Nagykároly

Amennyiben a magyarországi települések nemzetközi kapcsolatait értékelnék, egészen biztos, hogy Mátészalka előkelő helyen szerepelne. Intézményei, civil szervezetei, kulturális csoportjai számos európai országban rendelkeznek partnerkapcsolattal. Négy várossal szerződéssel is megpecsételték az együttműködést. Testvérvárosai között szerepel az ukrajnai Munkács, a hollandiai Zevenaar, az olaszországi Vittoria. A legelső kapcsolatot azonban az alig néhány kilométerre, de már a magyar– román határ túloldalán fekvő Nagykárollyal létesítette.

A testvérvárosi szerződés aláírását megelőző években már igen aktív kulturális kapcsolat alakult ki a két település között az énekkarok, tánccsoportok által. Hivatalosan azonban ezerkilencszáznyolcvankilencben, még a rendszerváltás előtt került pecsét az együttműködésre. A kapcsolatot dicséri, hogy a politikai, valamint a helyi vezetésben történt változások és az eltelt évek ellenére sem ért véget az együttműködés, sőt, egyre szélesebb körű lett.

A sikerhez számos ember munkája hozzájárult, a városvezetők aktív közreműködése és ösztönzése nélkül azonban egészen biztosan nem működhetne ma is példaértékűen a kapcsolat. Mátészalka részéről dr. Szilágyi Dénes polgármester, Nagykároly részéről Pósz Barnabás, Kovács Jenő, két éve pedig Bekő Tamás polgármester vigyázza az együttműködést.

– Mint nagykárolyi lakos s a polgármesteri hivatal dolgozója polgármesterré választásom előtt is részese voltam ennek az igen intenzív és sokrétű kapcsolatnak, így természetes volt, hogy vezetésem alatt is folytatódni fog. Az elmúlt két évben magam is többször látogattam Mátészalkára, részt vettem a város több hagyományos rendezvényén, amelyek nemcsak számos új élményhez juttattak, hanem sok-sok tapasztalatra és igazi barátokra tettem szert az itt töltött idő alatt. Örömmel tölt el, hogy az évek óta jól működő civil, kulturális, intézményi kapcsolatok nem halványulnak. Diákjaink között folyamatos a cserekapcsolat, kulturális csoportjaink rendszeresen részt vesznek egymás programjain – értékeli a partnerséget Nagykároly első embere, Bekő Tamás, aki korábban évekig a Trum Rt. gépészmérnöke volt.

A testvérvárosi szerződésben a két város akkori vezetése a következő célok megvalósítását fogalmazta meg: diákcsereprogram, információ- és tapasztalatcsere, turisztikai, kulturális együttműködés, s hosszú távon kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok. Tizenhárom évvel az elhatározás után kijelenthetjük, sikerült megvalósítani a terveket. A földrajzi közelségnek köszönhetően rendszeres cserelátogatásokra van lehetőség az együttműködő szervezetek között, amely még mélyebbé teszi a barátságot.

A hivatalos önkormányzati kapcsolat mellett a cigány és a német kisebbségi önkormányzatok együttműködése is igen aktív. A nagykárolyiak részvétele által nemzetközi szintű kisebbségi labdarúgó kupa immár hagyománnyá vált Mátészalkán, éppúgy mint a folklór találkozó. A két város gimnazistái részt vesznek egymás tradicionális rendezvényein, de nem maradnak távol a tanulmányi versenyekről sem. A Széchenyi István Általános Iskola tanulói, ahol német nemzetiségi nyelvoktatás folyik elsősorban a hasonló képzést biztosító, nagykárolyi intézményekkel tartják a kapcsolatot. A civil szervezetek, kulturális csoportok, a két település nagy múltú kórusai között a legrégebbi, s talán a legaktívabb az együttműködés. A művelődési központok munkatársai ugyancsak rendszeresen találkoznak, figyelemmel kísérik a másik fél munkáját, eredményeit. A nagykárolyi amatőr színjátszók minden évben részt vesznek a mátészalkai színjátszó fesztiválon, a vendégszereplést természetesen viszonozza a szalkai társulat is.

A hivatalos látogatások során a delegációnak minden alkalommal tagja néhány vállalkozó is, akik tapasztalatot cserélnek külföldi kollégáikkal a későbbi gazdasági együttműködés érdekében. A kereskedelmi kapcsolatok kiépítése a legnehezebb, a legtöbb akadályba ütköző, de a gazdasági együttműködés bizonyos formái már megvalósultak. Fa székeket, hulladékgyűjtőket szerzett be Mátészalka önkormányzata a nagykárolyi városvezetés segítségével, ami jelentős megtakarítást jelentett a városnak. Mátészalka oktatási eszközökkel igyekszik segíteni a romániai település iskoláinak munkáját.

A kapcsolat minden téren egyre szélesebb, a vállaj-csanálosi határátkelő megnyitása azonban újabb fejezetet jelent majd az együttműködésben, hisz ez még kisebbre csökkenti a két város közötti távolságot. Így természetes, hogy a határnyitás iránti igényt Nagykároly és Mátészalka közösen jelzi a két ország vezetésének. Teszik mindezt a két település további kapcsolatáért, az ott élő emberek között kialakult barátság még szorosabbá, mélyebbé válásáért.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)