Szabó János

Őstermelő, helytörténész

Tibolddaróc

szszb 30 ki Szabó János (1).jpgKét lánya biztosít számára határtalan boldogságot, Tibolddaróc történelmének kutatása, szülőfalujának fejlesztése pedig újabb motivációt jelent a mindennapokban. Több évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye helyi kiállításokon, illetve saját tulajdonú tájházában tekinthető meg.

Szabó Janit mindenképpen be kell mutatni, mert annyit senki sem tett Tibolddarócért, mint ő – hívta fel a figyelmet riportalanyunkra a falu polgármestere. Az elmondottak őt igazolják.

Szabó Jánost 1955 augusztus 12-én a falu bábája segítette világra. Mindig vonzódott a művészetekhez, de a helyben végzett általános iskola után mégis a Putnok Mezőgazdasági Szakközép Iskola tanulója lett. Érettségi után a Debreceni Agrártudományi Egyetemre került, ahol üzemszervezési szakirányon szerzett agrármérnöki diplomát. Itt végezvén a tibolddaróci téesz üzemgazdásza lett, ahol később termelési főmérnökként dolgozott. A rendszerváltáskor bekövetkezett téesz felszámolás után Kft-t alapítottak, s ennek ügyvezetőjeként tovább folytatták a szőlő-és növénytermelést.

A kárpótlás során a családja birtokába került szőlő és szántó területek lettek számára a megélhetés első számú forrásai. Ma főállású szőlőtermelő őstermelő.

A szőlőtermelésnek Tibolddarócon sok évszázados hagyománya van. A település adta a híres Törley pezsgő alapborát. János ma Medina, Chardonnay, Zenit, Leányka szőlőt termel.

A kultúrához és sporthoz való viszonyát bizonyítja, hogy már téeszes idejében a Kulturális és Sport Bizottság elnökeként szervezte közössége ebbéli tevékenységeit. Mivel nem volt a településen futball csapat, megszervezte azt is, és 12 éven keresztül az SE elnökeként, mindeneseként, sokszor egy szem szponzoraként nyújtott szinte egyedüli vasárnapi szórakozást a falu sportszerető embereinek.

A településen mára megkoptak a sok száz éves helyi emlékek, és anekdoták. János küldetésének érezte, hogy mintegy harminc évvel ezelőtt gyűjtő munkába kezdjen. Pincéje mellet vásárolt egy 100 éves paraszt házat, melyet restaurálás után tájházként tudott berendezni, s megnyitni a látogatók előtt.

Az udvarra épített kemence, bio- és gasztrokert biztosítja, hogy nagyobb csoportokat is lehessen fogadni, akiknek a látványaiban gazdag falu megismerését célozva idegenvezetést is vállal.

Házigazdaként imád főzni, amit a három (ebből egy nemzetközi) főzőverseny megnyerése is bizonyít, így ha baráti társaság érkezik saját készítésű étel és bor kerülhet az asztalra.

Mellesleg a helyi Borklub egyik alapítója.

Sokat tesz a helyi értékek feltárásáért, megörökítéséért. A közelmúltban a falut bemutató fotóiból nyílt egy állandó kiállítás a Szabadidő Központban (Szülőföldem Tibolddaróc címmel). Még képviselő korából ő a „keresztapja”megálmodója, és éveken keresztül főszervezője a „Víg-daróci” pincék főzőfesztiváljának, mely hagyománnyá vált, s a település falunapja lett. 2006 és 2010 között alpolgármesterként dolgozott, mikor tervei alapján építettek egy furfangos bor kutat, ahol egy kis trükkel bort lehet merni egy fedett kútból, de aki iszik belőle, esküt tesz, hogy a jövőben csak daróci bort fog inni.

Aktív tagja a Kultur-Klubnak, melynek öccse, Zsolt a vezetője, ki több más zeneszám mellett Tibolddaróc himnuszának is a szerzője. A zenét szintén szerető János zongorán tanult játszani, a klubon belül mégis egy hagyományőrző citerazenekart alakítottak. A tibolddaróci pincefalu egyik terén van felállítva az általa tervezett kőfejtő őseinkre emlékező kővirág térkompozíció, s szintén ő tervezte a pince falu zászlaját, amely a tájházában van kiállítva.

Társszervezője volt annak a Daróc missziónak, mely a Kárpát-medence 12 Daróc nevű települését kereste meg, s dolgozták fel közös múltjukat.

Az útról készült dokumentumfilmet a 41. Magyar Filmszemlén is bemutatták, míg az út relikviái a tájházában tekinthetők meg.

Amikor gyermekei kerültek szóba könnyes szemmel mondja, hogy ők a világ legtüneményesebb lányai. Rengeteg szeretetet kapott a szüleitől, amit igyekezett átadni gyermekeinek, de most ő elmondása szerint ennek a többszörösét kapja vissza.

Az 1983-ban kötött házasságából született Kitti Mezőkövesden él, és bár művészlélek és verseket ír, mégis mivel ebből nem könnyű manapság megélni, ezért egy cégnél dolgozik CNC gépkezelőként.

Ivett közgazdászként Helvécián talált munkát, s most a közelgő esküvőjét szervezi.

János tervei között szerepel két könyv kiadása. Egyik a települése általa összegyűjtött anekdotáit tenné közkinccsé, míg a másik egy rendhagyó mesés formában dolgozná fel a falu történetét (Ezer évünk mesés történetei címmel)

Mára összegyűjtötte a tibolddaróci barlanglakó ősök lakóterének összes berendezési tárgyait, s az Önkormányzattal közösen egy barlanglakás-múzeumot szeretne létrehozni, mert mindezek erősítenék életmottóját: „Gyökerek nélkül termést ne remélj”

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése