Mátészalka

Sarka Béláné a tiborszállási Ápoló-Gondozó Otthon igazgatója azt vallja: „Senki sem tökéletes, de minden emberben van valami jó. Én arra törekszem, hogy ezt a jót megtaláljam.”

De nemcsak az otthon vezetője, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Oktatási-, Közművelődési-, Kisebbségi Bizottságának elnöke, a Millenniumi Bizottság alelnöke, vagy a Független Kisgazda Párt mátészalkai szervezetének elnöke is. A számos titulus sejteni engedi, munkája eltér a megszokottól, s nemcsak jellegében, hanem mennyiségében is. Többszöri egyeztetés után Tiborszálláson sikerült beszélgetni vele. Kedvesen invitál irodájába, s mesél az új munkahelyen szerzett tapasztalatokról. Az élmények igen frissek, hisz alig egy hónapja került a módszertani otthon élére.

Néhány perc múlva már az udvaron állunk, s a lényéből fakadó lelkesedéssel, dinamizmussal vezet végig az intézményhez tartozó összes épületen. Megmutatja az épületegyüttest övező gyönyörű parkot, s a helyet, ahová kápolnát szeretne építtetni.

– Nemes feladatnak tekintem a megbízást, és mindent megteszek azért, hogy az itt élő idős emberek jól érezzék magukat – mondja, majd így folytatja – ehhez nagyon fontos a szakmailag jól felkészült dolgozói kollektíva. A kisebb felújítások elvégzése mellett a korszerű ellátáshoz el tudok képzelni egy uszodát is. Természetesen ezek költséges beruházások, megvalósításuk a pályázatok sikerétől függ.

A száz férőhelyes intézményt százhúsz férőhelyesre szeretné bővíteni, s növelni a panzió részben az egyágyas szobák számát, mert nagy igény van rá. Tervek, elképzelések sokaságát hallgatom, mikor egy otthonlakó megszakítja beszélgetésünket. Csokoládét ajándékoz, az éppen névnapját ünneplő igazgatónőnek. Úgy tűnik nemcsak elfogadták, szeretik.

Visszatérve az irodába a múltról beszél. Sarka Béláné (Balogh Irén) Mátészalkán született ezerkilencszázötvenhatban. Általános és középiskolai tanulmányait Szatmár fővárosában végezte, diplomáit a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Az általános iskola meghatározó volt életében. Ott került kapcsolatba a sporttal, nevezetesen a kézilabdával. Tizennégy évet töltött a pályán NB I-es és NB II-es csapatok tagjaként.

– A sport megtanított becsületesen nyerni, és emelt fővel veszteni – mondja, s a tanulságokat mindennapi életében kamatoztatja. Kéri, említsem meg Szamosvölgyi Jenő és Lövei István nevét, akik nemcsak edzői voltak, hanem példaképei is. E tények ismeretében nem csoda, hogy szívügyének tekinti Mátészalka sportéletét. Tervei között szerepel a női kézilabdacsapat anyagi támogatása.

Munkája tökéletes elvégzéséhez elengedhetetlen a harmonikus családi háttér, melyet férje és két fiúk jelent számára. Férje, Sarka Béla, földrajz-testnevelés szakos tanár, jelenleg a mátészalkai Móricz Zsigmond Általános Iskolában dolgozik, de kiveszi a részét a politikai életből is, tagja az Agrárbörze igazgatótanácsának, és elnöke a jármi Sólyom Vadásztársaságnak. Béla fiuk egyetemi hallgató Debrecenben, Róbert az Esze Tamás Gimnázium negyedik osztályos tanulója.

Nosztalgiával mesél előző munkahelyéről a mátészalkai 7. Számú általános Iskoláról, ahol tizenhét évig dolgozott értelmileg sérült gyermekek között. Napközis nevelőként kezdte, volt középsúlyos értelmi fogyatékosok osztályfőnöke, irányította a felső tagozat sportéletét. Gyermek-, ifjúságvédelmi felelősként mélyebb betekintést nyert a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek családi életébe. Nyolc évig vezető beosztásban – igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként – tevékenykedett az intézményben. Ahogy mondja, ezek az évek a legszebb emlékei közé tartoznak. Hosszasan mesél a megyei gyógypedagógiai versenyekről, amelyekről mindig érmekkel és felejthetetlen élményekkel tértek haza. A rendszerváltás után aktívan bekapcsolódott a politikai életbe is. Kilenc évig a KDNP, az ezerkilencszázkilencvennyolcas választások óta az FKgP tagja. Számos teendője mellett nem sok ideje marad a pihenésre, de ha mégis akad akkor kertészkedik, vagy az udvarát rendezi, mert ez igazi kikapcsolódást jelent számára. Éjjel szakirodalmat olvas, ami munkájához elengedhetetlen fontosságú, s szinte kötelező olvasmány a napi sajtó, ami biztosítja, hogy minden politikai témában naprakész legyen.

Jelenleg a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oligofrénpedagógiát tanul, s jövőre megszerzi negyedik diplomáját is. Nem sikerült megfejtenem, honnan a nem mindennapi energia, amely egész személyiségét jellemzi, s segíti számos teendőjének elvégzésében, elgondolkodtató és példaértékű.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)