Turgyán Szabolcs

Mezőgazdasági vállalkozó,

Nyírbátor

Talán a mi időszakunk volt a befejezése annak a kornak, amelyikben mindenki ismert mindenkit az egyetemen – néz az asztal túlsó oldalára kérdően. A férj szavait fürkésző figyelemmel kísérő szemek egy rövid pillanatra a múltba révednek. Egyetértő bólintás a válasz. A szép szőke fürtök előrebiccennek. Neveket, történeteket elevenítenek fel. A diákkori kapcsolatok barátaik között is sok esetben végződtek házassággal. A ház asszonya, Turgyán-Tódor Tünde 2005-ben, férje 2002-ben végzett a Debreceni Egyetemen. Az intézménynek abban a hosszúnevű részében, amit régen és nem régen végzett diákjai egyaránt „az Agrárnak” hívnak.

A ház, amelynek nappalijában ülünk, a legkényesebb építészeti ízlést is kielégíti, az enteriőrben sem találna hibát hozzáértő lakberendező. A benne élő házaspárra nyugodtan mondhatnánk: a XXI. század embertípusa. Pedig nem éppen városi foglalkozás az övék. A házigazda édesapja Turgyán József jöttemkor búcsúzott, Piricsén él. A környéken, de távolabbi megyékben is ismert név a juhtartók körében. Felvásárlással foglalkozott már a rendszerváltás előtt a Húsipari Vállalatnál, és a megváltozott gazdasági és társadalmi környezetben is hasznára vált szakértelme, kapcsolati hálója, és a kereskedelemben nélkülözhetetlen respektusa.

– 1978-ban születtem Piricsén – kezd saját élettörténetébe Turgyán Szabolcs. – A gyermekévek után Debrecen következett, a Tóth Árpád Gimnázium. A biológiai tagozat vonzott, és nem csalódtam a választásban. Onnan nagyon sokan az egyetem orvosi szakára pályáztak, de voltunk jó néhányan, akik az agrárt célozták meg.

A tételes életrajzi adatsorolást visszatekintések tarkítják, amelyekből megtudható az egyáltalán nem meglepő tény, miért vált az ifjú Turgyán maga is állat-nagykereskedővé.

– Én ebben nőttem fel, ezt láttam magam körül, ha hétvégén hazajöttem a gimiből, az egyetemi évek nyári szüneteiben. – Egy pillanatra megáll, beletúr a hajába, és nagyon hangsúlyosan jelenti ki: – valójában a kezdeteknél eldőlt minden.

A piricsei Turgyán Kft. családi vállalkozás. A leánytestvér, Nóra, három nyelven beszél – köztük olaszul, ami ebben az ágazatban főnyeremény. A mama az adminisztráción tartja a szemét, Szabolcs pedig mára már édesapja társa. Olyan társa, aki a diploma után még bizonytalan volt. „Apa gyere el, nézd meg ezt a bárányt! Vegyük meg, vagy várjunk rá két hetet…” Ma már ő is megérzi a tenyerével az árú minőségét, ha megmarkolja a gyapját, és van szeme ahhoz, hogy pillantásával döntsön.

A döntés képessége és felelőssége a legfontosabb a kereskedőnél. A partnernél nélkülözhetetlen az előbb említett tapasztalat, a szélesebb gazdasági környezetben pedig a közgazdasági felkészültség. Ezt az utóbbit Turgyán Szabolcs azzal alapozta meg, hogy az egyetem után még közgazdász végzettséget is szerzett.

– Az évek óta tartó válság alapjaiban változtatta meg az ágazatot – adja vázlatát napjaink gondjai alapos ismeretének. – A juhtartók körében ma már nagyobb állatlétszám tekinthető optimális üzemméretnek, és még abban is csökkent a jövedelemtermelő képesség. A mi oldalunkon pedig világossá vált, hogy a legfőbb felvevő piacunk, az olasz, kisebb mennyiséget vásárol meg abból a bárányminőségből, amire itthon egyszerűen nincs fizetőképes kereslet. Azon vagyunk, hogy a tartási és kereskedelmi lánc minden tagja megtalálja a megoldást a saját helyén. Meg kell mondjam, most nagyon nehéz hosszú távon gondolkodni, döntéseket megalapozni.

Szoros és gazdag a családi kapcsolat a házaspár mindkét ágán, és a hétvégék többsége ennek ápolásával telik el. A feleség, létavértesi születésű, ott is gyakori vendégek. Mindketten ifjabbnak tűnnek koruknál. Tünde lányos alkat. Meglep, pedig okával végiggondolva semmi meglepőt nem lehet benne találni, hogy benne van egy Fiatal gazda pályázatban. Ha külcsínt is díjaznák, nem tudom a többi fiatal gazdának lenne-e esélye az elegáns fiatalasszony mellett.

Turgyán Szabolcs feladatából fakadóan sokat van úton, száznál is több partnerrel tart kapcsolatot. A hobbija a munkája is egyúttal, abból a prózai okból kifolyólag, hogy másra nem nagyon jut ideje. A diákévek óta eltelt évtized az alkatán nem sokat változtatott. A legényes formára a harmincas esztendők elején vékony, vagy szembeötlőbb zsírrétegek rajzolják az “emberesedés” vonalait, nála ennek nyoma sincs.

– Megenni megeszem, de nem vagyok oda érte – válaszol, amikor felteszem a kötelező kérdést: szereti-e a birkahúst. – Sőt, más állatok húsát se nagyon eszem. De azért vegetáriánus nem vagyok – teszi hozzá mosolyogva. – Egy szendvicsen elvagyok egész nap…

A feleség szemrehányó tekintete igazolja, hogy ezen a szokásán volna mit változtatni. Aztán ismét mosolyognak, mint ezen az esküvői képen. Újabb meglepetés: igaz, hogy hosszú együtt töltött évek után, de még csak tavaly keltek egybe.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése