Rigó Mihály

Polgármester

Homoródalmás

Faljunk valamit – invitál az asztalhoz a házigazda.  – Nemrég öltünk mangalicát, biztosan ízleni fog a kolbásza, szalonnája. – Jó példával jár elöl, hasít egy csíkot az ujjnyi vékony szalonnából. Felesége, Ildikó asszony varázsolja elénk a gazdag asztalt. Mosolyából őszinte vendégszeretet sugárzik. Bő félezer kilométerrel mögöttem álltam meg házuk kapujában, és bátortalanul vártam, ki világosítja fel az amúgy barátságosnak tűnő németjuhász ebet: nem ellenség érkezett.

– Földije az a kutya – mondja Rigó Mihály, amikor bébocsájt. – Géberjénből, a testvértelepülésünkről hoztuk volt. – Azért biztos, ami biztos, hátra zárta az udvaron.

A két helység kapcsolata elég régről való. Kölcsönösen részt vesznek egymás falunapjain, és ezeken bemutatkoznak saját kulturális egyesületeikkel. A személyes ismeretségek barátságokká mélyültek. Ennek is köszönhető, hogy most bemutatkozik Homoródalmás polgármestere.

– Itt születtem 44 esztendővel ezelőtt, és őseim is itt éltek – kortyolunk bele a vacsora után Ildikó asszony gőzölgő teájába. Saját keveréket forráz, mentából, citromfűből és néhány további helyben gyűjtött virágból. – Székelyudvarhelyben jártam középiskolába, ahol most a fiaink Miksa és Mátyás tanulnak – folytatja élete történetét.

Nem látszik olyan korúnak, mint amennyit mond. Szerencsés alkat. Nincs őszülő halánték, legényes a bajusz, magabiztos az arckifejezés.

– Brassóban műszaki felsőoktatási intézményben szereztem diplomát – lép át életpályája következő állomására. – Ezt követően még két évig tanultam, hogy végül pedagógusként kezdjem el itthon a munkát. A feleségem tanítónő, udvarhelyi lány.  Együtt jártunk át az iskolába dolgozni.

A régi szokásrendben a szülők nem nagyon engedték, hogy falun kívülre udvaroljanak a legények. Akár egy szülői verést is kockáztatott az a fiú, aki mondjuk a szomszédos Lövétén vetett szemet egy leányra.

Homoródalmás évszázados házaival, gondosan ápolt hagyományaival nagyobb részt úgy őrizte meg magát a mának, ahogyan a múlt században vagy annak előtte bújt meg a Kis-Homoród völgyében. Unitárius temploma messziről mutatja az irányt az érkezőnek. A napjainkban is túlnyomórészt unitárius hitű lakossága életének régen is, ma is keretet ad a vallás.

– Nekem ma sincs ellenségem a faluban – enged bepillantást abba a döntésébe, melynek eredményeként három ciklussal ezelőtt elindult a választáson. – Második alkalommal már ellenjelöltem sem volt.

Megkérem, mondjon néhány dolgot, amire a mögöttünk hagyott évtized munkája eredményeként napjainkban büszke. Távirati stílusban fel is sorol néhányat, aztán az órára pillant. Elnézést kér: vendég ide, vendég oda, szerda este pingpong a barátokkal, Ildikónak pedig dalárda.

Reggel a házuk előtt állva látom, hogy valójában ez a község főtere. Innen mutatja Rigó Mihály, mire jutottak mostanában.

– Felújítottuk az iskolánkat – invitál az impozáns épülethez. Odabenn benyitunk az egyik osztályba. Számítógépek előtt találunk egy sereg nebulót. A másikban Rigó Ildikó tanító nénit zavarjuk meg egészen kicsik körében.

– Felújítottuk a kultúrházat – mondja néhány sarokkal odébb. Kocsija simán suhan az ugyancsak nem régi műúton. Jó nagy épület. Mögötte műfüves kézilabdapálya, mellette tágas rendezvénytér. Érdekességként megmutatja a község sóskútját, amelyen meglátszik a kor. A belőle mert vízzel ízesítik, tartósítják a levágott jószág húsát.

A színmagyar falu a mögöttünk hagyott viharos évszázadban elvesztette lakossága felét, ma már alig másfél ezren élnek itt. A régi patinás, de üres épületekből megvásárolt egyet a tanács. A mestergerendába vésett dátum tanúsága szerint lassan félezer éves házat felújították. Az itt született híres erdélyi író, Szabó Gyula emléke relikviáinak teremtettek vele helyet, valamint itt lesz a turisztikai információs központ. A ragyogóan új parkettán még csak néhány számítógépes monitor, az egyik ablakban pedig az író szobra utal a ház jövőbeli hasznosítására.

– Falunkban nagy hagyománya van a bútorfestésnek – ismerteti a polgármester, milyen lesz a berendezés. Pedagógusaink között sokan művelik ma is. Az ő kezük munkáját dicsérik majd az idekerülő tárgyak, egyúttal megmutatják a régiségből ránk maradt szép festett motívumokat.

A Rigó névvel az unitárius templomban találkozom ismét. A szintén felújított isten háza belső falán emlékműre vésve olvashatóak a világháborúk elesett almási hősök nevei. Köztük több Rigó.

Egy kicsit elmerengek a csendes falak között. A padokba – haladva a korral – ülésfűtést vezettek be. Odakinn térfigyelő kamerák az utcák sarkain… Együtt a hagyomány és a modern kor. Az egy évtized alatt új arcot kapott falu.  Kezemben egy mívesen szép könyv Rigó Mihály szavaival: „A szülőföld, a faluközösség múltja, küzdelme és fejlődése közel áll mindnyájunk szívéhez. Életsorsunk mélyen a szülőföld múltjában gyökerezik. Az ősökben mi élünk tovább. Mi a folytatás vagyunk.”

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése