Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Álomtestvérke
Szemelvények Bán Béla nemrég megjelent EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből

Koczman nagymama és kicsi Vera
Lakodalom volt a tornóci kis utcában. Szegény volt a lány, de nagy a násznép. És azon kívül ott volt az utca összes lakója, felnőttek és gyermekek mindahányan, aki mozdulni tudott. Erre haladt el az esküvői fotós és elkészítette ezt a kicsi képet, amit azóta meggyötört a gyakori használat, és feleségem hagyatékából megmaradt nekem. Féltve őrzöm, mert ő van rajta alig két évesen (a csuklyás kabátban), mögötte áll a nagymama, özvegy Koczmann Ferencné, aki őt nevelte, aki a mindene volt. Mikor – sok évvel később – a nagymama meglátta ezt a képet, elhomályosult a szeme. Nálunk volt vendégségben, akkor született a vallomás.
– Nem láttam még ezt a képet, de emlékszem rá. Igen, akkor kérdezte meg tőlem az én kis Verocskám, hogy egymás mellett ült a földön a két Varga gyerekkel, Imikével és Zsófival, tehát azt kérdezte: „Nagymama, nekem nincs kistestvérem?” Nem tudtam neki válaszolni. Fojtogatott a könny. Nem mondhattam el neki az igazat, meg sem értette volna. Azt, hogy de, van neki testvére, nagyon is van. És még nincs. Mert elvették az édesanyjától, azonnal, ahogy megszülte. Még csak nem is szoptathatta, dajkát fogadtak melléje. 16 éves volt az én Mariskám, már teherben volt, mikor elvette a tardoskeddi Mojzes Jani. Szinte gyermek volt még ő is. A testvérbátyja viszont már nős ember, de kiderült, feleségének, Ilonkának nem lehet gyermeke. Jani gondban volt, mit csinál az újszülöttel? Hiszen ő asztalosinas volt Pesten, a süldőkorban lévő lányanya pedig egy kereskedőnél szolgált Galántán. A szülésre is alig engedték el az anyós házába, hogy ember módjára, bába hozza napvilágra a csecsemőt. Ezt látva jelentkezett az apa testvére, Mojzes Jani, aki már fiatalon kocsmáros volt. Ő örökbe fogadja a kisfiút. Mindezt elintézték már a szülés előtt, az édesanyja akkor az egyszer látta, amikor a bába kezébe adta az újszülöttet. Tudta ezt az én Mariskám, de nem tiltakozhatott, aláírta a papírt. Mit tehetett volna? Én elmentem Tardoskeddre, de nem engedtek a gyermek közelébe. Így hát első unokámat én sem láthattam még sohasem.
Ó, dehogy értette volna meg a két évet alig elhagyó kisgyermek. Aztán hosszú évekig nem került szóba a testvér kérdése. Iskolába készült a kislány, mikor ismét kérdezte. A nagymama akkor elmondta a történetet.
– Igen, van testvéred, fiútestvérkéd. Pali, Mojzes Pali, így hívják. De nem láttam soha, s nem tudom, hol vannak. Csak hallottam egy falubelijétől, hogy Pestre költöztek, vitték magukkal a gyermeket is, hiszen az már az övék.
A kislány elvonult hátul az öreg istálló mögé. Itt, a körtefa alatt volt az ő menedéke. Talán sírt is egy kicsit, talán ekkor született meg a konok elhatározás, hogy egyszer majd megkeresi a testvérkét. Attól kezdve pedig gyakran álmodott vele. És álmában olyan szép, olyan erős volt az a kisfiú. És mindig megvédte őt, mert szerette a kishúgát. És már nem csúfolhatta a Varga Imi sem, ne kiabálhatta utána, hogy árva gyerek, árva gyerek…, mert jött az ő bátyja és elkergette. Mert erős volt az ő bátyja, nagyon erős.
Sok-sok évig őrizgette, soha nem látott bátyja képzeletbeli arcát. Az álomtestvérkéét, aki megvédi őt tűzön-vízen át.
Hasonló
Az utolsó utazás
Kocsmai játékok
Márpedig itt söröző lesz!
Az álcázott könyvesbolt
Emberi sorsok
Életem új barátai
„...Szeressétek egymást…”...
Ön pedig itt tanú nem lesz!
Országúton
Gratulálok, fia született!
Hapci, a kocsma macskája
Az a gyilkos bagó
Akik a házasságig táncolták...
Élettörténet, halk, elcsukl...
Munkáshétvége
Az esküvő
A megtalált testvér
Béke után vihar
„Ha még hallásod is lenne…”...
Boncolás nem szükséges
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése