Fazakas Sándor

Református lelkipásztor

Varsolc

Ünnep ez a mai nap. Nemcsak azért, mert egy boldog, háromgyermekes református tiszteletes úr vár terített asztallal vasárnapi ebédre. A Nyírcsászári és az erdélyi Varsolc közti testvértelepülési szerződés gyümölcsöző voltának újabb bizonyítéka a szíves vendéglátás. Pedig a vasárnap a legszorosabb munkanap, Kisrécsén is várják a hívek az istentiszteletre. Ezt csak hivatásként lehet művelni – egészíti ki a gondolatot Fazakas Sándor. A lelkipásztor 24 órában szolgál. Az 1200 lelket számláló gyülekezet tagjai nyugodtan kopogtatnak a tiszteletes úr ajtaján, az képletesen – bárki előtt nyitva áll. Nem véletlen, hogy a szolgálati naplójában 450 eseményt rögzítenek évente: ez az istentiszteleteket, a keresztelőket, házasságkötéseket, temetéseket, bibliaórákat, gyermekfoglalkozásokat, a vasárnapi iskolát is tartalmazza.

Szinte fejest ugrott a mélyvízbe, amikor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben 1998-ban átvette a diplomáját. Egyetemi évei alatt teljesítette Nagyszalontán a kötelező segédlelkészi gyakorlatot, s a következő lépést, a helyettes lelkészit Szilágyerkeden feleségével kezdhette meg. Varsolci születésű lányt, Kincses Márta Máriát vezette oltár elé 1998-ban. Azóta három remek fiúval áldotta meg frigyüket a Teremtő. Botond hatodikos, Csongor elsős, Hunor óvodás. Paróchus lelkészként 2005-től szolgál a Szilágy megyei Varsolcon. Hegyek karéjában, csillogó tükrű tó, a hegyoldalban és a völgyben épített házak az útról az otthonosság, a békés meghittség érzetét keltik.

A hitéletbe belenevelődtek, a felesége is református családból származik. Nekik kezdettől fogva megadatott a hit, mint a reménylett dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés – fogalmazza meg szabatosan a tiszteletes úr. Ám nem ritka az sem, amikor felnőttként szólít meg az Úr valakit. Isten „módszerei” változatosak. Persze, az lenne a jó, amit a reformációtól kezdve hangoztatnak, hogy az óvodától az egyetemig elkísérje a diákot a hitoktatás. Erdélyben és Románia többi részén is az iskolákban vallásórát tartanak. A zömében pravoszláv hitet gyakorló országban a református vallás a nemzeti megmaradás, az összetartozás legjelentősebb pillérének számított. A rendszerváltás után már egy évtized eltelt, amikor Fazakas Sándor a szószékre állt. Ő már az idősebb lelkészek elbeszéléséből ismeri az üldöztetést, a mellőzést. Ma is igen jelentős a vallás szerepe a társadalom életében, de az iskolai oktatás, a közélet, a társadalmi együttélés különböző színterein egyenrangú félként gyakorolják jogaikat, és kapják meg a lehetőségeket a román és a magyar nemzetiségűek.

Az Európai Uniós csatlakozás tovább nyitotta a virtuális teret mindenki előtt. Főként Németországba és az anyaországba indultak munkát vállalni, megélhetést teremteni a családjaiknak. Varsolcban szinte elhanyagolható a végleges elvándorlás. Az Európai Unióban megkeresett pénzt hazahozzák, és itt raknak fészket a fiatalok. Már az is lelket melengető érzés – utal rá a tiszteletes úr – hogy a határátlépés után úgy érezhetik, mintha haza jönnének.

Ebben az otthonra találásban kiemelkedő szerep jut a testvérkapcsolatokat ápoló szerződéseknek. A Nyírcsászáriból érkező községi vezetőket követték az egymás rendezvényeire történő meghívások. 2011 óta nem múlik el egy falunap, hogy ne köszöntenék egymást a két község lakói. Ma már baráti kapcsolatok is alakultak, rendszeresek a kirándulások. Rendeztek már szavalóversenyt, focimeccset, és még a nyugdíjas klubok is kölcsönösen felkeresik egymást. Régóta nem protokoll ez, nyugodtan mondhatjuk barátinak a testvértelepülési szerződés napi szintű gyakorlását.

Annyi eszköz áll rendelkezésünkre, hogy megismerjük egymást – folytatja a gondolatsort a tiszteletes úr. Aki pedig ismeri, az már elfogadja és megkockáztatom, szereti is a másikat. – Az internet világában ismét újabb ablakot nyitunk más népek, nemzetek, közösségek felé. A XXI. századnak talán ez a legnagyobb kihívása. Annyi szépség, jó indulat, a jobbítást célzó gondolatok, az együttműködés fórumai adnak teret a világra, egymásra és saját magukra is nyitottan tekintő embereknek, hogy ezeket be kell engednünk a hétköznapi életünkbe. Mint ahogy a lelkipásztor a hivatásgyakorlás legszentebb céljaként fogalmazza meg: a lelkeket elvezetni a Teremtő segítségével az örök életre.

Az 1974. október 19-én Szilágybagoson született Fazakas Sándornak még az édesanya, Nagy Ilona /57/ is hálás az égnek, hogy négy gyermeke közül, Erika könyvelő, Zoltán szabó, András építkezésen dolgozik, a másodszülött a lelkészi hivatást választotta. Összekötő kapocs Isten és Ember között.

Az udvaron ezernyi rózsa bontotta ki virágát, három bicikli nagyság szerinti rendben várja kis gazdáit. A szemerkélő eső elállt, a lelkünk emelkedett, hogy a közösség és az Úr iránt elkötelezett lelkipásztorral, Fazakas Sándorral és nejével, Mártikával oszthattunk meg röpke időt.

Írta:
Tóth Kornélia

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Bréda Lajos

Menyhárt Bálint

Osváth Csaba

Jeszenovics Albert

Bende Tamás

Bekő Tamás

Nagy Horea

Kolcsár Gyula

Csűry István

Dávid Balázs

Ilonczai Zsombor Ferenc

Gergelyfi György

Kovács Endre

Dr. Nemes Imre

Csáki Gedeon

Rigó Mihály

Kardosi Zoltán