Csűry István

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke 

Nagyvárad 

A magyar nép zivataros századaiból – ötlik eszembe a fennkölt helyen leírt mondat. Lehangoló fagyos eső verdesi a feltört kövű Kálvin János utcát. Negyedszázada forradalmi indulatoktól volt hangos a református templom és a parókia környéke. Most csend van, szürke az ég. Odabenn, Csűry István hivatali szobájában, barátságos cserépkályha melegíti az ember testét, és egy mosolygós ember vendégváró szívélyessége a lelkét. A tisztséghez illő sötét öltönyt ingje gallérját is majdnem elfedő fekete pulóverje egészíti ki, hangsúlyosabbá téve őszülő fürtjeit és csillogó szemét.

– Magam is szatmári vagyok – mondja, amikor felidézem azokat a képeket, amelyeket az interneten, a Reformátusok Szatmárért Egyesület fábiánházi rendezvényéről láttam, és átadom az egyesület elnökének, Fülöp Istvánnak az üdvözletét. – Életutam ide, “Biharországba” vezetett, de mindig szívesen megyek haza.

Két kezének ujjait lazán egymásnak feszítve szabatosan sorolja a stációkat gyermekkorától mostanáig.

Érmihályfalván az Érmellék „fővárosában” születtem 1957-ben, mivel akkor édesapám Érszentkirályon volt lelkész,  Érmindszent szomszédságában. Ő Lázáriban született, ahol én sok boldog vakációt eltöltöttem a nagyszülők, unokatestvérek körében. A határ másik oldalán Zajta van néhány kilométerre. Ahogy az nálunk lenni szokott, édesapámat időről időre máshová helyezték, és mire az általános iskolát befejeztem, már a harmadik gyülekezet volt mögöttünk. Így aztán a középiskolát már itt, Váradon végeztem el, és innen mentem a kolozsvári teológiára.

– De hát miért nem Debrecenbe – szakítom félbe, és már közben megbánom. Ceausescu alatt Debrecenbe… Látja pillanatnyi zavaromat, aztán amit mond, azzal feloldoz.

– Igen, ma ez a reflex, és érthető is. Vége az elzártságnak, a korlátozásoknak. De a mi egyházkerületünk itt van Szatmártól Temesvárig hosszú és keskeny földrajzi egységként, és a diktatúra idején nem lehetett kérdés, melyik teológián tanuljak.

Nem gondoltam, hogy ilyen hamar a politika világába érkezünk, kérem is, hogy térjünk vissza az egyházi pálya elejére.

– A közeli Szalárd volt az első gyülekezet, amely pásztorának hívott, 1983-ban. Hat évet töltöttem ott. Nehezen jöttem ki a település polgármesterével. Az akkori püspököm azt mondta: Pista, jobb lesz neked itt Váradon. A nyolc közül a legkisebbikben, az őssi gyülekezetben folytattam.

Csűry István azóta is szolgálja azt a kis gyülekezetet. Most is, amikor püspök, és korábban, amikor püspökhelyettes, és megbízott püspök volt. És még korábban, amikor (és azóta is) többet szeretett volna a tudományokkal foglalkozni. Ám ebben a mögöttünk hagyott kavargó negyedszázadban csoda-e, hogy a politika kérdéseire kellett előbb választ adni? Éppen ezt szerettem volna elkerülni ebben a beszélgetésben, Csűry István sejti, és érti, hogy nem akarom. Jó érzés hallgatni, ahogy a bibliát idézve senkit bántani nem szándékozva foglalja össze álláspontját.

– Felül kell emelkedni, mondtam a munkatársaimnak megválasztásom után. Kisebbségben nem megengedhető, hogy egyházunk egy része parlamenti szerepre jogosító arányú, más része sokkal kisebb arányban támogatott magyar pártok mellé álljon. Ahogyan írva vagyon: “ a sas, amikor szárnyai alá gyűjti fiókáit, megvédi őket a bajban”. Váradon ma is él legalább 50000 magyar. Tizenöt százalékuk jár templomainkba. A politikai viták pedig 50-100 ember között zajlanak.

A hívők egyházává lenni nem csak a statisztika okán célszerű, foglalom össze magamban a szavakat. Eddig nem látott jelenségekre mutat rá Csűry püspök. Nagyszülők nevelik az unokákat, mert a szülők határon túl keresik a kenyeret. Micsoda anomália… Egyenes út a devianciához. A szegénység, az egészségügyi ellátás kritikán aluli volta… Példákat sorol, aztán ismét összegez.

– Van három álmom… – megáll. Miért, miért nem felhúzott szemöldöke mögött Martin Luther King szenvedélytől fűtött arcát látom. Neki egy volt, az egyenjogúságról.

– Református magyar kórházat szeretnék Váradon. Ez a valóságban tenger sok pénzt követel, de a mai állapotok tarthatatlanok. Svájci, holland és német testvéreink segítséget ígértek. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak is elmondtam, és számítok a támogatására. Már meg is vettünk a város szélén egy három és fél hektáros területet, mi több, a megvalósítási tanulmányterv is elkészült. A második az egyház diakóniai munkájának kiemelése az általános egyházi munkából. Ezt szolgálja a Lámpás alapítványunk, amelynek jelenleg húsz intézménnyel van kapcsolata.

Ismét megáll. A harmadikkal haza üzen, Szatmárba.

– Sződemeteren, Himnuszunk költőjének szülőhelyén szeretnék egy Kölcsey emlékhelyet. A mai állapotok méltatlanok. Emlékhely, meditációs központ… Már a nevét is megálmodtam: “Isten áldd meg a magyart!”

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése