Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Nem dédelgette a falu, nem fogadta be a város
Szemelvények Bán Béla készülő EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből

Jani bátyám, Marika és Vera – 1958.
A kép 1958 nyár végén készült. Bátyám és fiatal felesége, valamint Vera látható a képen. Nekem is ott lenne a helyem, elvégre együtt jártuk be aznap a város nevezetességeit, de nem volt, aki kattintson, így én szembe kerültem velük.
Bátyámék aznap reggel jöttek fel a fővárosba a korai mátészalkai vonattal. (Két hónapot töltöttek Szamoskéren a szülői háznál. Ott volt az esküvőjük, én voltam a menyasszony tanúja.) Estére már indultak is tovább, sógornőm szüleihez, a Baranya megyei Gödrébe. Ez a nap a mi négyünké volt. Parlament, Duna part, Nemzeti Múzeum; ebéd a Szabadság híd lábánál, a Matrózban (fizetési előleget kaptam a Rádióban), s végül fel a Gellért-hegyre. Itt készült a most megtalált kép.
A fővárosban dolgoztak azelőtt ők is, a Hídépítő Vállalatnál voltak segédmunkások. Bátyám munkásszállása egy kis faházban volt a Petőfi híd budai hídfőjénél, lent egészen a parton. De valami miatt elküldték őket, vagy ők mondtak fel, már nem emlékszem. Mi pedig szinte pestinek számítottunk, ilyen városnézésen mégsem voltunk korábban együtt, mint azon a szeptember eleji napon.
Testvérbátyám sorsa a század közepén, második felében a tovább nem tanuló falusi fiú tipikus élete. Már kicsúszott az a kevéske föld is a talpuk alól, a tsz-ben pedig szakma nélkül feleslegessé váltak. Jani még hat elemit végzett, 1944-ben fejezte be a hatodik osztályt. A háború éveiben már nem vették komolyan az ismétlőt, de az amúgy sem jogosított fel semmire. A hadseregben megcsillant előtte egy ígéret: elmehet tisztesi iskolára. 1955-ben alá is írta a három év tovább-szolgálatot. Jó feje volt a tanuláshoz, gondolta, jó tiszthelyettes lesz, továbbszolgáló. Lesz munkája, lesz élete. De 1956 után csökkentették a sereg létszámát, őt is leszerelték. A faluban a termelőszövetkezet bukdácsolt, a bent maradt tagoknak sem volt munkája, őt így nem fogadták be. Ekkor került Pestre. Itt ismerkedtek meg Marikával, s vette feleségül egy év múlva.
Ezt követően már hajszolta a szerencséjét, de az nem nyílt meg előtte. Együtt akartak élni, hamarosan már hárman – megszületett a kislányuk. Próbáltak Szamoskéren megmaradni. Szüleim régi házát kicsit átalakították, a nagyszobából elvettek egy méternyit, hogy a pitvar szélesebb legyen, illetve a bejáratnál leválasztottak egy apró előszobát. A két öreg meghúzta magát a konyhában, bátyámék hárman az utcai szobában. Alig bírták ki a következő tavaszig. Nem volt munka, nem volt jövedelem, s egyszer csak alig volt ennivaló. Ismét utazás vissza, Baranyába. Itt is egy szobácska jutott nekik az anyai háznál. Csak munka nem jutott egyiküknek sem a környéken. Szegénységükön tapasztalták meg: akár a szatmári kis zsákfalu, akár a baranyai hegyek között kinőtt kis település – egyre megy. S hiába tették meg az utat a két település között pár év múlva még egyszer, végül csak Baranyában kötöttek ki. Tanulni már nem tudott, segédmunkásra pedig azon a környéken sem volt szükség. Így igazán nem dédelgette őket a falu, ahogy nem fogadta be őket a város.
Valahogy mégis kapott munkát, ha nem is állandót. Felneveltek három gyermeket, akik élete egyenesbe került, s ma barátaim itt a Facebook-on. Édesapjukat 63 éves korában temették el, Marika is elköltözött pár évvel ezelőtt.
Nekem adatott meg a családból csupán, hogy emlékezhetek.
Hasonló
Az utolsó utazás
Kocsmai játékok
Márpedig itt söröző lesz!
Az álcázott könyvesbolt
Emberi sorsok
Életem új barátai
„...Szeressétek egymást…”...
Ön pedig itt tanú nem lesz!
Országúton
Gratulálok, fia született!
Hapci, a kocsma macskája
Az a gyilkos bagó
Akik a házasságig táncolták...
Élettörténet, halk, elcsukl...
Munkáshétvége
Az esküvő
A megtalált testvér
Béke után vihar
„Ha még hallásod is lenne…”...
Álomtestvérke
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése