Bréda Lajos

Polgármester

Varsolc

szszb 30 tk Breda Lajos.jpgKellemes, nyár eleji kirándulóidőben, a testvértelepülés – Nyírcsászári – polgármesterének, Zichar Jánosnak a segítségével jutunk el riportunk helyszínére, a Szilágy megyei Varsolcra.

A kétezer ötszáz lelkes község tájképfestők ecsetjére kívánkozó, hegyek karéjozta völgyben fekszik. A településre bevezető utat majd’ autópálya minőségű aszfalt fedi. Az intézmények, az utcák neve kétnyelvű táblákon, illetve feliratokon olvasható. A lakosság kétharmada magyar, egyharmada román anyanyelvű, de mindenki tud magyarul.

Riportalanyunk régi ismerősnek kijáró szívélyességgel fogad bennünket. A hivatal üléstermében beszélgetünk Bréda Lajossal, Varsolc polgármesterével. A helyi születésű vezető minden mozdulatából, szavából kiérződik a rábízott településekért, az ott élő emberekért érzett felelősség. Az ötvenkilenc éves egykori katonatiszt kérdéseinkre adott válaszaiban tapintható a jó gazda gondossága, a biztos jövőkép megalapozottsága.

Ezen csak az csodálkozik el, aki nem tudja, hogy ő már 1996 óta folyamatosan tölti be a település első emberének nehéz és felelősségteljes tisztét. Feladatait és felelősségét két szomszédos kistelepülés – Récse és Kisrécse – ügyes-bajos dolgai gazdagítják. Az élet minden területén aktívan, lendületesen dolgozó polgármester nem ismeri a „lehetetlen” szót.

Mindent, mindenkor, mindenkinek, latba vetve erejét, ügyességét – ha kell hivatali tekintélyét is – oldja meg a gondját-baját. Tekintélyéhez még csak annyit, hogy a választók egyharmadát képező, román anyanyelvű lakosok, szavazataikkal is őt segítették minden választás idején. A tizennyolc fős testület pedig egy emberként áll ki vezetője mellett.

Bréda Lajos büszkén említi meg azt, hogy az Európai Unióba történt belépés óta nagyot fejlődött mind a három település. Az egyik évben, Románia által elnyert 1600 pályázatból Szilágy megye 292-őt kapott meg. A megyei keretből 17 jutott Varsolcnak. Melyek voltak ezek a pályázatok, kérdezzük a polgármestert, aki természetesen fejből már sorolja is azokat: 2,5 millió eurót kitevő összeget a községbe vezető, mintegy 10 km-es főút, valamint hegyi utak aszfaltozására, valamint a szomszéd település, Récse útépítésére kapták Egymillió euróból kell megoldaniuk a külterületi úthálózat aszfaltozását és százezerből a varsolci kultúrház felújítását. Kormányzati támogatást csak az ivóvízhálózat kiépítésére, a csatornázásra, valamint parkosításra kapnak. Egyéb anyagi forrást jelentenek a helyi adókból származó bevételek. Az ivóvízhálózattal kapcsolatosan jegyzi meg, hogy a Krasznára épített víztározó több település, köztük Zilah város igényeit is kielégíti.

E körbe tartozik az az örvendetes tény is, hogy itt épült föl Európa harmadik legnagyobb téglagyára. A gyárban készített építőanyagok az európai minőségi követelményeknek megfelelőek.

Folytatva a pozitív dolgokat, elmondja, hogy a kezdetekben sokszor jártak Magyarországon tapasztalatszerzés, tanulás céljából. Emlékezete szerint csak nagyon kevés helyre nem jutottak el. Ezek a látogatások nagymértékben segítették a munkájukat, hiszen akkor Románia három éves késésben volt. Sokat tanultak a víz- és gázhálózat kiépítése területén, a családi kapcsolatok kezelésének mikéntjéről is. Mosolyogva említi meg, hogy amikor Magyarországon járnak, úgy érzik, mintha hazamennének.

Amikor első alkalommal lett polgármester, akkor még sokféle dolog volt rendezetlen a három településen. Nem fejeződött be még a földek tulajdonjogának a rendezése, az utak a járhatatlanság szintjét megközelítő állapotúak voltak. Kis öniróniával jegyzi meg: egyik nap gumicsizmában mérte a földet, két nap múlva már Brüsszelben próbálta meg előbbre vinni a rábízott települések legfontosabb ügyeit. Tervei között szerepel még a két szomszédtelepülésen hiányzó kommunális létesítmények felújítása, illetve rendbetétele.

Az elvándorlásra terelődik a szó. A magyarság megtartása sokak számára becsület dolga, erkölcsi kötelesség. Ám a megélhetés parancsa mégis sok honfitársat kényszerített arra, hogy főként Németországban vagy az anyaországban vállaljon munkát és jövedelmével segítse az otthon maradottakat. Bréda Lajos az RMDSZ helyi szervezetének alelnöke, a megyeiben vezetőségi tag, örül annak, hogy tőlük nem sokan vándoroltak el. Bréda Lajos étgyermekes apa. Melinda lánya Közigazgatási Egyetemet végzett, helyben építkezik és alapított családot, most 6 éves Alexandra lányukkal a szülőföldön maradnak. A másik lánya, Andrea turisztika-földrajz szakon végzett, menedzser egy privát kórházban. Felesége a polgármesteri hivatalban dolgozik.

Egyre jobban kinyílik a világ Varsolc, Récse, Kisrécse 2500 lakosa előtt. Az Európai Unió zászlajával, az ide érkező támogatásokkal, az anyaország és benne a testvértelepülés segítségével és saját önbizalmukkal, tenni akarásukkal jutottak el idáig.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése