Otthon, Móriczéknál

Szemelvények Bán Béla készülő EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből

Móriczéknál, Szentendrén

Sokat mesél nekem ez a kép. Két gimnáziumi osztálytársammal vagyok együtt egy kerti összejövetelen, Szentendrén.

Nem tudom, hogy rakták össze az életünket, a barátkozás kényszerének fázisait. Először még ki-kihagyjuk, s ahogy öregszünk, mindinkább fontossá válik. Az érettségi tablókon szerepel a felirat: Találkozunk öt év múlva. Akkor a fele, ha elmegy. Magam majdnem a nyolcvanas évekig nem jártam érettségi találkozóra, ám azóta nem hagynék ki egyet sem. Sőt mi ezt tovább is fejlesztettük. A főváros közeliek (függetlenül az öt évtől) valakinél összejöttünk minden nyáron. Legtöbbször mégis Móricz Imrénél. Drága felesége, Marika különleges vendéglátó volt. Hagyott bennünket otthon lenni, náluk.

Különben Marikával érdekes első találkozásunk volt. 1973 novemberében visszaköltöztünk Óbudára. Bea lányomnak még az volt az utolsó óvodai éve. Ismerős révén kerültünk a Tímár utcai oviba. Feleségem vitte először oda a kislányt.

– Marika néni vagyok, Móricz Imréné – mutatkozott be az egyik óvónő. – És a férjem osztálytársa volt az uradnak.

Egyszer meg a Sztomatológián voltam a Szentkirályi utcában. Fogorvosom átküldött a szájsebészetre, az egyik csonkkal nem boldogult. Elkészültem a legrosszabbra, mikor megszólított az ottani főnökasszony:

– Te az a Bán Béla vagy, aki 1953-ban érettségizett Debrecenben?

Ó, ha letegezett, akkor ismerős.

– Mihókné vagyok, dr. Kovács Éva. Tudod, osztálytársad felesége. – Igen, a mindig mosolygó, talpig becsületes Mihók Józsi bátyám felesége.

A harmadik véletlen feleségtalálkozó egy országos értekezleten történt. Nagy divat volt 1988-ban a szervezetek megújításának szándéka. Igy a SZOT-é is. Én a Művészeti Szakszervezet vezetőségi tagjaként (minden lében kanál) a legtöbb efféle akcióban részt vettem, le is váltottuk a MÜDOSZ vezérkarát egy rendkívüli kongresszuson. Készültünk a nagy szakszervezetben is erre az akcióra. Kikényszerítettük 1988. december 2-re az Országos Értekezletet. De ők sejtették, mi a szándékunk, s nem engedték, hogy rendkívüli kongresszust tartsunk. Felszólaltam, másodikként. Így kezdtem: – Bocsánatot kérek a választott tisztségviselők nevében a szakszervezeti tagságtól. Mivel mi mindezidáig nem őket képviseltük, hanem a SZOT érdekeit velük szemben.

Ott ült a pulpitus fölött a párt főtitkára Grósz Károly, Németh Miklós miniszterelnök és az egyik titkár, Kósáné Kovács Magda. Az első szünetben Magda jött hozzám: – Levente üdvözöl. Különben kitűnően beszéltél.

– Hogy? – Akkor derült ki, hogy a titkárasszony (később miniszter) férje, Kósa Levente az osztálytársam volt Debrecenben.

Így ismerkedtem az osztálytársak feleségeivel. Egy-egy ilyen találkozón természetesen ők is ott voltak, s nagyon tartalmas beszélgetések zajlottak. Móriczék kertjében pedig egyszer sem maradhatott el a slambuc, a hortobágyi pásztorétel, eszünkbe juttatva debreceni mivoltunkat. Azt pedig mindig nekem, a vendéglősnek kellett megfőzni. Ekkor készült a kép a két kiskuktámmal együtt. A jobboldali úr dr. Aranyos Zoltán, aki a református egyház zsinati irodájának külügyi főtanácsosa volt, s lelkészként egy alkalommal püspökjelölt is. Ő valamelyik nagy debreceni gyülekezet lelkésze volt egykoron, s facér emberként estéit a színész klubban töltötte. Ki nem fogyott a viccmesélésből, nem baj, ha sikamlósak is azok. Egyszer aztán az egyik primadonna, Gallai Judit is csatlakozott a hallgatósághoz. Egy csokor vicc után megkérdezi a mellette állót:

– Ki az a fekete ruhás úr, aki azokat a disznó vicceket meséli?

A megszólított válasza: – Nem ismered, ő a nagytiszteletű úr.

Nos, Judit lett a barátom felesége.

A balomon lévő úr pedig a házigazda, Móricz Imre. Nyári Krisztián is megírta – habár száz százalékosan nem bizonyított–, ő Móricz Zsigmond szerelemgyermeke, Csibe fia. Móric 1942-ben a nevére vette anyjával együtt, és egyenlő részben osztoztak az örökségből Móricz lányaival.

Ezeket mesélte nekem ez a kép. Mert a képek mindig mesélnek.

Olvasóterem
Szerkesztő: M. Szlávik Tünde

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése