Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Országúton
Szemelvények Bán Béla EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből
Ha az ötvenes évek végén, a hatvanas években megkérdezték volna tőlem, hogy hol töltöttél el legtöbb időt, azt mondtam volna: az országúton. Magyarország útjain, amelyek közül csak a néhány országos főút volt lebetonozva vagy aszfaltozva, a többi mind makadám volt, lehengerelt zúzottkővel. Azt javítgatta folyamatosan az útkaparó. A hatvanas években azonban volt olyan falu is, ahova nem vezetett kövesút, földúton lehetett megközelíteni csupán azt a települést. Ilyen volt az elhíresült Penészlek, ez volt egyik oka, hogy Végh Antal író tollhegyére kívánkozott. Országos botrány lett belőle. De volt egy országos főútvonal, a 6-os, amelyen csak Mecseknádasdig lehetett öntött úton elmenni, onnan makadámút vezetett Pécsre.
Nekünk, Falurádiósoknak mennünk kellett. Elegáns országos szervezeteknél (minisztériumok, más főhatóság) leselejtezett Pobeda autókkal vagy az ormótlan Robur kisbuszokkal indultunk reggelenként, ha indulni tudtunk. Két napra, három napra. Mivel ha távolabb mentél, egy napig tartott az utazás, így dolgozni nem tudtál. Nem zúgolódtunk, ez volt a munkánk, erre szerződtünk. Szerettünk vidékre járni, szerettünk beszélgetni az emberekkel, akik bátran megfogalmazták a téeszekkel kapcsolatos fenntartásaikat akkor is, mikor mindenhol dübörgött a tsz szervezés.
1961 őszén bízták rám a reggeli Falurádió szerkesztését. Nem volt tudatos, csupán ösztönös a hangváltás. Húsz perces volt akkor a reggeli műsor, annak nagy része írott „anyag”, apró történetek, tárcák a falvak, az emberek életéről. Kitűnő újságírók írták, főleg a Szabad Föld munkatársai. Azokat hozzánk beosztott színészek olvasták fel, mint Galgóczi Imre, Győri Ernő, Márkus Ferenc vagy Hindy Sándor, akik nyúlfarknyi szerepet ha kaptak színházukban. Kisspista István szólított meg, mikor átvettem a szerkesztést.
– Ha már rádió vagyunk és nem nyomtatott újság, nem kellene több hangos riportot készíteni?
Még csak ismerkedtem a szerkesztéssel, de magamban igazat adtam neki. Nemcsak azért, mert az a rádiós műfaj. Azért is, mert annál hitelesebb semmi nem lehet, mint ha az emberek maguk mondják el mindennapi örömeiket, bajaikat. Különösen, ha olyan riporter kérdezi őket, mint Kisspista, akinek szavai és tekintete biztatásával zenélni kezd az emberi szó. Így alakult lassan át a reggeli műsor, míg teljesen kiszorultak az „írott anyagok”.
Három gépkocsi volt egyszerre úton, benne a Falurádió valamelyik munkatársa. Mentünk a hét minden napján, természetesen vasárnap is. Általában hárman szorongtunk a hátsó ülésen. Stabil utas volt ugye a riporter és mellette a technikus. Olykor aztán jött másik riporter, vagy valamelyik hozzátartozó. A technikus kezelte az anyósülés helyére beszerelt nagy magnetofont. Lepény nagyságú magnószalag forgott a tárcsán 72-es fordulattal. Elvileg a gépkocsivezető is megcsinálhatta volna a felvételt, de az álláshalmozás lett volna, és az ember gátlástalan kihasználása. A gépkocsivezető csak a kábelezés munkáját tarthatta meg, az ő feladata volt az áramszerző hely felderítése és a kábel kihúzása. Külön juttatásért természetesen, növelve ezzel a stábon belüli jövedelmi feszültségeket.
Magam leginkább háromnapos utakra mentem. Szerettem szülőföldem környékére járni, az pedig a legtávolabb van a fővárostól, ahogy szerettem volna mihamarabb megismerni az egész országot Borsodtól Zaláig. Mikor aztán befejeztük a napot, megkerestük a falu kocsmáját, hogy egy pohár sörrel leöblítsük az országút porát. Itt éppen Litványi István technikussal. Akkor még telt a napidíjból.
Hasonló
Az utolsó utazás
Kocsmai játékok
Márpedig itt söröző lesz!
Az álcázott könyvesbolt
Emberi sorsok
Életem új barátai
„...Szeressétek egymást…”...
Ön pedig itt tanú nem lesz!
Gratulálok, fia született!
Hapci, a kocsma macskája
Az a gyilkos bagó
Akik a házasságig táncolták...
Élettörténet, halk, elcsukl...
Munkáshétvége
Az esküvő
A megtalált testvér
Béke után vihar
„Ha még hallásod is lenne…”...
Álomtestvérke
Boncolás nem szükséges
Varázslat
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése