a pályát. Az egykori segédlelkész ma a Szatmári Egyházmegye esperese.
A nagy ívű pályának, miként azt a bevezetőben említettük, huzamos része Egrihez kötődik.
– Az a küldetésem, hogy az embereket Istenhez elvezessem – fogalmazza meg lelkipásztori hitvallását Kovács Sándor. – Jó magyar parasztemberekkel egy jó magyar parasztember gyermeke szót kell, értsen. Ez a negyedszázad, most már bízvást elmondhatom, kölcsönös megértésben telt el. Olyan még sohasem fordult elő, hogy a gyülekezet ment el. Én meg itt vagyok.
Itt van, de másutt is szolgált. Két évtizedig börtönlelkészként dolgozott megtévedt emberek lelkipásztoraként a megyeszékhely büntetés-végrehajtási intézetében. Embert próbáló, de mégis szép feladat. „
– Két fiam van, az egyiket ismerem, a másikat még nem is láttam – idézi fel az egyik elítélt szavait, megrendítő történetét. – Az árvaházból vittem be hozzá a gyermekét.
Kovács Sándort a közelmúltban a határ másik oldalán a garbolci templom alapos renoválás utáni felszentelésén láttam. Ha egy évvel korábban Szamosszegen jártam volna, az ottani református templomban is hallhattam volna szájából az igét. Ami pedig még ennél is fontosabb, tanúja lehettem volna, amint Gergely Lajos polgármester előtt állampolgári esküt tesz.
A település templomában büszkén visz körbe. A XV. századi falak formáit, köveit hozzáértő kezek újították fel. A számtábláról olyan történet jut eszébe, amely egy anyaországbeli magyarnak megrendítő erejű. 1940. szeptember 5-én a bevonuló magyar csapatok zászlót ajándékoztak a gyülekezetnek. „Gondoskodik rólunk a mi szabadítónk Istene” áll rajta arany betűkkel a felirat. A hadiszerencse fordultával a drapériát gondos kezek ama számtábla mögé rejtették, majd pedig, amikor tornyot építettek az épülethez a harangláb helyett, a parókia egyik belső ajtajának szemöldökfájába. Innen az egyik felújítás miatt a padlás gerendái közé. Aztán elérkezett 1989. karácsonya. Pataki Béla, az az ember, aki annak idején kezét a bibliára téve esküdött, a titkot megtartja, elérkezettnek látta az időt, hogy elmesélje lelkészüknek a történetet.
– Azóta március 15-én ezzel takarjuk be az úr asztalát a templomban – teríti ki a zászlót elém Kovács Sándor. Egy magyarságát és hitét olyan mélyen megélő ember, mint ő, hozzá méltó jutalmat kapott, gondolom magamban.
Egri református lelkészének életében 2010-ben érkezett el az a pillanat, amikor az egyházmegye illetékesei úgy ítélték meg, méltó arra, hogy esperesnek válasszák.
– Az elődöm, Sipos Miklós azt mondta: te leszel, aki az idősebb korosztályt össze tudja kötni a fiatalabbakkal – emlékezik vissza, mire gondoltak jelölésekor.
Kovács Sándor – a hatvanadikat taposva – ma is otthonosan mozog a fiatalok körében. Rendszeresen táborozik velük.
– A „11. parancsolat”, fiaim: aki a konyha mellett megy el, tegyen a tűzre – intem mindig a velem lévő gyerekeket. Akármeddig vagyunk együtt, sohasem huny ki a parázs – vált felszabadult nevetésbe a zászló történetének emelkedettsége után.
Én is mosolygok. Egri lelkészének, a hepe-hupás vén Szilágy fiának szavairól másik vers másik sora jut eszembe: „őrizzétek a lángot!”
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése