Rigó Mihály

Polgármester

Homoródalmás

szszb 30 és Rigó Mihály.JPGFaljunk valamit – invitál az asztalhoz a házigazda.  – Nemrég öltünk mangalicát, biztosan ízleni fog a kolbásza, szalonnája. – Jó példával jár elöl, hasít egy csíkot az ujjnyi vékony szalonnából. Felesége, Ildikó asszony varázsolja elénk a gazdag asztalt. Mosolyából őszinte vendégszeretet sugárzik. Bő félezer kilométerrel mögöttem álltam meg házuk kapujában, és bátortalanul vártam, ki világosítja fel az amúgy barátságosnak tűnő németjuhász ebet: nem ellenség érkezett.

– Földije az a kutya – mondja Rigó Mihály, amikor bébocsájt. – Géberjénből, a testvértelepülésünkről hoztuk volt. – Azért biztos, ami biztos, hátra zárta az udvaron.

A két helység kapcsolata elég régről való. Kölcsönösen részt vesznek egymás falunapjain, és ezeken bemutatkoznak saját kulturális egyesületeikkel. A személyes ismeretségek barátságokká mélyültek. Ennek is köszönhető, hogy most bemutatkozik Homoródalmás polgármestere.

– Itt születtem 44 esztendővel ezelőtt, és őseim is itt éltek – kortyolunk bele a vacsora után Ildikó asszony gőzölgő teájába. Saját keveréket forráz, mentából, citromfűből és néhány további helyben gyűjtött virágból. – Székelyudvarhelyben jártam középiskolába, ahol most a fiaink Miksa és Mátyás tanulnak – folytatja élete történetét.

Nem látszik olyan korúnak, mint amennyit mond. Szerencsés alkat. Nincs őszülő halánték, legényes a bajusz, magabiztos az arckifejezés.

– Brassóban műszaki felsőoktatási intézményben szereztem diplomát – lép át életpályája következő állomására. – Ezt követően még két évig tanultam, hogy végül pedagógusként kezdjem el itthon a munkát. A feleségem tanítónő, udvarhelyi lány.  Együtt jártunk át az iskolába dolgozni.

A régi szokásrendben a szülők nem nagyon engedték, hogy falun kívülre udvaroljanak a legények. Akár egy szülői verést is kockáztatott az a fiú, aki mondjuk a szomszédos Lövétén vetett szemet egy leányra.

Homoródalmás évszázados házaival, gondosan ápolt hagyományaival nagyobb részt úgy őrizte meg magát a mának, ahogyan a múlt században vagy annak előtte bújt meg a Kis-Homoród völgyében. Unitárius temploma messziről mutatja az irányt az érkezőnek. A napjainkban is túlnyomórészt unitárius hitű lakossága életének régen is, ma is keretet ad a vallás.

– Nekem ma sincs ellenségem a faluban – enged bepillantást abba a döntésébe, melynek eredményeként három ciklussal ezelőtt elindult a választáson. – Második alkalommal már ellenjelöltem sem volt.

Megkérem, mondjon néhány dolgot, amire a mögöttünk hagyott évtized munkája eredményeként napjainkban büszke. Távirati stílusban fel is sorol néhányat, aztán az órára pillant. Elnézést kér: vendég ide, vendég oda, szerda este pingpong a barátokkal, Ildikónak pedig dalárda.

Reggel a házuk előtt állva látom, hogy valójában ez a község főtere. Innen mutatja Rigó Mihály, mire jutottak mostanában.

– Felújítottuk az iskolánkat – invitál az impozáns épülethez. Odabenn benyitunk az egyik osztályba. Számítógépek előtt találunk egy sereg nebulót. A másikban Rigó Ildikó tanító nénit zavarjuk meg egészen kicsik körében.

– Felújítottuk a kultúrházat – mondja néhány sarokkal odébb. Kocsija simán suhan az ugyancsak nem régi műúton. Jó nagy épület. Mögötte műfüves kézilabdapálya, mellette tágas rendezvénytér. Érdekességként megmutatja a község sóskútját, amelyen meglátszik a kor. A belőle mert vízzel ízesítik, tartósítják a levágott jószág húsát.

A színmagyar falu a mögöttünk hagyott viharos évszázadban elvesztette lakossága felét, ma már alig másfél ezren élnek itt. A régi patinás, de üres épületekből megvásárolt egyet a tanács. A mestergerendába vésett dátum tanúsága szerint lassan félezer éves házat felújították. Az itt született híres erdélyi író, Szabó Gyula emléke relikviáinak teremtettek vele helyet, valamint itt lesz a turisztikai információs központ. A ragyogóan új parkettán még csak néhány számítógépes monitor, az egyik ablakban pedig az író szobra utal a ház jövőbeli hasznosítására.

– Falunkban nagy hagyománya van a bútorfestésnek – ismerteti a polgármester, milyen lesz a berendezés. Pedagógusaink között sokan művelik ma is. Az ő kezük munkáját dicsérik majd az idekerülő tárgyak, egyúttal megmutatják a régiségből ránk maradt szép festett motívumokat.

A Rigó névvel az unitárius templomban találkozom ismét. A szintén felújított isten háza belső falán emlékműre vésve olvashatóak a világháborúk elesett almási hősök nevei. Köztük több Rigó.

Egy kicsit elmerengek a csendes falak között. A padokba – haladva a korral – ülésfűtést vezettek be. Odakinn térfigyelő kamerák az utcák sarkain… Együtt a hagyomány és a modern kor. Az egy évtized alatt új arcot kapott falu.  Kezemben egy mívesen szép könyv Rigó Mihály szavaival: “A szülőföld, a faluközösség múltja, küzdelme és fejlődése közel áll mindnyájunk szívéhez. Életsorsunk mélyen a szülőföld múltjában gyökerezik. Az ősökben mi élünk tovább. Mi a folytatás vagyunk.”

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése