Kántor Dezső

Polgármester

Erdőbénye

A Tokaji borvidék egyik legrendezettebb, legszebb történelmi települése, ahol láthatóan törődnek a hagyományok megőrzésével. A községháza környéke a falu központja. Az épület kapujában egy kőtömbön lévő felirat hirdeti, hogy Erdőbénye egykor mezővárosi rangot is kapott, mert a városháza felirat olvasható rajta. 2013-ban elnyerték „Az ország legszebb települése” kitüntető címet.

A 37-es számú főútról érünk be a Tokaji-hegyvidék 1200 fős falujába, melynek határában 251 hektár szőlőültetvény található. Főként a jellegzetes hegyaljai fajták, a furmint és a hárslevelű jelenti a többséget. A kiváló talaj és mikroklíma azt eredményezi, hogy a világhírű borvidék talán legjobb minőségű borát állítják itt elő. Legnagyobb termelő a 15 évvel ezelőtt Erdőbényére érkezett Béres birtok, akik 45 hektárt művelnek. Kántor Dezső azt mondja, ekkor kezdődött a helyi borászatok igazi beindulása, ekkortól lett helyben intenzívebb a szőlőművelés.

A polgármester 1961-ben született és azóta a faluban él, ahogy azt 4-5 generáción át felmenői is tették. Sátoraljaújhelyen szerzett közgazdasági érettségit, majd az országos Érc- és Ásványbányák helyi üzemében helyezkedett el. Alkalmazták raktárosnak, szállításvezetőnek és kereskedelmi vezetőnek, mígnem 2005-ben bezárták a céget. Utána egy évig munkanélküli volt, majd 2006-ban jelöltette magát polgármesternek. Azóta Erdőbénye fejlesztésén dolgozik. Azt mondja, jó állapotban vette át a települést és az önkormányzatot. Akkorra kiépült a teljes infrastruktúra és történtek járda- és útberuházások is. Ezért az önkormányzati épületek felújítására helyezte a hangsúlyt. Felújították a községházat, az óvodát, a művelődési házat, a polgárőrségnek pedig felszerelt irodát alakítottak ki. A fő utcát – Kossuth út – 100 milliós pályázatból térburkolókkal látták el és parkosították.

Egy lakóházból tájházat csináltak, de van felszerelt korabeli kovácsműhelyük is. Egy szálloda – a Magita Hotel – és 20-22 panzió kínál szállást az érkező vendégeknek. A Rákóczi kastély ma szeretetotthonként működik, alatta 3,5 kilométer hosszú pince található. Történelmi nevekből itt nincs hiány, hiszen voltak a terület birtokosai között Perényiek, Pálócziak, Lórántffyak és Rákócziak is.

A dicsérendő arculat azonban önmagában még kevés lenne, mert a megtermelt árút, főleg a minőségi hegyaljai borokat el is kell adni. Kiválóbb ajánlója nem is lehetne a boros gazdáknak Szepsi Laczkó Máténál, akinek a nevéhez kötik a tokaji aszú elkészítését, mivel annak „receptjét” ő jegyezte le először 1630 tájékán Erdőbényén.

A bort évszázadokon át hordóval együtt vásárolták a kereskedők, ezért virágzott a fahordógyártás. Jelenleg négy helybeli cég alkalmaz kádárokat. A divatos fényes acéltartályok soha nem fogják visszaadni a hegyaljai bor megszokott ízét, zamatát. Másik komoly iparág a kőfaragás volt, a környékbeli kőbányák anyagából készültek szobrok, épületdíszek. Helybeliek készítették el a faluban álló Rákóczi szobrot, de munkájuk nyoma még a Kassai Dómban is megtalálható.

Van gyógyvize is Erdőbényének, amely a honvédségi Erzsébet-fürdő épületében található. Nem meleg termálvíz, de a „timsós víz” összetétele számos betegség gyógyítására alkalmas, hasznosítására 1828-ban fürdőházat építettek.

A kulturált környezet, a jó klíma és a jó bor vonzza a turistákat, ám a lehetőségeket tovább akarja bővíteni Kántor Dezső. Pályázatot nyertek önkormányzati vendégház létrehozására, amit egy meglévő ikerházból alakítanak ki. Fontos lépés lesz a csapadékvíz rendezés is, mert a nagy esők komoly károkat okoznak. Jövő évben elkészül a Tokaj-hegyaljai mesterségek bemutató háza.

Bor, mámor, Bénye – ezen a néven évente tartanak nagy sikerű rendezvényt és van aszúünnepük is. A polgármester a borászok kérésére újabb rendezvény megszervezését tervezi, mert tudja, hogy a jó bornak is kell cégér. El akarja érni, hogy a turizmus még tovább erősödjön Erdőbényén.

A foglalkoztatási helyzet kezelésére mangalicatenyésztésbe fogtak, most 200 egyedes állománnyal rendelkeznek. Varrodájukban 15 fő munkaruhákat gyárt, de művelnek egy hektár bodzát, húsz hektáron kukoricát termelnek és van konyhakerti részlegük is. Eredményes közmunkáért 2016-ban belügyminiszteri elismerésben és pénzjutalomban részesült az önkormányzat.

A helyi kuriózumok sorában említi a 400 éves furmint dokumentumot, amire a Béres család bukkant rá. Az ősszőlő lenyomat már csak a fényképen látható, a lelet valamikor elkallódott. Az erdőbényei kádártánc bekerült az országos értéktárba és a világon máshol nem ismerik, ezért megcélozták az UNESCO általi elfogadását.

Testvértelepülésük a székelyföldi Gyergyócsomafalva és folyamatban van újabb kapcsolatfelvétel a szlovákiai Vinnával.

Kántor Dezső ma úgy fogalmaz, hogy három ciklust tervezett, amikor polgármesternek jelöltette magát. Ennek átgondolására még két év áll rendelkezésére.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Miklóssy András

Puskás János

Lavotha Géza

Cseh Zoltán

Császár Antal

Májer János

Marcinkó Ferenc

Mercsák József László

Kubus Lászlóné

Zborai Gábor

Kékedi János

Miklóssy András

Valler József

Szabó István

Árvai András

Benkő Ferenc

Pataky Sándor Ákos

Bányik Gyula

Dusóczky Tamás