Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Nyilas László
Mezőgazdasági vállalkozó,
Tiszakóród
Ajándék egy ilyen napsütéses délután annak az embernek, aki a földet megműveli; szántja, veti, gondozza, és így, október második felében aggodalommal számolja a hektárokat: mennyi van még betakarítatlan. A Nyilas farm kapujában poros traktorok várnak bebocsátásra, pótkocsijukon sárgállik a tengeri. A szárító tornyának aljából int a gazda, mutatja, hol vár, ha végez. A gazdasági épületek mögött lakik a Nyilas család. Tágas, barátságos, élettel teli nappaliba invitál vendéglátóm. Rég volt az ideje, hogy találkoztunk, alaposan megnézzük egymást. Húsz évvel ezelőtti képét néztem meg sorozatunk első kötetében beszélgetésünk előtt. Az akkori kamaszos pillantás még ott világít a szemében, az ősz hajszálak árulkodnak a tovatűnt esztendőkről.
– 2002-ig dolgoztam a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben természetvédelmi felügyelőként – idézi fel az akkor leírtakat. – Nagyon szerettem azt a feladatot, de ’95 tájékán ráébredtem, hogy a köztisztviselői munkakör eléggé ingatag. A Horn-kormány alatt egyik napról a másikra kirúgták tíz kollégámat. Én nem vártam meg, hogy a sorsukra jussak. Ancsa lányom még középiskolás volt. Laca fiam általánosba járt. A családom jövőjét szilárdabb alapokra kellett helyeznem. Nyilas László Mátészalkán végzett ’71-ben a Mezőgazdasági Technikumban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy szüleitől és nagyszüleitől a magas szintű paraszti kultúrát látta és örökölte, érzékelhetjük a kitörési pontot.
– A kárpótlásból hozzájutottunk egy bizonyos területhez. Ezekhez béreltünk, később vásároltunk is földeket, így ma már az általunk használt 350 hektár szántónak, 100 hektár erdőnek jó kétharmada a tulajdonunk – tekint vissza számokkal illusztrálva a mögöttünk hagyott évtizedekre. Ezzel párhuzamosan fejlesztették az eszközparkot.
– Ez az az üzemméret, ami eltart egy családot – vetem közbe.
– 1910-ben nagyapám öt magyar holdnyi területtel kezdte az életet, és amikor ’51-ben kulákká nyilvánították, 27 holdja volt. – Lép egy nagyot vissza a történelemben. – Az ő feladata is az volt, hogy a családjának megteremtse az akkor elérhető javakat.
A gazdálkodás további elemzésében is elő-előkerülnek a felmenők. A tisztelet hangján beszél róluk, és példának hozza cselekedeteiket. Ez így van rendjén, ám amit utána hallok, az még inkább figyelemre méltó. „Laca”, ahogy az apja nevezi, ugyanabba a középiskolába ment, és felsőfokon is a mezőgazdasági ismereteit tökéletesíti Nyíregyházán. Vagyis nem a vidékről városba vágyók, vándorlók népes csoportját gyarapítja. „Ancsa” pedig, aki a háziasszony szerepében tüsténkedik körülöttünk, édesanyja érkezéséig, a fővárosból jön haza. A Gazdasági Főiskola idegenforgalmi szakán végzett, és a Quaestor nevű cégnél dolgozott két évig rendezvényszervezőként. Segített a döntésben, hogy egy csekei fiatalemberrel, Balás Zoltánnal megismerkedett. Hol, máshol, mint Pesten…
– Rendezzük a csécsi ősi porta sorsát – folytatja a napirenden lévő feladatokat Nyilas László. Ül az asztalfőn, komótosan rágyújt, hallgat egy picit, mint régen az öregek, amikor a pipa parazsát megigazgatták. – Nem juthat az ebek harmincadjára. Szépen rendbe hoztuk nekik.
A „logisztikai képlet” bonyolult, de csak a kívülállónak. Nyilasék régebben Tiszakóródon laktak, a családfő onnan járt ide dolgozni, a feleség pedig ott helyben tanított. Ma Csekében laknak, és a feleség ingázik. Végszóra meg is érkezik a ház asszonya, és leül férje jobbján. „Így van, Főnök?” – váltanak egy meghitt pillantást. A „Főnök” mögött áll a lánya, vállát átölelve. Egyvonású arcok, egyszabású mosolyok… Zoltán is felbukkan, párja pillantását keresi. Idill Nyilaséknál…
A hölgyek érkeztével könnyedebb témákra terelődik a szó. Az est újabb meglepetése, amikor megtudom: a Nyilas házaspár hobbija a motorozás. Egy agronómus esetében régebben, a terepjárók elterjedése előtt hétköznapi kellék volt a motor. Talán innen eredeztethető a házigazda ötlete, amikor közel az ötvenhez egy szép napon így szólt az ő élete párjához: „Főnök, venni kellene egy motort. Ha most nem veszek, sohase fogok”.
– Azt gondoltam, majd elmúlik, és traktor lesz abból néhány nap múlva – mosolyog velem szemben az „illetékes”. Ancsa egyenesen felnevet. – És azt mondtam, ha akarod, Lacikám…
Nem traktor lett… Az 1200-as BMW-ről mindkettőnknek egykori történelemtanárunk jut eszébe, akinek már a hetvenes években volt ilyen gépe. A hosszú, nyugat-európai útjai… Még egy emberideál, akinek szerepe volt személyiségünk formálódásában.
Nyilas nagyapa nyugodtan aludhatja álmát a hantok alatt. Unokája hozzá méltó feje a családjának. A farm gépei már a minőségi cserén is túl vannak. Ami pedig a legfontosabb, a dédunokák Laca, Ancsa kevésbé szembesülnek azzal a bizonytalansággal, ami korunknak sajnálatos módon sajátja. Apjuk, anyjuk, ha engedi a munka, szép az idő, és a kedvük úgy tartja, felülnek a BMW-re és irány… Te jó ég, Olaszország, Görögország. A nagyvilág.
(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése