Bréda Lajos

Polgármester

Varsolc

szszb 30 tk Breda Lajos.jpgKellemes, nyár eleji kirándulóidőben, a testvértelepülés – Nyírcsászári – polgármesterének, Zichar Jánosnak a segítségével jutunk el riportunk helyszínére, a Szilágy megyei Varsolcra.

A kétezer ötszáz lelkes község tájképfestők ecsetjére kívánkozó, hegyek karéjozta völgyben fekszik. A településre bevezető utat majd’ autópálya minőségű aszfalt fedi. Az intézmények, az utcák neve kétnyelvű táblákon, illetve feliratokon olvasható. A lakosság kétharmada magyar, egyharmada román anyanyelvű, de mindenki tud magyarul.

Riportalanyunk régi ismerősnek kijáró szívélyességgel fogad bennünket. A hivatal üléstermében beszélgetünk Bréda Lajossal, Varsolc polgármesterével. A helyi születésű vezető minden mozdulatából, szavából kiérződik a rábízott településekért, az ott élő emberekért érzett felelősség. Az ötvenkilenc éves egykori katonatiszt kérdéseinkre adott válaszaiban tapintható a jó gazda gondossága, a biztos jövőkép megalapozottsága.

Ezen csak az csodálkozik el, aki nem tudja, hogy ő már 1996 óta folyamatosan tölti be a település első emberének nehéz és felelősségteljes tisztét. Feladatait és felelősségét két szomszédos kistelepülés – Récse és Kisrécse – ügyes-bajos dolgai gazdagítják. Az élet minden területén aktívan, lendületesen dolgozó polgármester nem ismeri a „lehetetlen” szót.

Mindent, mindenkor, mindenkinek, latba vetve erejét, ügyességét – ha kell hivatali tekintélyét is – oldja meg a gondját-baját. Tekintélyéhez még csak annyit, hogy a választók egyharmadát képező, román anyanyelvű lakosok, szavazataikkal is őt segítették minden választás idején. A tizennyolc fős testület pedig egy emberként áll ki vezetője mellett.

Bréda Lajos büszkén említi meg azt, hogy az Európai Unióba történt belépés óta nagyot fejlődött mind a három település. Az egyik évben, Románia által elnyert 1600 pályázatból Szilágy megye 292-őt kapott meg. A megyei keretből 17 jutott Varsolcnak. Melyek voltak ezek a pályázatok, kérdezzük a polgármestert, aki természetesen fejből már sorolja is azokat: 2,5 millió eurót kitevő összeget a községbe vezető, mintegy 10 km-es főút, valamint hegyi utak aszfaltozására, valamint a szomszéd település, Récse útépítésére kapták Egymillió euróból kell megoldaniuk a külterületi úthálózat aszfaltozását és százezerből a varsolci kultúrház felújítását. Kormányzati támogatást csak az ivóvízhálózat kiépítésére, a csatornázásra, valamint parkosításra kapnak. Egyéb anyagi forrást jelentenek a helyi adókból származó bevételek. Az ivóvízhálózattal kapcsolatosan jegyzi meg, hogy a Krasznára épített víztározó több település, köztük Zilah város igényeit is kielégíti.

E körbe tartozik az az örvendetes tény is, hogy itt épült föl Európa harmadik legnagyobb téglagyára. A gyárban készített építőanyagok az európai minőségi követelményeknek megfelelőek.

Folytatva a pozitív dolgokat, elmondja, hogy a kezdetekben sokszor jártak Magyarországon tapasztalatszerzés, tanulás céljából. Emlékezete szerint csak nagyon kevés helyre nem jutottak el. Ezek a látogatások nagymértékben segítették a munkájukat, hiszen akkor Románia három éves késésben volt. Sokat tanultak a víz- és gázhálózat kiépítése területén, a családi kapcsolatok kezelésének mikéntjéről is. Mosolyogva említi meg, hogy amikor Magyarországon járnak, úgy érzik, mintha hazamennének.

Amikor első alkalommal lett polgármester, akkor még sokféle dolog volt rendezetlen a három településen. Nem fejeződött be még a földek tulajdonjogának a rendezése, az utak a járhatatlanság szintjét megközelítő állapotúak voltak. Kis öniróniával jegyzi meg: egyik nap gumicsizmában mérte a földet, két nap múlva már Brüsszelben próbálta meg előbbre vinni a rábízott települések legfontosabb ügyeit. Tervei között szerepel még a két szomszédtelepülésen hiányzó kommunális létesítmények felújítása, illetve rendbetétele.

Az elvándorlásra terelődik a szó. A magyarság megtartása sokak számára becsület dolga, erkölcsi kötelesség. Ám a megélhetés parancsa mégis sok honfitársat kényszerített arra, hogy főként Németországban vagy az anyaországban vállaljon munkát és jövedelmével segítse az otthon maradottakat. Bréda Lajos az RMDSZ helyi szervezetének alelnöke, a megyeiben vezetőségi tag, örül annak, hogy tőlük nem sokan vándoroltak el. Bréda Lajos étgyermekes apa. Melinda lánya Közigazgatási Egyetemet végzett, helyben építkezik és alapított családot, most 6 éves Alexandra lányukkal a szülőföldön maradnak. A másik lánya, Andrea turisztika-földrajz szakon végzett, menedzser egy privát kórházban. Felesége a polgármesteri hivatalban dolgozik.

Egyre jobban kinyílik a világ Varsolc, Récse, Kisrécse 2500 lakosa előtt. Az Európai Unió zászlajával, az ide érkező támogatásokkal, az anyaország és benne a testvértelepülés segítségével és saját önbizalmukkal, tenni akarásukkal jutottak el idáig.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése