Nyilas László

Mezőgazdasági vállalkozó,

Tiszakóród

Ajándék egy ilyen napsütéses délután annak az embernek, aki a földet megműveli; szántja, veti, gondozza, és így, október második felében aggodalommal számolja a hektárokat: mennyi van még betakarítatlan. A Nyilas farm kapujában poros traktorok várnak bebocsátásra, pótkocsijukon sárgállik a tengeri. A szárító tornyának aljából int a gazda, mutatja, hol vár, ha végez. A gazdasági épületek mögött lakik a Nyilas család. Tágas, barátságos, élettel teli nappaliba invitál vendéglátóm. Rég volt az ideje, hogy találkoztunk, alaposan megnézzük egymást. Húsz évvel ezelőtti képét néztem meg sorozatunk első kötetében beszélgetésünk előtt. Az akkori kamaszos pillantás még ott világít a szemében, az ősz hajszálak árulkodnak a tovatűnt esztendőkről.

– 2002-ig dolgoztam a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben természetvédelmi felügyelőként – idézi fel az akkor leírtakat. – Nagyon szerettem azt a feladatot, de ’95 tájékán ráébredtem, hogy a köztisztviselői munkakör eléggé ingatag. A Horn-kormány alatt egyik napról a másikra kirúgták tíz kollégámat. Én nem vártam meg, hogy a sorsukra jussak. Ancsa lányom még középiskolás volt. Laca fiam általánosba járt. A családom jövőjét szilárdabb alapokra kellett helyeznem. Nyilas László Mátészalkán végzett ’71-ben a Mezőgazdasági Technikumban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy szüleitől és nagyszüleitől a magas szintű paraszti kultúrát látta és örökölte, érzékelhetjük a kitörési pontot.

– A kárpótlásból hozzájutottunk egy bizonyos területhez. Ezekhez béreltünk, később vásároltunk is földeket, így ma már az általunk használt 350 hektár szántónak, 100 hektár erdőnek jó kétharmada a tulajdonunk – tekint vissza számokkal illusztrálva a mögöttünk hagyott évtizedekre. Ezzel párhuzamosan fejlesztették az eszközparkot.

– Ez az az üzemméret, ami eltart egy családot – vetem közbe.

– 1910-ben nagyapám öt magyar holdnyi területtel kezdte az életet, és amikor ’51-ben kulákká nyilvánították, 27 holdja volt. – Lép egy nagyot vissza a történelemben. – Az ő feladata is az volt, hogy a családjának megteremtse az akkor elérhető javakat.

A gazdálkodás további elemzésében is elő-előkerülnek a felmenők. A tisztelet hangján beszél róluk, és példának hozza cselekedeteiket. Ez így van rendjén, ám amit utána hallok, az még inkább figyelemre méltó. „Laca”, ahogy az apja nevezi, ugyanabba a középiskolába ment, és felsőfokon is a mezőgazdasági ismereteit tökéletesíti Nyíregyházán. Vagyis nem a vidékről városba vágyók, vándorlók népes csoportját gyarapítja. „Ancsa” pedig, aki a háziasszony szerepében tüsténkedik körülöttünk, édesanyja érkezéséig, a fővárosból jön haza. A Gazdasági Főiskola idegenforgalmi szakán végzett, és a Quaestor nevű cégnél dolgozott két évig rendezvényszervezőként. Segített a döntésben, hogy egy csekei fiatalemberrel, Balás Zoltánnal megismerkedett. Hol, máshol, mint Pesten…

– Rendezzük a csécsi ősi porta sorsát  – folytatja a napirenden lévő feladatokat Nyilas László. Ül az asztalfőn, komótosan rágyújt, hallgat egy picit, mint régen az öregek, amikor a pipa parazsát megigazgatták. – Nem juthat az ebek harmincadjára. Szépen rendbe hoztuk nekik.

A „logisztikai képlet” bonyolult, de csak a kívülállónak. Nyilasék régebben Tiszakóródon laktak, a családfő onnan járt ide dolgozni, a feleség pedig ott helyben tanított. Ma Csekében laknak, és a feleség ingázik. Végszóra meg is érkezik a ház asszonya, és leül férje jobbján. „Így van, Főnök?” – váltanak egy meghitt pillantást. A „Főnök” mögött áll a lánya, vállát átölelve. Egyvonású arcok, egyszabású mosolyok… Zoltán is felbukkan, párja pillantását keresi. Idill Nyilaséknál…

A hölgyek érkeztével könnyedebb témákra terelődik a szó. Az est újabb meglepetése, amikor megtudom: a Nyilas házaspár hobbija a motorozás. Egy agronómus esetében régebben, a terepjárók elterjedése előtt hétköznapi kellék volt a motor. Talán innen eredeztethető a házigazda ötlete, amikor közel az ötvenhez egy szép napon így szólt az ő élete párjához: „Főnök, venni kellene egy motort. Ha most nem veszek, sohase fogok”.

– Azt gondoltam, majd elmúlik, és traktor lesz abból néhány nap múlva  – mosolyog velem szemben az „illetékes”. Ancsa egyenesen felnevet. – És azt mondtam, ha akarod, Lacikám…

Nem traktor lett… Az 1200-as BMW-ről mindkettőnknek egykori történelemtanárunk jut eszébe, akinek már a hetvenes években volt ilyen gépe. A hosszú, nyugat-európai útjai… Még egy emberideál, akinek szerepe volt személyiségünk formálódásában.

Nyilas nagyapa nyugodtan aludhatja álmát a hantok alatt. Unokája hozzá méltó feje a családjának. A farm gépei már a minőségi cserén is túl vannak. Ami pedig a legfontosabb, a dédunokák Laca, Ancsa kevésbé szembesülnek azzal a bizonytalansággal, ami korunknak sajnálatos módon sajátja. Apjuk, anyjuk, ha engedi a munka, szép az idő, és a kedvük úgy tartja, felülnek a BMW-re és irány… Te jó ég, Olaszország, Görögország. A nagyvilág.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése